A „Nézz Kossuth szemébe!” fantázianevű bemutató látogatói első ízben találkozhatnak közvetlenül azzal a fotóval, amely a szabadságharc vezetőjéről Bostonban, Kossuth Lajos amerikai körútján készült, az akkoriban újnak számító fotográfiai eljárás eredményeként. A politikust ábrázoló tizenegyszer nyolc centiméteres dagerrotípia a szakértők feltételezése szerint sztereo-felvételként készült, vagyis egy térhatású kép egyik fele lehetett. Kossuth Lajos a felvételen ugyanabban a kormányzói atillában látható, amelyet Debrecenben is viselt.
Varga Benedek főigazgató kiemelte: a felvételt csupán rövid időszakokra állítja ki a múzeum, mivel az ezüstözött rézlemezre készült dagerrotípia fényre, hőre és a páratartalom változásra is rendkívül érzékeny. Most a látogatók március 15-től április 2-ig tekinthetik meg.
A kiállított dagerrotípia a korabeli amerikai fotográfia neves képviselői, Albert Sands Southworth és Josiah Johnson Hawes közös műhelyében készült. A felvétel az utóbbi leszármazottjainál maradt fent, tőlük vásárolta meg Novomeszky János amerikai–magyar műgyűjtő, aki a múzeum szakembereinek is megmutatta a képet. A gyűjtő halála (2004) után a felvételt a Nemzeti Múzeum munkatársai elvesztették szem elől, az csak 2015-ben bukkant elő újra.
A kivételes műtárgyat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vásárolta meg az Értéktár-program részeként, és helyezte letétbe a múzeumban. Mint a mai sajtótájékoztatón Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke elmondta: az Értéktár-program 2014-ben kezdődött mintegy 30 milliárd forintos kerettel, amiből a különféle okok miatt külföldre sodródott, vagy ott keletkezett, de a magyar kulturális örökség részét képező műtárgyakat vásárolják vissza és tárják a magyar közönség elé. Az alelnök a sajtónak a fotó vételi árát nem tárta fel, ám utóbb az Infovilág munkatársának érdeklődésére megjegyezte, hogy az MNB Értéktár programjából közelebb juthatunk a keresett információhoz. A honlap szerint a Kossuth dagerrotípia vásárlási értéke 23 ezer dollár!
Nemzeti ünnepünk alkalmából állítják ki a márciusi ifjak egyike, Oroszhegyi Józsa hadiorvos által a fogságban faragott emlékpoharát is. A székely származású orvos 1848-ban egyike volt a legaktívabb márciusi ifjaknak, részt vett a szabadságharc küzdelmeiben. A világosi fegyverletétel után két évig bujkált, miközben távollétében halálra ítélték. Végül tíz év vasban letöltendő fogság jutott osztályrészéül a josephstadti várbörtönben. Öt év után szabadult közkegyelemmel, majd folytatta orvosi tanulmányait, szakírói és publicisztikai tevékenységét, utóbb a Kelet-Balkánra, Kis-Ázsiába, sőt Iránba is eljutott.
Az 1851–56 között a börtönben faragott talpas pohár kivételes történelmi ereklye. Adományozója, Endrődi Júlia történész megjegyezte, hogy Oroszhegyi Józsa neve, szerepvállalása és sokféle tárgyban írt művei – a többi közt etnográfiai értékű útleírásai a román fejedelemségekről és az Oszmán Birodalomról – ma már jobbára csak a szaktudományok képviselői előtt ismertek. Most a múzeum az Oroszhegyi által fából faragott és feliratozott pohárkával is felidézni kívánja a márciusi ifjak emlékét – ugyancsak április 2-áig.
A dagerrotípia, vagyis az ősfénykép, amelynek készítési eljárását 1839-ben tették közzé, egyedi direkt pozitív eljárás, amely ezüstözött rézlemezre készült. Ez azt jelenti, hogy minden egyes darab egyedi, mert egy expozícióval egy képet készíthettek.