A jól ismert gyűjtőszigetek egyike.Már van rajongói oldal. a tizenéveseknek, mesefüzet az óvodásoknak, hiszen a szemléletformálást nem lehet elég korán kezdeni. Nem minden hulladék szemét: ezt tudták a régiek is, tudják a maiak is. Ahhoz képest, hogy bizony sok fontos dolog mellett megyünk el érzéketlenül, úgy tűnik föl, hogy a szelektív hulladékgyűjtés elég jól működik itthon. A legnagyobb hazai koordináló szervezet, az ÖKO-Pannon ügyvezető igazgatója, Viszkei György sajtóeseményen elmondta: az idei első negyedév is sikeres volt, noha a társaság szerződéses partnereinek száma (egy jogszabályi változás miatt) csökkent. A mintegy 150 együttműködőt a „kis kibocsátó” kategóriába sorolódott, ennek ellenére a forgalomba hozott mintegy 120 ezer tonna csomagolóanyagból 61,6 százaléknyit gyűjtöttek be és szervezték meg újra hasznosítását is 2011 első három hónapjában.

A szelektív hulladékgyűjtési rendszerbe 5600-nál több gyűjtősziget tartozik; sok helyütt már a háztól is elszállítják a hasznos hulladékot, így már a lakosság háromötöde részese a hulladékok válogatott gyűjtésének. Az újra hasznosításra szánt hulladékok döntő mennyisége (62,6 ezer tonna) az ipari, 11,4 ezer tonna pedig a lakossági gyűjtésből származik. Ez utóbbi részarányának növelése immár évek óta az ÖKO-Pannon stratégiai célja. A számok azt mutatják, hogy a „2008-i 52-ről 2010-re 54 százalékra nőtt a szelektív hulladékgyűjtésben részt vevők aránya, ezen belül is kiemelkedő volt a fejlődés a 18–29 évesek körében: 35-ről 50 százalékra nőtt a hulladékot tudatosan válogatók aránya. A lakosság szemléletformálása segíthet a hasznosítási arányok növelésében, ezért is döntöttünk nagysikerű tavalyi kampányunk folytatása mellett” – mondta el Viszkei György.

Fontos eleme az idei kampánynak, hogy a hátrányos helyzetű kistelepülések, falvak gyermekeit már az óvodákban és az iskolákban is igyekeznek a szelektív hulladékgyűjtésre nevelni. Oktatóik részére újabb kiadványokat és foglalkozásvázlatokat juttatnak el, hiszen számos helyen ismerik már a Hajnal című ismeretterjesztő mesejátékot, amely játékos formában ismerteti meg a gyerekekkel a hulladékképződés megelőzésének lehetőségeit, a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos alapismereteket és a környezettudatos magatartás fontosságát.
Viszkei ügyvezető a felvetésünkre megerősítette: falusi környezetben azért különösen fontos a szemléletformálás, mert ott régebben alig képződött szemét, ugyanis jóformán mindent felhasználtak a családi gazdaságokban. További szempont az is, hogy a Magyarország középső területei, városai (különösen Budapest) jó ellátottak gyűjtőeszközökkel, a falusias környezetek viszont kevésbé. Kérdésünkre elmondta, hogy jelenleg Magyarországon a 2000. évi XLIII. Törvény szól a hulladékgazdálkodásról. Az EU-tagállamokra szigorú előírások vonatkoznak, ezért a türelmi idő lejártát követően, 2011. december közepéig meg kell születnie az EU-előírásoknak megfelelő új törvényi szabályozásnak a Magyar Köztársaságban is.

Van kertváros, ahol így szelektálnak.Szelektív hulladékgyűjtési szokásainkról megtudtuk, hogy az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. tavalyi kutatásának eredményei szerint a magyar lakosság „szelektívhulladék-kosarában” 33% műanyag, 29% papír, 14% üveg, 13% zöld hulladék, 7% fém és 5% italos kartondoboz volt található. Tavaly 32-ről 45%-ra bővült azok aránya, akik saját elmondásuk szerint a hulladékképződés megakadályozását is szem előtt tartják vásárlásaik során, s lehetőleg csomagolás nélküli élelmiszert választanak. A kutatás szerint az anyaguk szerint különválogatott hulladékokat a kutatásban megkérdezettek 1%-a naponta, 15%-a hetente többször, 38%-a hetente egyszer, 27%-a havonta többször, 12%-a havonta egyszer, további 16%-a pedig ennél ritkábban vitte vissza a gyűjtőszigetekre.

„Az újra hasznosítással mindenki nyer!” jelmondatot választó idei kampány az időseket a hagyományos médiatermékekkel (újság, tv, rádió, közterület) éri el, a kissé változtatott, de már ismert reklámfilmekkel, reklámarcokkal. A fiatal, az Y (vagy YouTube) -generációt (mintegy 2 150 000 főt) pedig az internettel, a facebook rajongói oldallal is „bombázza” a társaság. „A fiatal közösséget ma már új és interaktív eszközökkel kell megszólítani, s erre kiemelt figyelmet fordítottunk 2011-i kampányunkkal. A legnépszerűbb közösségi médiának, a facebooknak mári 2,7 millió magyar tagja van– mondta Szintai-Molnár Péter, a Bell Csoport közösségi médiaszakértője. – A hulladék érték. Ha ezt a lehető legfiatalabb korban sikerül tudatosítanunk, megértetnünk a felnövekvő nemzedékkel, annál inkább nő a valószínűsége annak, hogy fogékonnyá válik a szelektív hulladékgyűjtésre, s a későbbiekben felelőssen gondol a védelemre szoruló környezetre” – tette hozzá. A Bell Csoport nyerte el közbeszerzésen a reklámkampány tervezését, szervezését. Az Infovilág munkatársának Szintai-Molnár elmondta még, hogy az internetes média egyik vonzereje a fiatalok körében az, hogy nem „öltönyös, nyakkendős” a stílusa, hanem laza. A másik vonzerő, hogy nem szűrik, nem változtatják (azaz nem moderálják) a hozzászólásokat, maga a látogató alakítja az adott oldal tartalmát, de természetesen a törvényi előírásokat figyelembe veszik a működtetők. Az internetes hír útjára, terjedésre az is jellemző, hogy a világháló számtalan honlapja összekapcsolódik, vagyis a hír hatása megsokszorozódik.

A sajtóeseményen bemutatott rajongói oldalt a megnyitása utáni percekben már meg is találták a látogatók, közössége minden bizonnyal jó lendülettel gyarapodik mostantól.