A világgazdaság két év visszaesés után, 2010-ben ismét növekedési pályára került. A növekedés mértéke a nemzetközi szervezetek becslései alapján 4,6–5,0 % közötti. A fejlődő és feltörekvő országok gazdasági összteljesítménye legalább kétszer nagyobb ütemben növekedett, mint a fejlett nemzetgazdaságoké. A törékeny konjunktúra a világkereskedelem jelentős mértékű bővülésével párosult: az export volumene 14,5, az importé 13,5 %-kal lett nagyobb. A világgazdaságot meghatározó nemzetgazdaságok közül az Egyesült Államok gazdasága 2,9 %-kal, Japáné 3,9 %-kal bővült 2010-ben. Utóbbi esetében a növekedési pályán való haladás folytatódása – és számos más makrogazdasági folyamat alakulása – a 2011. március 11-i földrengés és szökőár, majd az ezeket követő utórengések, valamint a katasztrófa kapcsán bekövetkezett események miatt bizonytalanná vált.
Közvetlen gazdasági környezetünk, az Európai Unió (EU-27) gazdasága – szezonálisan kiigazított adatok szerint – 2,2 %-kal növekedett a IV. negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévhez viszonyított volumenindexek alapján azonban lassulás mutatkozik. 2010 egészét tekintve az unió és az euróövezet gazdasági teljesítménye egyaránt 1,8 %-kal emelkedett.
Bár 2011 I. negyedévének gazdasági teljesítményéről még nem áll rendelkezésre GDP-adat, az időszak folyamatainak áttekintésében iránymutatást adnak az első két hónapról közölt konjunktúramutatók.
2011 első két hónapjában az Európai Unió ipari termelése közel 7 %-kal bővült a megelőző év azonos időszakához képest. A tagállamok közül a külgazdasági kapcsolataink szempontjából kulcsfontosságú Németország ipari teljesítménye mintegy 12 %-kal nőtt ugyanezen idő alatt, ami a magyar ipar és kivitel számottevő növekedését tette lehetővé. A válság mélypontjához képest az uniós ipari termelés már 14 %-kal nőtt, a krízis kirobbanása előtti szinttől azonban még mindig 8 %-kal elmarad, így lényegében a 2005 véginek felel meg. A termelésnövekedés ellenére az uniós munkanélküliség egy éve magas szinten stagnál, a munkanélküliségi ráta februárban 9,5 % volt. Az élénkülő kereslet és az emelkedő nyersanyagárak az ipari termelői, valamint a fogyasztói árak korábbiaknál nagyobb mértékű emelkedését idézték elő, a márciusi uniós infláció már meghaladta a 3 %-ot. Az elsődleges alapanyagok világpiaci ára idén márciusban egyharmadával volt magasabb, mint egy évvel korábban, amelyen belül a kőolaj 37 %-kal, a mezőgazdasági alapanyagok pedig 45 %-kal drágultak. A világkereskedelem 2011 első két havi dollárértéke több mint 20 %-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az euró az első negyedévben az amerikai dollárral szemben erősödött, mint ahogy a svájci frankkal szemben is. Március végén 1 euróért 1,4207 amerikai dollárt, illetve 1,3005 svájci frankot adtak.
A magyar bruttó hazai termék (GDP) mérséklődése 2010 első negyedévében megállt, és az egész évre jellemző bővülés hatására 1,2 %-kal növekedett 2009-hez képest. A negyedévek során egyre gyorsuló ütemben emelkedett a gazdasági teljesítmény, és a IV. negyedévben már 1,9 %-kal volt nagyobb az előző év hasonló időszakához képest.
Bár Magyarország már növekedési pályára állt, a 2008-as szintet még nem sikerült elérni, mivel 2009-ben 6,7 %-kal esett vissza a GDP. A felhasználási oldalról az export, a termelési oldalról pedig az ipar húzta a magyar gazdaságot. Az ipari termelés volumene 2010-ben 10,5 %-kal, a feldolgozóiparé ennél is nagyobb mértékben emelkedett.
Az ipar bruttó kibocsátása a január–februári időszakban 14 %-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A termelés növekedését továbbra is az exportértékesítés jelentős emelkedése alapozta meg, ami az év első két hónapjában 19 %-ot tett ki. A belföldi értékesítések volumene ezzel szemben 6,3 %-kal mérséklődött a bázisidőszakot jelentő, 2010. január–februári szinthez viszonyítva.
