A tavalyelőtt válaszadók átlagosan fizetésük 63 százalékára taksálták a jövőbeli nyugdíjuk mértékét. Az idén ez az arány 55 százalékra csökkent, vagyis a lakosság érezhetően borúlátóbbá vált az időskori nyugellátással kapcsolatban. A válaszadók ötöde szerint a nyugdíj mértéke a 40 százalékot sem fogja elérni. A fiatalok jóval kevésbé számítanak már az állami gondoskodásra: a 35 évesnél fiatalabb korosztály szerint ez az arány éppen hogy átlépi az 50 százalékos szintet.
A nyugdíjba vonulás idején érvényes nyugdíj-korhatárt a megkérdezettek átlagosan 68 évre teszik. Mivel csaknem mindenki a korhatár fokozatos emelkedésére számít , érthető: a 25–34 éves korosztálybeliek számolnak magasabb nyugdíj-korhatárral: átlagosan 72 évvel.
Noha a felmérés szerint a lakosság 85 százaléka azt gondolja, hogy nyugdíja nem lesz elég a megélhetésre, a megkérdezettek 37 százaléka jelenleg egyáltalán nem tud félre tenni a nyugdíjas éveire. Azok, akik ilyen céllal félre tesznek, általában havonta 5–20 000 forint közötti összeget szánnak a nyugdíjcélú megtakarításokra.
A nyugdíjra felkészülésben előkelő helyen szerepelnek a kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítások (nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ). A megkérdezettek 37 százaléka választott ilyen formájú megtakarítást, 27 százalék valamilyen más pénzbeli megtakarítást (bank, egyéb biztosítós) részest előnyben, és más öngondoskodási formák (ingatlan, értékes vagyontárgy stb.) is előfordulnak a választott lehetőségek között.
Bár a felmérés adatai szerint a nyugdíj-előtakarékossági formák viszonylag népszerűek, még mindig kevésbé tájékozottak ebben a fontos témában. A megkérdezetteknek csupán ötöde tudta azt, hogy a nyugdíj-biztosításokba fizetett összegek után adójóváírás vehető igénybe. Fontos tudnivaló: aki az erre az évre járó adójóváírást igénybe szeretné venni, annak az év végéig feltétlenül meg kell kötnie a nyugdíjbiztosítási szerződését.
