Az idei nyár első összesítése szerint a hazai biztosítók a lakossági ingatlanokban esett, viharok okozta, több mint 103 ezer káreseményre csaknem hatmilliárd forint összegű kártérítést fizettek ki. A viharok, a beázások és a felhőszakadások ennél jóval több kárt okoztak a lakóingatlanokban, mivel a lakásoknak több mint a negyede nem rendelkezik biztosítással – írja a lapunkhoz eljuttatott tájékoztatójában a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
A május 1-je és augusztus 31-e közötti időszakban összesen 103 539 vihar, beázás, jégverés és felhőszakadás okozta kárt jelentettek a lakossági ingatlanok tulajdonosai a biztosítóknál, s az ezekre az esetekre kifizetett kártérítések összege megközelíti a hatezermillió forintot.
Magyarországon a legtöbb vihar okozta kár május-augusztus között keletkezik. Az idén nyáron a legtöbb kárt Zala, Vas, Győr-Moson-Sopron megyéből, Borsodból, Békés, illetve Bács-Kiskun megyéből jelentették. Emellett, mint csaknem minden évben, a legsűrűbben lakott Pest megyében és a fővárosban sérült meg a legtöbb lakossági ingatlan.
Egyre gyakoribb az időben és térben jól elkülöníthető, lokális vihar, illetve a szupercellák okozta káresemény. A június 21-i vihar és jégverés a Borsod megyei Megyaszón és a környező településeken akkora károkat okozott, hogy gyakorlatilag nem maradt sértetlen ingatlan.
A leggyakrabban a házak tetőszerkezete sérült, illetve az ebből eredő beázás a leggyakoribb kár. A nyáron voltak olyan özönvízszerű esőzések, amelyek következtében egész utcákat árasztott el a víz, károkat okozva a mélyebben fekvő ingatlanrészekben.
A MABISZ statisztikája szerint 2010–17 között a május-augusztusi periódusban összesen csaknem 1 millió 100 ezer kárt rendeztek a tagbiztosítók 80 milliárd forint értékben.
Továbbra is nagy probléma az alulbiztosítottság – hívja fel rá a figyelmet a szövetség –, amikor nem a valós értékre biztosítják az ingatlanokat tulajdonosaik.
Előfordul, hogy egy régebben megkötött biztosítási szerződést az ingatlan tulajdonosai elfelejtenek módosítani tetőtér-beépítés vagy értékes ingóság beszerzése után, s így csak a káresemény bekövetkeztekor derül ki, hogy a valós értéknél jóval kisebb a biztosítás.
A mintegy 4,4 millió hazai lakóingatlannak nem egészen háromnegyede biztosított. Nemzetközi összehasonlításban Magyarország viszonylag jó helyen áll, ugyanakkor tetemes a kockázat, mivel az ingatlanok negyede továbbra sem biztosított.