A termelés első kéthavi volumene szinte valamennyi feldolgozóipari alág esetében magasabb volt, mint egy évvel korábban. A tizenhárom alág közül hétben kétszámjegyű növekedés következett be. A legnagyobb súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 24 %-kal, a másik jelentős súlyú alagázat, a járműgyártás pedig 15 %-kal növelte a teljesítményét. A kohászat, fémfeldolgozásban a múlt év azonos időszaki 4,4 %-os csökkenés után idén január–februárban közel 22 %-os bővülés tapasztalható, mindkét értékesítési irány jelentős keresletélénkülésének köszönhetően. A gép, gépi berendezés gyártása az első két hónapban közel másfélszerese volt az egy évvel korábbinak, ami elsősorban a külpiaci értékesítés hasonló (48 %) bővülésének eredménye. (A teljesítmény növekedését a rendelésmutatók is tükrözik.) Az ipari termelés egytizedét kibocsátó élelmiszeripar 2,9 %-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest, a hazai értékesítési irány szerényebb (0,7 %), az exportértékesítés nagyobb mértékű (5,4 %) növekedése következtében. A gumi-, műanyag- és nemfém ásványi termék gyártása 16 %-kal nőtt az első két hónapban a külpiaci értékesítés jelentős (24 %) és a hazai értékesítés szerényebb (4,2 %) emelkedésének eredményeként. A kisebb alágak közül a textil- és bőripar kibocsátása 28 %-kal bővült, elsősorban az exportértékesítés jelentős, 36 %-os élénkülésének hatására, míg a hazai eladások ennél szerényebb mértékben (7,9 %-kal) nőttek.
A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében január–februárban az egy főre jutó ipari termelés – az alkalmazásban állók számának 5,3 %-os emelkedése mellett – 8,2 %-kal nőtt.
Az összes új rendelés volumene februárban 28 %-kal volt több, mint egy évvel korábban, amihez mindkét értékesítési irány bővülése hozzájárult. Az összes rendelésállomány ötödével haladta meg a 2010. február végit.
Az ipari termelés növekedése az első két hónapban az ipari termelői árak 6,7 %-os emelkedése mellett ment végbe. A belföldi értékesítés árai átlagosan 9,4, az exportértékesítés árai 4,7 %-kal nőttek az egy évvel korábbi időszakhoz képest.
Az építőipar január–februári időszakra mért kibocsátása 3,9 %-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az épületek építése ágazat teljesítménye szerényebb mértékben, 0,7 %-kal, az egyéb építmények ágazaté pedig 9,9 %-kal csökkent.
Az új építőipari szerződések volumene januárban és februárban is alig több mint felét jelentette az egy évvel korábbinak. A visszaesés mindkét építményfőcsoportban számottevő volt. Az új szerződések volumenének jelentős csökkenése következtében a február végi szerződésállomány 29 %-kal maradt el a tizenkét hónappal korábbitól.
Az év első két hónapjában tovább folytatódott a külkereskedelmi forgalom élénkülése. A 2011. január–februári időszakra vonatkozó első becslés szerint az export euróértéke 27 %-kal, az importé 25 %-kal lett nagyobb az egy évvel korábbi szintnél. A kivitel esetében a februári növekedés üteme lényegében megegyezett a januárival, a behozatal esetében viszont az első havi bővülés üteme lényegesen meghaladta a második havit. A külkereskedelmi mérleg az év első két hónapjában 1217 millió euró aktívumot mutatott, 361 millió euróval többet, mint 2010. január–februárban. Az export 2011. januári forintárszintje 6,1 %-kal, az importé pedig 7,9 %-kal haladta meg a tizenkét hónappal korábbit, így a cserearány 1,7 %-kal romlott.
A kiskereskedelmi forgalom első kéthavi volumene szerény mértékben, 0,4 %-kal haladta meg az egy évvel korábbit. (A naptárhatással kiigazított adatok szerint az eladások lényegében megegyeztek a bázisidőszakival.) A kiskereskedelmi forgalom szezonálisan és naptárhatástól megtisztított volumene januárban 0,8 %-kal több volt az egy hónappal korábbinál, a februári szint pedig megegyezett a januárival.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem eladásai január–februárban 0,6 %-kal emelkedtek, ami – a forgalom jelentős részét adó élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi forgalom stagnálása mellett – a kisebb súlyt képviselő élelmiszer-, ital-, dohányáru-szakboltok forgalmában bekövetkezett 3,6 %-os növekedésnek köszönhető. A kiskereskedelmi forgalom több mint egytizedét jelentő bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-kiskereskedelem eladásai a 2010. évi enyhe csökkenést követően 2011 elején 1,3 %-kal emelkedtek. A könyv-, újság-, papíráru- és egyéb iparcikk- és a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer-kiskereskedelem eladási forgalma a tavalyi enyhe növekedés után 6,4, illetve 3,0 %-kal tovább bővült. A forgalom csekély hányadát adó iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelmi forgalom és a textil-, ruházati és lábbeli kiskereskedelmi forgalom visszaesése tovább mélyült, ebben a két tevékenységcsoportban az év elején 12, illetve 5,1 %-os csökkenést mértek. Az üzemanyag-kiskereskedelem eladásai a 2010. évinél kisebb mértékben, 1,5 %-kal csökkentek.
