Nincs az a szégyen, kudarc, tévedés, botrány, ami alapjaiban rengetné meg a rendszert

(Forrás: hirklikk.hu) Ha Orbán Viktor egyszer megbukna, akkor ez a másfél évtizede egy személyre felfűzött berendezkedés pillanatok alatt szétesnék – mondta a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Kéri László politológus, aki emlékeztetett, ritka a magyar közéletben, de még a történelemben is, aki ilyen mértékben nyomja rá egy korszakra magát.

Kéri szerint nagy bajban lenne az ország egy ideig, de hamar rendeződnék. „Amikor a Kádár-korszak megrendült, úgy lett Németh Miklósból miniszterelnök, hogy szinte senki sem ismerte, aztán hihetetlenül jól helyt állt, de amikor Gyurcsány felállt, akkor is mindenkit emlegettek és jött Bajnai Gordon a hatalmas súlyú nemzetközi válság idején, és megoldotta.”

Petschnig Mária Zita közgazdász szerint azonban ez nem így lenne, mert a NER-ben rettenetesen nagy vagyon koncentrálódik és ennek megőrzése alapérdek. „Valakit gyorsan kineveznének, aztán jól összevesznének egymással és akkor esne szét a rendszer, nem rögtön.”

Kéri László szerint „ez a rendszer úgy van kiépítve, hogy nincs az a szégyen, nincs az a kudarc, nincs az a tévedés, olyan botrányos esemény, ami alapjaiban rengetné meg.” A politológus felsorolta, hogy alig telt el 2024-ből egy rövid idő, és az év eleje kezdődött azzal a hihetetlen égéssel, amit a miniszterelnök elszenvedett Brüsszelben, megégtünk a svédek csatlakozásának jóváhagyásánál is azzal, hogy magunkra maradtunk 18 hónapja, és jött február 2-től a kegyelmi botrány. 

„Káosszá válik a magyar politikacsinálás régiója, de van egy alsóbb szint, ami érint többszázezer embert, amiről nem beszélünk. Települések tömegét haragítják magukra az akkupróbálkozásokkal, azt sem ünneplik, hogy 32 százalékkal nőtt a pedagógusok bére, aztán kiderült, hogy nem mindenkié és az oktatásban dolgozó százezres tömegnek szintén nem, de ott van az a korrupciós botrány, amelyben két minisztérium és 54 érintett van.”

Nem írnak róla, pedig normális körülmények között a gazdaságfejlesztési és a pénzügyminisztérium érintettsége miatt ebbe kellene belebuknia egy kormánynak – hívta fel a figyelmet Kéri László. (A vád szerint egy hivatalos személy korrupciós hálózatot épített ki, milliós összegekért cserébe elintézte, hogy pályázatok nyerhessenek. Az igényelt támogatás összértéke meghaladja a 25 milliárd forintot – a szerk.).

Petschnig Mária Zita a gazdasági oldalról közelítette meg a kérdést. Emlékeztetett, nagyon kedvezőtlen adatok láttak napvilágot a múlt évről. Ezek gyalázatosak a korábbi fejlődésünkhöz képest és nemzetközi összehasonlításban is. „2023-ra az volt a kormány nagy terve, hogy legalább négyszázalékos növekedés lesz. 2022 végén már levették másfél százalékra, aztán tavaly decemberben mondta ki először a – 0,4 százalékot a Pénzügyminisztérium, ezzel szemben a duplája lett, – 0,8 százalék.” Hozzátette, ez nem olyan nagy visszaesés, de elhúzódó. 

Négy negyedéven keresztül technikai recesszió volt, amilyen nem volt még Magyarországon. Az eddigi napvilágot látott adatok szerint a 27 uniós országból 24 jobban teljesített, mint mi, és a régióban a mi visszaesésünkkel szemben a románoknál, a bolgároknál, a szlovákoknál, és a lengyeleknél nőtt a bruttó hazai termék.”

A közgazdász szerint az átlagember a reálkeresetek csökkenését érezte ebből, de amikor szeptemberben ez nőtt valamelyest, azt sem érzékelte a lakosság, mert a fogyasztás növekedésében nem jelent meg. „Mesterségesen lefojtott adatok jelennek meg, hogy Nagy Márton hivatkozni tudjon az MNB felé, hogy akkor már csökkentse a kamatokat. Nem lehet arra fogni, hogy bezuhant a német gazdaság, mert ez érintette a lengyeleket és a cseheket is, akik mégis jobban tudtak teljesíteni, mint mi.”

Kéri László rámutatott, a mérések szerint a politikai hívőkön kívülállók tömbje nem kedveli ezt az egészet, ami itt folyik az országban. A gazdasági kudarcot érzik a bőrükön, de a politikai kudarcot is. Ez fölkelti ennek a közegnek az érdeklődését, amit mutat, hogy a több mint harminc százalékot mérnek a közvélemény-kutatók a bizonytalan szavazók táborának nagyságáról. Szerinte ezeknek a politikai érdeklődéstől túldúsított ügyeknek a tengerében elvesztettük a képességünket arra, hogy igazán fontos dolgokkal törődjünk. „Van értelme az ilyen típusú lázadásoknak, lehet, hogy nem Magyar Péter lesz az, de ő lehet a jégtörő hajó, és aztán a kisebb egységeknek is lesz mozgási lehetősége.”

Petschnig Mária Zita közgazdász ehhez hozzátette, nagy apátia van az országban, de szerinte, amikor Magyar Péter előállt mondanivalójával, akkor az egyik célja az volt, hogy legalább a saját táborát felrázza. Hozzátette, gazdaságilag semmi fényességet nem lehet lát az alagút végén a gazdaságban. A lakosság 10 százalékának kezében van a magyar vagyon 60 százaléka, és ez azért nem pontos szám, mert nem tudjuk, hogy mennyi van külföldön, nem tudjuk, hogy a magántőke alapokban mekkora vagyonok vannak, mert már mindenféle információt zárolhatnak – tette hozzá. „A magyar alapokba azok tesznek pénzt, akik azt el akarják dugni. Nem lehet tudni, ki van benne és azt sem, hogy igazából hova mennek ezek a pénzek. A magántőkelalap a Fidesz találmánya.”

A Klikk TV beszélgetésének első részét itt, a második részét itt nézhetik meg.