A javuló európai konjunktúra serkenti ugyan a magyar exportot, valamelyest növekszik a lakosság vásárlóereje és ezzel egyes, belföldi piacra termelő, illetve szolgáltató cégek teljesítménye is, mindez azonban alig több, mint helyettesíti a mezőgazdaság aligha megismételhető tavalyi dinamizmusát.
A GKI prognózisa 2014-re
A magyar gazdaság 2013-ban a stagnáló EU-hoz és a még visszaeső (–0,4%) euró-övezethez képest jól teljesített, 1,1%-kal növekedett. A régióban a balti országok, Románia és Lengyelország gyorsabban, Szlovákia és Bulgária lassabban fejlődött, Csehországban, Szlovéniában és Horvátországban pedig folytatódott a visszaesés. A magyar gazdaság tavalyi teljesítményét látványosan javította, hogy a növekedés a 2012. évi 1,7%-os visszaesés következtében egy nagyon alacsony bázishoz képest következett be, s ráadásul a jó időjárás miatt nagyrészt a mezőgazdaságnak volt köszönhető. (Az időjárást figyelmen kívül hagyva, a 2012-i, kb. 1%-os GDP-csökkenést 2013-ban mintegy 0,3%-os növekedés követte.)
A 2011–13. évi átlagot tekintve a 0,4%-os magyar dinamika nem haladja az EU átlagát, s a régióban hét ország jobban, három pedig rosszabbul teljesített nálunk.
A GKI 2014-re 1,5% körüli, az EU átlagával megegyező, de a régióban csak a szlovénnél és horvátnál kedvezőbb növekedést vár. A GKI az EU-támogatású beruházások korábban gondoltnál gyorsabb dinamikája alapján emelte 1,3%-ról 1,5%-ra GDP-növekedési prognózisát. Az európai konjunktúra javulása az ipari termelés enyhe, 3%-ra gyorsulását valószínűsíti. Az építőipar dinamikája azonban – bár viszonylag gyors marad – várhatóan lassulni fog. Tavaly nagyon kevés, 7300 lakás épült, az idén további csökkenés valószínű. Az üzleti beruházások alig bővülnek, a növekedésihitel-program hatása minimális. A reálkeresetek 2% körüli emelkedése a kiskereskedelmi forgalom és a fogyasztás 1,5% körüli bővülését eredményezheti. A lakosság ugyanis a gyenge forint következtében emelkedő devizahitel-terhek, a hitelpiac befagyása, illetve a változatlanul nagy bizonytalanság miatt csak óvatosan költ.
A bizonytalanság egyaránt kiterjed a munkahelyekre, a diktált árcsökkentések fenntarthatóságára, az egészségügyi ellátás rohamos romlására vagy a majdani nyugdíj nagyságára. A gyenge forint jövedelemelszívó hatása a devizahiteles családokban nagyobb, mint a rezsicsökkentésé!
A gyenge hitelességű Monetáris Tanács célja az alapkamat folyamatos csökkentése. Ennek növekedésserkentő hatása azonban nem érzékelhető, mivel nem érinti a magyar gazdaság alapvető problémáját, a piacgazdasági intézményrendszer szétverése következtében általánossá vált bizalomhiányt, s az ennek következtében befagyott beruházási hajlandóságot.
Az alapkamat választásokig tartó folyamatos csökkentésének szándéka a látványpolitizálás mind kockázatosabb eleme.
Az amerikai pénzpumpa lassítása, Ukrajna és Törökország romló megítélése ugyanis a csökkenő magyar kamatfelárral együtt egyre fokozódó leértékelődési nyomás alá helyezheti a forintot. A gyenge forint az üzleti szféra és az állam adósságszolgálati terheit is emeli, egyúttal csökkentve keresletüket. Aligha véletlen, hogy a forint februári gyengülése után a GKI felmérése szerint látványosan romlott a gazdasági szereplőknek a magyar gazdaság kilátásairól alkotott véleménye.
A költségvetési tartalék már most megkezdődött felhasználása, a tervezettnél gyengébb forint és a forintkötvény-kamatok várható növekedése nyomán a 3% alatti idei államháztartási hiány csak évközi intézkedésekkel lesz elérhető.