A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem eladásai a tavalyi kétszámjegyű csökkenés után idén az első két hónapban 3,3 %-kal maradtak el az előző év azonos időszakitól.
A legfrissebb népmozgalmi adatok szerint 2011 első két hónapjában a születések száma 9 %-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, a születési arányszám pedig 9,5 ezrelékről 8,7 ezrelékre mérséklődött. A halálozások száma ezzel egyidejűleg 3,1 %-kal emelkedett, így a halálozási arányszám 13,6 ezrelékről 14,1 ezrelékre nőtt. A természetes fogyás több mint 8700 fő volt, 31 %-kal több az egy évvel korábbinál. Február végén a népesség – részben becsült adatok alapján számított – lélekszáma 9 millió 979 ezer fő volt.
A 2010. december–2011. februári időszakban a foglalkoztatottak száma a 15–64 éves korosztályban 3 millió 712 ezer fő volt, 16 ezer fővel (0,4 %-kal) több, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatási arány 0,2 százalékponttal 54,8 %-ra emelkedett. A foglalkoztatottság növekedése teljes egészében a férfi munkaerő körében következett be. 2010. december–2011. februárban a 15–64 éves női korosztály fele, míg a férfiak közel hattizede volt jelen foglalkoztatottként a munkaerőpiacon.
A munkanélküliek száma és aránya – szintén a 15–64 éves korcsoportot tekintve – a 2010. december–2011. februári időszakban (a munkaerő-felmérés fogalmi rendszere alapján) 487 ezer főt, illetve 11,6 %-ot tett ki. A munkanélküliek száma 8 ezer fővel (1,7 %-kal), a munkanélküliségi ráta 0,1 százalékponttal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. (A legkedvezőtlenebb munkanélküliségi mutatót a 2010. év első negyedé¬vében mérték.) A korcsoportok közül a 15–24 évesek munkanélküliségi rátája az előző év azonos időszakához képest 1,0 százalékponttal, 26,5 %-ra mérséklődött, miközben a legjobb munkavállalási korú, 25–54 éveseké megegyezett az egy évvel korábbival, így 10,7 %-ot tett ki.
Az intézményi munkaügyi statisztika legfrissebb létszámadatai szerint 2011 első két hónapjában a nemzetgazdaság egészében 2 millió 630 ezer fő állt alkalmazásban, ami gyakorlatilag megegyezett az egy évvel korábbival. A nemzetgazdaság egyes területeit ellentétes irányú folyamatok jellemezték, mivel a vállalkozásoknál alkalmazottak létszáma (1 millió 826 ezer fő) 49 ezer fővel (2,8 %-kal) emelkedett, miközben a költségvetésben dolgozóké (705 ezer fő) közel 35 ezer fővel (4,7 %-kal) elmaradt az egy évvel korábbitól. Ez utóbbi nagyarányú létszámcsökkenés hátterében a közfoglalkoztatási rendszer átalakulása húzódik meg. (A közfoglalkoztatás nélkül számolt 683 ezer fős létszám csaknem megegyezett a 2010. januári–februárival.) A nonprofit szférában 99 ezren álltak alkalmazásban, másfél százalékkal többen, mint 2010 első két hónapjában.
2011. január–februárban a bruttó átlagkereset – a számviteli nyilvántartások alapján – 206 400 forint volt, ami 3,1 %-kal haladja meg az egy évvel korábbit. Az átlagos havi nettó kereset összege 137 400 forintot tett ki, ami 4,4 %-kal volt magasabb a 2010. január–februárinál. A versenyszférában 140 200 forint, a költségvetésben 131 700 forint, míg a nonprofit szférában 123 800 forint volt a kézhez kapott bér összege. Ez a versenyszférában 8,6 %-os, a nonprofit szférában pedig 7,7 %-os növekedést jelentett, miközben a költségvetés területén – a 2010. évi eseti keresetkiegészítés első, januári részlete által okozott bázishatás következtében – a nominális nettó bérek 5,1 %-kal csökkentek. (A közszférában alkalmazásban állók a 2011. év eleji adó- és járulékváltozások ellentételezése okán a keresetbe nem tartozó kompenzációban részesülnek. Január–februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók több mint 40 %-át érintette ez a szabályozás, és havonta átlagosan mintegy 5100 forint juttatást kaptak ezen a címen.)
