A K&H ötszáz, 19–29 évest kérdezett meg a digitális eszközök használatáról. A válaszadók többsége érdeklődik a modern technológia iránt, a készülékek esetében ugyanakkor az újdonságot fontosabbnak tartja, mint az egyszerű használatot. Legtöbb időt munkanélküli fiatalok töltenek internetezéssel, az átlagosan mért 35 százalékuk teljes mértékben egyetért azzal, hogy csaknem túlzásba viszi.
A technológia használatának legfőbb veszélyeit abban látják a válaszadók, hogy minden, amit az interneten csinálnak, digitálisan nyomot hagy. A szoftverek információkat gyűjthetnek a használókról, amit ők nem akarnának megosztani, így az állami szervek is beleláthatnak a magánéletükbe. A bankkártya-adatokat is épp ennyire féltik, a többség viszont nem tart az internetes zaklatástól.

A leginkább veszélyeztetett internet-használó csoportnak a 14 évesnél fiatalabbakat tartja a válaszadók négyötöde; a legkevésbé veszélyeztetett csoportnak pedig saját magát.
Miközben a válaszadók a legfőbb veszélynek a digitális nyomhagyást nevezték, aközben egy EU-s kutatás szerint a fiatalok nagymértékű internetezése leginkább egészségügyi kockázatokat rejt magában. A néhány éve publikált tanulmány szerint az, aki naponta két óránál többet tartózkodik a világhálón, annál alváshiány, depresszió és túlsúlyosság is kimutatható volt. A fiatalokra ugyanakkor kedvezőtlenül hat az internetezés mellőzése is, ez esetben ugyanis kirekesztve érzik magukat, ami szintén depresszióhoz vezetett náluk. A kutatók megállapították, hogy a fiatalok életében helye van a digitális eszközök és az internet használatának, csak tudni kell mértéket tartani.
A különféle mobileszközök egyre nagyobb szerepet töltenek be az életünkben – érvel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság számára készült, a lakossági internet-használatról szóló idei kutatás is. Ráadásul, minél fiatalabb korcsoportot vizsgálunk, annál jellemzőbb, hogy döntően mobileszközről neteznek asztali gép helyett. Egyre több helyen és helyzetben van nálunk a mobileszköz, munkavégzéskor, iskolában, utcán, a hálószobában vagy a mellékhelyiségben. A Google idei kutatása szerint a magyar okostelefon-használók 28 százaléka gyakorlatilag egész nap nyomkodja a készülékét, 31 százalék legalább óránként ránéz a kijelzőre. A mobileszközök elterjedésével ráadásul egyre inkább az életünk részévé vált a multi-screen-fogyasztás, azaz egyszerre több képernyőt használunk, így lehetséges, hogy egy átlagos használó naponta 5 órás periódus alatt 7 órányi képernyős médiát fogyaszt.
A K&H saját felmérésében a megkérdezettek 81 százalékának van saját okostelefonja (a többségnek androidos), 48 százaléknak saját laptopja, tabletje is. Játékkonzollal főleg a férfiak, e-könyv olvasóval elsősorban a budapestiek vannak ellátva. A számítógépes játékokat játszó férfiak körében kiugróan magas az asztali pc-vel rendelkezők aránya. A pénzintézet kutatása szerint is a mobiltelefont használják a fiatalok elsősorban kapcsolattartásra. Emailezni pedig már csak a megkérdezettek 47 százaléka szokott. Az internetnek a közösségi oldalakon keresztüli kapcsolattartás mellett a tájékozódásban (érdeklődési körnek megfelelő internetes oldalak olvasása) is meghatározó szerepe van. Az internetes bankolást a banki kapcsolattal rendelkezők 54%-a veszi igénybe, elsősorban átutalásra és egyenleg lekérdezésére.
Vásárlásnál a megkérdezettek 28 százaléka használ szinte mindig, további 36 százaléka pedig inkább bankkártyát – a férfiak és a budapestiek körében magasabb ez az arány –, e két csoportból összesen 38 százalék paypass-kártyával fizet. A fiatalok 87 százaléka vásárolt már interneten, ezen belül is magasabb az arány a nők, főleg a gyesen lévők esetében. A férfiak inkább műszaki cikkeket, sportszereket, szoftvereket, a nők divatcikkeket, kozmetikumokat vesznek. Az élelmiszer és a könyv vásárlása az interneten a budapestiekre jellemző. Fizetésnél viszont inkább az utánvétet választja a kétharmad, a bankkártyás fizetést többi (Budapesten 44 százalék).
Interneten a megkérdezettek 54 százaléka bankol, jellemzően számítógépről. A többség elsősorban átutalásokat, egyenleglekérést intéz így.

