Putyin elveszíti legfontosabb európai uniós szövetségesét, Orbánt, aki ellene fordult – véli az amerikai CNBC tv-csatorna online elemzésében. Pedig hát milyen szoros volt ez a kapcsolat, amit a pandémia csak megerősített, hiszen Orbán volt az első, aki orosz vakcinát vásárolt, amit azóta sem engedélyeztetett Brüsszel.
A magyar kormányfő mindezek ellenére az Európai Uniót választotta, hátat fordított Putyinnak. Egy hét alatt igen nagy színeváltozáson ment keresztül. Névtelenül nyilatkozó uniós források aggodalommal nézték – mint elmondták az amerikai tv-nek –, hogy a szankciók kivetésére miként reagál a nacionalista Orbán. Örömmel látták, hogy Putyin helyett az Európai Uniót választotta. És ezzel az uniós egységes álláspontot is képviselte. Holott február elején a Kremlben nem győzte elégszer hangsúlyozni 13 éves barátságuk rendkívüliségét. A barátság számokban kimutatható jele volt, hogy évről évre növelte hazánk gázimportját Oroszországtól: 2010-ben 9 milliárd, 2019-ben viszont már csaknem 18 milliárd köbméter gázt importált Magyarország Oroszországból. Orbánék most már befogadják a menekülteket, sőt – amit eddig inkább akadályozott a magyar kormány – most segíti is Ukrajnát az uniós tagság elnyerésében. Orbán opportunista – szögezi le a cikk. És bár lehet, hogy ezzel nem fest jól a választói szemében, nem akarja elveszíteni politikai és vezetői tekintélyét.
Harmadik napja téma az orosz sajtóban Szijjártó Péter bejelentése, amely szerint Magyarország sem katonákat, sem fegyvereket nem küld Ukrajnának – közölte legutóbb a Gazéta című napilap. Kiemelte azt is, hogy Magyarország nem akar belekeveredni a háborúba. A háború kifejezés viszont a történtek ismertetésében továbbra is speciális hadműveletként szerepel. Továbbra is csak egy olyan hadműveletként – a háború 7. napján – ami kifejezetten a két szakadár entitás, azaz orosz értelmezésben a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság megvédése érekében történik. Zelenszkijről megjegyzik, országos mozgósítást rendelt el, illetve azt is, hogy Ukrajna megszakította diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal.
Az Európai Pravda sajtóorgánum viszont arra kapta fel a fejét, hogy hazánk nem bontja fel az oroszokkal kötött gázszerződését és a Paks–2 megépítésére vonatkozó tervét dobja sutba. Még annak ellenéresem, hogy az ellenzék felszólította a szerződés érvénytelenítésére. Szijjártó úgy fogalmazott: a háború árát nem a néppel akarják megfizettetni. Csakhogy az orosz Sberbank bezárása Magyarországnak is egyértelművé teszi a szankciókat, amik hazánkat is sújtják. Mindezek dacára Magyarország elkötelezett Ukrajna felgyorsított uniós tagságának elnyerése iránt.
Kirgizisztán ukrajnai követsége bejelentette, hogy menekültek újabb csoportját evakuálják Kijevből autóbuszokkal – írja a helyi Szabad Európa Rádio orosz nyelvű honlapján. Két napja 114 embert menekítettek ki Budapestre, Lengyelországba pedig 90-et.
A Kreml propagandája Ukrajna megosztására egészen az Osztrák–Magyar Monarchiáig nyúlik vissza, itt a történelmi lecke – írja a BR 24 portál. Már akkor, jó évszázaddal ezelőtt azt hirdették, hogy Ukrajnának bizonyos területeit át kell adni Lengyel-, Magyarországnak és Romániának.
Az ukrán elnöki hivatalból, Andrij Jermak azt írta ki a közösségi hálóra, hogy az oroszok rakétatámadást intéztek azon terület ellen, ahol a Babij Jar-i emlékmű is található: 1941-ben a német megszálló hatalom 33 771 zsidót gyilkolt le ott. A Komszomolszkaja Pravda főszerkesztő-helyettese, Andrei Baranov pedig ezeket a történéseket úgy értelmezi, szintén történelmi aspektusban: el tudják képzelni, hogy Nyugat-Ukrajna ismét átkerül a szomszédos európai országokhoz? Egy kis nacionalizmusért nem kell a szomszédba menni. Könnyen változhatnak a határok. propagandisták szerint ez elég indokot adhatna arra, hogy Lengyelország ezekre a sérelmekre hivatkozva bekebelezze az említett, kisebbségek által lakott területeket.