2011 első három hónapjában a fogyasztói árak 4,2 %-kal, márciusban 4,5 %-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az első negyedévben a legnagyobb mértékben, 7,5 %-kal az élelmiszerek árai emelkedtek. E csoporton belül márciusban a burgonya fogyasztói ára 92 %-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban, a cukor ára ugyanennyi idő alatt 67 %-kal, a liszté 59 %-kal, az idényáras élelmiszereké pedig 20 %-kal emelkedett. Az első negyedév átlagában az élelmiszereken kívül az átlagosnál nagyobb mértékben növekedett a háztartási energia, valamint az egyéb cikkek, üzemanyagok ára (7,2, illetve 6,3 %-kal). Az átlagosat el nem érő mértékben drágultak ugyanakkor a szeszes italok, dohányáruk (1,0 %), a ruházkodási cikkek (1,2 %), valamint a szolgáltatások (2,1 %). A tartós fogyasztási cikkek ára viszont 1,6 %-kal csökkent. Az élelmiszerárak jelentős növekedése miatt a nyugdíjas fogyasztóiár-index értéke (105,3 %) márciusban is meghaladta a teljes lakosságra számítottét.
A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint a folyó fizetési mérleg a 2010. évet 2,0 milliárd eurós többlettel zárta, ami a mérleg 1,7 milliárd eurós javulását jelenti a 2009. évhez képest. A folyó fizetési mérleg részmérlegei közül a legnagyobb mértékben, 1,3 milliárd euróval az áruforgalom egyenlege javult, amely révén a többlet 4,7 milliárd eurót tett ki. A szolgáltatások esetében 2,4 milliárd eurós aktívum keletkezett, közel 1,1 milliárd euróval több a 2009-ben mértnél. A jövedelmek vonatkozásában ugyanakkor kedvezőtlenebbé vált az egyenleg, az 5,4 milliárd eurót kitevő nettó kiáramlás 0,7 milliárd euróval haladta meg az egy évvel korábbit. Az itt tapasztalt mérlegromlás a közvetlen tőkebefektetésekhez kapcsolódó jövedelemáramlások változásával magyarázható. A viszonzatlan folyó átutalások egyenlege valamelyest kedvezőbbé vált, a transzfermérleg bevételi többlete 392 millió eurót, a bázisévhez képest bekövetkezett javulás pedig 33 millió eurót tett ki. A tőkemérleg és a folyó fizetési mérleg együttes egyenlegeként kialakuló – úgynevezett felülről számított – külfölddel szembeni finanszírozási képesség 2010-ben 3,8 milliárd euró volt, 2,4 milliárddal több, mint egy évvel korábban. A folyó fizetési mérlegben, valamint a tőkemérlegben elszámolt EU-transzferek együttes egyenlege 3,4 milliárd eurós többletet mutat, ami 0,7 milliárd euróval kedvezőbb a 2009. évi értéknél.
A nemzetgazdaság bruttó, a közvetlen tőkebefektetéseken belüli egyéb tőke nélküli külföldi adósságállománya 2010 végén 107,0 milliárd euró volt, a nettó adósságállomány pedig 50,8 milliárd eurót tett ki. Egy év alatt a bruttó adósságállomány 2,9 %-kal nőtt, a nettó viszont 1,1 %-kal csökkent. A bruttó adósságállomány közel fele, a nettónak pedig nem egész harmada az államháztartást vagy a Magyar Nemzeti Bankot terhelte.
Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) – a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai alapján – 2011. január–márciusban 742 milliárd forint volt, 132 milliárd forinttal több, mint a megelőző év azonos időszakában. Az alrendszerek közül a legnagyobb mértékben, 80 milliárd forinttal a központi költségvetés egyenlege romlott, amely révén 688 milliárd forintos deficit alakult ki. A legnagyobb alrendszert jelentő központi költségvetés bevételei 1,9 billió forintot, kiadásai pedig közel 2,6 billió forintot tettek ki, 2,3, illetve 4,9 %-kal többet, mint 2010 első negyedévében. A társadalombiztosítási alapok egyenlege szintén romlott, a 98 milliárd forintos hiány 74 milliárd forinttal haladja meg az egy évvel korábbit. Az elkülönített állami pénzalapok esetében ezzel szemben javulás volt tapasztalható, a 44 milliárd forintos bevételi többlet 21 milliárd forinttal több a 2010 január–márciusi értéknél.
Összefoglaló adatok (indexek az előző év azonos időszakának százalékában)
2011. január–február
2011. január–március
