„Ha tehát az iskolai rendőrök jó felderítettségi mutatókkal dolgoznak majd, az a drogfogyasztó diákok tömeges kriminalizálását eredményezheti. Ez különösen káros hatással járhat azokban a hátrányos helyzetű iskolákban, amelyeket az iskolarendőri program célba vesz” – áll a Társaság a Szabadságjogokért szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.

„Kutatási eredményekkel bizonyítható, hogy a rendőrök gyakran sztereotípiák és diszkriminatív profilalkotás alapján intézkednek, félő tehát, hogy az iskolarendőrség intézkedései aránytalanul súlyosan fogják érinteni a kisebbségi csoporthoz tartozó fiatalokat, így a romákat, fogyatékkal élőket, melegeket. Az évtizedes amerikai tapasztalatok alapján a folyamatos iskolai rendőri jelenlét nem csökkenti a drogfogyasztást és nem javítja a közbiztonságot, ellenben a társadalmi kirekesztés és egyenlőtlenség fokozása irányába hat és egyenes utat nyit az iskolából a börtönbe.

«Elképzelhető olyan rendkívüli helyzet, amikor az iskolának rendőri segítséget kell kérnie a tanulók vagy tanárok életének és biztonságának megőrzése érdekében, az állandó rendőri jelenlét azonban olyan iskolai környezetet teremt, ahol a problémás viselkedést mutató tanulókat megbélyegzik, kiközösítik és kriminalizálják ahelyett, hogy növelnék az iskolához való kötődésüket, motivációjukat» jelentette ki Sárosi Péter, a TASZ drogpolitikai programvezetője. «A kutatások szerint az agresszióval, a problémás drogfogyasztással szemben éppen a bizalmi, támogató légkör, a pozitív iskola-ethosz jelent védelmet, míg a diákok elidegenedés-érzete, a fair bánásmód hiánya növeli a kockázatokat.»

Sajnálatos, hogy miközben az iskolai drogprevencióval foglalkozó, nagymúltú, civil szervezetek számára rendelkezésre álló pályázati források jelentősen csökkentek a múlt években, és a hátrányos helyzetű iskolákat célzó iskolai szociális munkási hálózat megszűnt, a kormányzat egy pedagógus szakma által ellenzett tervre költi az adófizetők pénzét, ami rendészeti kérdést csinál az iskolai drogproblémákból.”

 

A TEK arroganciája határtalan

(TASZ, 13:21) A Terrorelhárítási Központ (TEK) nyíltan a jog fölé helyezi magát, amikor indokolás nélkül elrendeli a miniszterelnök háza környéki utcák lezárását. A magyar bíróság jogerős végzésében alig egy hónapja éppen a TEK-kel kapcsolatban mondta ki, hogy „nem tekinthető szükségesnek egy demokratikus társadalomban a politikai véleménynyilvánításra irányuló békés gyülekezést pusztán azon okból korlátozni, hogy azt védett személy jelenlétében kívánják megvalósítani”.

A TEK 2013. július 4-én, a devizahitelesek spontán demonstrációját követően, egyszer már lezáratta a Cinege utcát, ahol a miniszterelnök lakik, és emiatt a rendőrség később megtagadta egy másik tüntetés tudomásul vételét. Akkor a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a TASZ felülvizsgálati kérelme nyomán érdemben és szigorúan vizsgálta nemcsak a rendőrség, hanem a TEK határozatát is, és kimondta, hogy a rendőri szervek – a TEK is – jogszerűtlenül akadályozták meg a gyülekezési jog gyakorlását. (Bővebben az ügyről itt olvashat.) Mára ismét a devizahitelesek szerveznek tüntetést többek között a miniszterelnök háza elé, ám a TEK tegnap ismét lezárta a környéket. Mivel a határozat most sem tartalmaz több indokot, mint legutóbb, így ez is nyilvánvalóan jogsértő.

A TASZ felháborítónak tartja, hogy a TEK tudatosan figyelmen kívül hagyja a bíróság egyértelmű döntését, és ismét azt teszi, amiről egyszer már kiderült, hogy jogellenes. Egy jogállamban sem a rendőrség, sem a TEK visszaélésszerű joggyakorlatára nincs mentség. „A végső szót minden jogvitában a bíróság hivatott kimondani, és azt a feleknek el kell fogadniuk. Ha egy kormányzati szerv semmibe veszi a bíróság rá vonatkozó döntését, akkor ott nem a jog uralkodik, hanem a hatalmi önkény” – mondta Hegyi Szabolcs, a TASZ programvezetője.