Az újság még hipotetikus térképet is közöl – a teljes dezinformáció jegyében. A lap munkatársainak fantáziájuk végtelen: szerintük Zelenszkij ukrán elnök Londonba menekül, ahol bábkormányt állít fel, s eközben az oroszbarát Viktor Janukovics diadalittasan visszatér Kijevbe. A bajor hírportál megjegyzi: ha azt hiszik a Kreml propagandistái, hogy különféle nemzetiségieket ki tudnak játszani egymás ellen, akkor nagyon tévednek. Az ilyen törekvés ugyanis minden eddiginél jobban összekovácsolja az ukrán nemzetet.
Orbán hiteltelenné vált hazájában és a világban egyaránt
(szerző: helyben.hu) Elemzők nem biztosak abban, hogy Orbán valóban pálfordulást hajtott végre az orosz kapcsolatban. Az ukrán válság miatt 10% körüli infláció, ugyanakkor 0,5-1%-kal kisebb növekedés valószínű Közép-Európában.
Az orosz elnök elveszti legfőbb szövetségesét az EU-ban, mert Magyarország Putyin ellen fordul – legalábbis egyelőre. A politikus az eltelt egy hét hétben többször is gyors hátraarcot, illetve politikai visszakozzt mutatott be, holott hosszú időn át Moszkva szekerét tolta és Brüsszel számára tüske volt a köröm alatt – állapítja meg a CNBC. Olyannyira, hogy egy uniós illetékes szerint, amikor az első szankciókat meghozták Brüsszelben, az volt a fő aggály, vajon megszavazza-e őket a nacionalista magyar vezető, akiről kérdéses volt, hogy kihez lojális: Oroszországhoz-e vagy Európához-e. Döntésével azután sokakat meglepett, annál jobban örültek viszont az uniós szövetségesek. Ez persze nem csoda, hiszen Orbán minden adandó alkalommal Putyin-barátságával büszkélkedett.
A szoros kapcsolatok megmutatkoztak abban, hogy átvette a covid elleni orosz oltóanyagot, holott a szert nem is engedélyezte az EU illetékes hatósága. És akkor még ott van Paks, továbbá az, hogy a magyar gázvásárlások értéke nem egészen 10 év alatt majdnem csaknem megkétszereződött.
Daniel Gros, a brüsszeli Európai Politikai Tanulmányok Központja nevű kutató intézettől úgy látja, hogy Orbán opportunista. Jelenleg nem sok haszna volna abból, ha beáll a Kreml mögé, ezért vállalja be büntető intézkedéseket. Továbbá érzi, hogy a magyar lakosság nem szeretne harcolni Brüsszellel. A Teneo londoni kockázatelemző egyik szakértője pedig arról beszélt, hogy érdemes megfigyelni: változik-e a Fidesz híveinek véleménye a szoros magyar–orosz viszonyról a háború miatt. Ugyanakkor Orbán színeváltásába alighanem belejátszott az európai nyomás, illetve hogy Moszkva ekkora invázióba vágott bele.
Bajban vannak Putyin barátai, Európa bal- és jobboldali populistái, hogy mitévők legyenek Putyin kapcsán, aki idáig egyfajta vezér volt számukra. Egyesek már elhatárolódtak tőle, mint a cseh elnök, mások egyensúlyoznak, mint Salvini. Le Pen és Zemmour meg van zavarodva – olvasható az osztrák Die Presse napilapban.
Orbánnak rosszkor jön a háború, hiszen a választások előtt az egyesült ellenzék az orosz államfő bábfigurájaként támadja, miután nála jobban senki sem kereste Moszkva barátságát az európai miniszterelnökök közül. Még akkor is felkereste a Kremlt, amikor már több mint 100 ezer orosz katona sorakozott fel az ukrán határon.
Most kötéltáncot ad elő: beáll a szankciók mögé, elítéli az inváziót és már Ukrajna EU-tagságát is támogatja. Egy megfigyelő azonban arra figyelmeztet, hogy a szavak nem kerülnek semmibe, hiszen tudja, hogy Kijev uniós csatlakozása egyhamar nem időszerű. Ugyanakkor kitart Paks 2 bővítése mellett.
