A jelenlegi 120 ezerről 320 ezer hektárra nőhet az ökológiai gazdálkodásba vont termőterületek aránya, ha az ígéretek szerint még az idén létrejövő támogatási és fejlesztést segítő jogszabályok a jelenlegi vidékstratégiában megfogalmazottak alapján készülnek el − mondta a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke. Czeller Gábor kifejtette: érezhető a  kormányzati szándék, ami lendületet adhat a hazai ökológiai gazdálkodásnak. Emellett azonban fejleszteni kell a feldolgozottság mértékét, és szükséges, hogy az egészséges, minősített bioélelmiszerek megjelenhessenek a köz-, elsősorban a gyermekétkeztetésben is. Ha csak az iskolák egy részében az étel egy kis része ökológiai alapanyagokból készülne, vagy a gyümölcs érkeznék ebből a termelési ágazatból, már ez szinte teljes egészében felszívná a majdani megnövekedett kínálatot − fogalmazott a szakember.

Jelenleg az ökotermékek 90 százaléka alapanyagként hagyja el az országot. Ha viszont a jövőben valóban elsőséget élvez a feldolgozóipar fejlesztése, és a hozzáadott érték Magyarországon marad, nemcsak a hazai fogyasztás növekedését segíti majd, hanem egyben számtalan munkahelyet is teremt.

A biogazdálkodás a világ talán egyetlen, jogszabállyal körülírt és védett élelmiszertermelési rendszere, ezért elkülönül az önkényesen értelmezett, más „divatos” elnevezésektől, mint amilyenek a „reform”, „natúr”, „alternatív”, 
„integrált” stb. − mutatott rá a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője. Dr. Roszík Péter szerint nem véletlen, hogy a fogyasztók a biotermék vásárlása melletti döntésüket a következő érvekkel magyarázzák leggyakrabban: „biztonságos”, „környezetbarát”, „nem GMO”, adalékokat nem tartalmaz”, „jó ízű”, 
„jobb a beltartalma”.

Az ökológiai gazdálkodás környezetvédelmi előnyeiben jóformán mindenki egyetért, az EU biorendeletei hosszan 
sorolják őket. Minden mindennel összefügg az élelmiszertermelés területén. Jellemzően ugyanazok a vegyszerek, 
amelyek rombolják a környezetet, az élelmiszerekben szermaradékokat hagynak. Nem ritkán valódi vegyszerkoktélok vannak a napi betevőnkben, esetenként nyolc-tízféle szermaradékot mutatnak ki egy-egy 
élelmiszerben, főként zöldségekben és gyümölcsökben. A versenyképesség céljából folyamatosan emelik a 
hozamszinteket, rendszerint három makroelem (nitrogén, foszfor és kálium) tartalmú műtrágyák kiszórásával, amely 
következtében a termékek elszegényednek a hasznos alkotókban.

Ennek következménye a „minőségi éhezés”, vagy a „kövér, de éhezik” szindróma. Az iparszerű termelés ezekre a 
kihívásokra képtelen választ adni, erre csak a biogazdálkodás alkalmas. A kötelező betegségmegelőző 
növényvédelem a biogazdálkodásban nem a vegyszerek alkalmazására épül, azok csak kivételesen használhatók, és csak néhány olyan hatóanyag vethető be, amelyeket az emberiség évszázadok óta biztonsággal használ és amelyek nem szívódnak fel. Mindezek következtében a bioélelmiszerek gyakorlatilag szermaradványoktól mentesek, amelyet számos független kutatási eredmény is igazol. A kisebb hozamok, a kötelező vetésváltás, a szerves anyagra épülő tápanyag-gazdálkodás miatt a biotermékek beltartalma is kedvezőbb, mint az iparszerű gazdálkodásból származóké. 

Ugyanez a megelőző, körültekintő szemlélet érvényesül a bioállattartásban és élelmiszer-feldolgozásban is.
A Magyar Biokultúra Szövetség minden évben három-négy nagy rendezvénnyel segíti, hogy a hazai fogyasztók 
megismerkedhessenek a biotermékekkel és előállítóival, a biotermékek fogyasztása, a tudatosabb táplálkozás 
előnyeivel – számolt be tevékenységükről Demeter-Németh Anita, a szövetség ügyvezetője. A Környezet és Energia 
Operatív Program „A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok” c. 
pályázati alapból 2011-re  23 millió forintot nyertek, amellyel ezeknek a rendezvényeknek a hatékonyságát növelik.

A kampány részeként márciusban  sikeres biokultúra-találkozó volt Békéscsabán. A következő nagy állomás az országos bionapok rendezvénysorozat lesz. A vidéki régiókban az érdeklődők három hétvégén is ismerkedhetnek egy-egy biogazdaság, vagy biofeldolgozó üzem, esetleg pincészet mindennapjaival. A részletekről a folyamatosan frissülő www.biorendezvenyek.hu oldalon tájékozódhat a közönség.

Helyszínek és időpontok:

június 26., vasárnap, Észak-Magyarország: Gömörszőlős, Ökológiai Intézet (kertészet és bemutató gazdálkodás)Nyugat-Dunántúl: Hipp Kft., Hanságliget (biotermék-feldolgozás)
július 2., szombat, Közép-Dunántúl: Dobosi Pincészet, Szentantalfa (szőlészet-borászat) 
július 10., vasárnap, Dél-Alföld: Anna Borház, Érsekhalma (szőlészet-borászat); Dél-Dunántúl: Méhész tanya, Mágocs (bio szántóföldi növénytermesztés); Kelet-Magyarország: Hegedűs János biogazdasága, Hortobágy (bio szántóföldi növénytermesztés és -állattartás)

A kezdeményezés az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.