Magyarország a következő, jövő hétfői EU-külügyminiszteri tanácskozáson azt fogja kérni az uniótól, hogy vizsgálja felül az Ukrajnával kialakított kapcsolatait, miután Kijev olyan törvényt hozott, amely a középiskolától kezdve eltörli az oktatást a nemzeti kisebbségek nyelvén – ekként magyarul is – számol be az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál Szijjártó Péter külügyminiszter közléséről.
„Az ukrán oktatási törvény sérti az EU–Ukrajna társulási megállapodást, ezért azt fogom javasolni, hogy az unió vizsgálja felül a megállapodást” – idézi a hírportál Szijjártót.
A beszámoló szerint a jogszabály már tiltakozásra késztette Ukrajna legnagyobb szomszédját, Oroszországot, és Románia is elítélte a szóban forgó törvényt. Az arányok érzékeltetése végett a cikk olyan, tavalyi felmérési eredményt ismertet, amely szerint az ukrajnaiak több mint negyven százaléka otthon oroszul beszél.
Kitért az EurActiv arra, hogy a budapesti ukrán nagykövet azt mondta a hvg.hu-nak adott nyilatkozatában: a törvény nem törli el teljesen a magyar nyelvű oktatást, csupán növeli az ukránul oktatott tantárgyak számát. A diplomata szerint a jogszabály – amelyről egyébként Kijev kész tárgyalásokat folytatni – nem irányul az etnikai kisebbségek ellen.
Budapest – írja az uniós portál – még nem is olyan régen jeles támogatója volt annak, hogy tegyék lehetővé az ukrán állampolgárok számára vízum nélküli beutazást az uniós országokba. Más olyan EU-országok is elégedetlenek az ukrán törvénnyel, amelyeknek a nemzettársai kisebbségként élnek Ukrajnában – ilyen például Bulgária –, de nem verik az ügyet nagydobra, hogy ne okozzanak további nehézségeket az ukrán kormánynak – írja az EurActiv
A The New York Times – a Reuters hírügynökség jelentése alapján – Szijjártó azon kijelentését ismerteti, hogy Magyarország a nyugat-balkáni országok uniós és NATO-integrációjának a felgyorsítását szorgalmazza. Ez biztonsági garancia lenne, hiszen a bizonytalan, feszültségekkel terhelt térség súlyos kockázatot jelent Európa számára – mondta az ismertetés szerint a magyar diplomácia irányítója a közép-európai és a nyugat-balkáni országok külügyminiszteri tanácskozása után.
Egy másik uniós hírportál, az EUObserver arról ír, hogy az Európai Bizottság átfogó jelentést tett közzé a nemek munkaerő-piaci és társadalmi egyensúlyának, pontosabban inkább az egyensúly hiányának a számszerűsíthető adatairól. Eszerint Svédországban és Dániában a legkisebb, Görögországban és Magyarországon a legnagyobb ilyen értelemben a nemek közötti szakadék. Uniós szinten a férfiak 56, a nők 40 százalékának van teljes munkaidejű állása. A nők mintegy ötödével keresnek kevesebbet, és a vállalati igazgatósági testületekben csak 22 százalékkal képviseltetik magukat. Házimunkát a nők 80, a férfiak 33 százaléka végez.
A jelentésről a dpa német hírügynökség is beszámol, és elrettentő példaként kiemeli, hogy Magyarországon a miniszteri tisztségeket illetően lényegében kizárólagosságot élveznek a férfiak, és a parlamenti képviselőknek is csupán tizede nő. Ezzel szemben – írja a dpa – Svédországban csaknem teljes a nemek közötti egyensúly mind a miniszterek, mind a választott tisztségviselők tekintetében.
Az uniós jelentés a médiát, a tudományt és a sport világát is elemzi. A médiát illetően megállapítja: kétszer annyi nő tanul újságírást, mint férfi – ugyanakkor a közmédia vezető tisztségeinek csak ötödét töltik be nők. Vĕra Jourová, az igazságügyért felelős cseh EU-biztos a jelentést ismertetve az egy helyben topogás, illetve a túl lassú előrehaladás szomorú történetének nevezte a nemek közötti egyensúly megteremtését célzó erőfeszítések eddigi eredményeit.
A vasárnapi parlamenti választásokra készülő Ausztriában a kampány hevében Heinz-Christian Strache, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt vezetője a Kelet-Európából érkezők bevándorlásának a korlátozását, az általa bérdömpingnek nevezett jelenség – vagyis az olcsó munkaerő beáramlása folytán a bérszínvonal-csökkenés – leállítását követelte. Ennek nyomán a bécsi Der Standard utánanézett annak, mekkora súlyú valójában ez a probléma. Az erről szóló cikk szerint az új uniós tagországokból valóban a prognosztizáltnál nagyobb munkaerő-beáramlást lehetett tapasztalni Ausztriában, és a múlt öt év alatt megduplázódott, ez év augusztusra 300 ezerre emelkedett a térség országaiból érkezettek száma. Arányait illetően a legerőteljesebben a beáramló magyarok száma emelkedett, de a szám szerint a legtöbben a lengyelek vannak, őket pedig a még mindig növekvő számú román állampolgárok követik. Mindeközben 2014 óta enyhén csökken a munkaerő-beáramlás. A magyarok leginkább a vendéglátásban helyezkednek el, a szlovákok száma főként az egészségügyi dolgozók között magas.