Úgy állítja be: ő az, aki megakadályozza, hogy Magyarországot belerángassák a konfliktusba. Azzal vádolja a baloldali ellenzéket, hogy az magyar katonákat akar küldeni ukrán földre, miközben szerinte „stratégiai nyugalomra” van szükség.
A The Times vezércikke úgy értékeli, hogy a Nyugat jól reagált az Ukrajna elleni támadásra, mert céltudatosan és egységesen lépett fel, és ennél nincs jobb válasz Putyin agressziójára. Ez alighanem megdöbbenti Moszkvát, akárcsak a 3. világ reakciója, így az orosz fél azzal szembesült, hogy megszégyenülve áll a nemzetközi porondon. Putyin ugyanis alighanem úgy kalkulált, hogy a demokrácia, az emberi jogok és a liberális rend hangzatos eszméi már csupán üres szónoki fogásnak számítanak az EU-ban és a NATO-ban.
Ám hatalmas változás következett be: Franciaország, ami nemrég még azzal próbálkozott, hogy hidat építsen a Kremlhez, igen határozottan elítélte az inváziót. Németország sokáig abban bízott, hogy folytathatja a szinte pacifista külpolitikát, a katonai védelem számláját pedig Amerika állja, ám most 180 fokos fordulatot hajtott végre. Vége annak, hogy békíteni próbálja az oroszokat.
Még Putyin képzelt új NATO-barátai, Magyar- és Törökország is gyorsan ellene fordultak. Orbánnak bizonyosan végigfutott az agyán 1956 emléke, amikor beszüntette a flörtölést az elnökkel. Ugyanakkor a Nyugatot az is vezérelte, hogy kiderült: az átlagpolgár számára fontos a szabadság, a béke és a biztonság. Az életmód került veszélybe, és azt meg kell védeni. Ezért azután Svájc is feladta a semlegességét, a fiatalok pedig, akik egy nemzedékkel korábban a nukleáris lefegyverkezésért tüntettek, most az ellen tiltakoznak, hogy korlátozzák az ukrán menekültek befogadását.
Orosz tudósok is közzétettek egy levelet, amiből kiderül, hogy nem osztják Putyin zsarnoki gondolkodásmódját. Holott sokat kockáztatnak, amikor próbálják visszarángatni országukat a szakadék széléről. Számukra az a legjobb támogatás, ha Európa hitet tesz az értékei mellett.
Hatalmas fordulatot határozott el a német kormány a kül-, védelmi és biztonságpolitikában, de a változás többről szól, mint Ukrajnáról, mert Scholz felismerte, hogy Berlinnek vállalnia kell a rá háruló nemzetközi felelősséget – írja a Financial Times-ban megjelent vendégkommentárjában Daniela Schwarzer, a Nyílt Társadalom Alapítvány európai, illetve eurázsiai igazgatója. Rámutat: a kancellár azt ígéri, hogy harcol a földrészen a szabadságért és a demokráciáért, mi több, ezt konkrét lépésekkel alá is támasztotta.
Ily módon valós a lehetőség, hogy megerősödik a transzatlanti védelmi együttműködés európai pillére. Ám lehet, hogy ha a dolgok még keményebbre váltanak, nehéz lesz egyben tartani a koalíciót, bár mostanáig a három párt egy irányba húzott. A miniszterelnök csak kihasználta ezt a lendületet. Viszont: ha véget ér a háború, Oroszország aligha marad a németek fő energiaforrása.
Mert: éppen az olaj és a földgáz jelenti a kontinens Achilles-sarkát a mind inkább tekintélyelvű Moszkvával szemben. Csakhogy a németek nem új beszerzési piacok után néztek, hanem megépítették az Északi Áramlat 2-őt. A szankciók ugyanakkor tetemes veszteséget okoznak majd nekik is, de egyelőre határozottan kitartanak az EU-összefogás mellett.
Berlin persze nem szigetelődhet el, ugyanakkor meg akarja győzni a partnereket, hogy semmi félnivalójuk nincs egy gazdasági óriástól, amely immár a kül- és biztonságpolitikában is átveszi a vezetést.
Idegesek a devizapiacok, az ukrán válság miatt erős nyomás alá kerültek a közép-európai fizetőeszközök – állapítja meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Mivel nem tudható, milyen gazdasági következményei lesznek az orosz támadásnak, ideértve a szankciókat. Hiába avatkozott közbe szóban a Magyar Nemzeti Bank, a forint árfolyama rekordszintre csökkent az euróval és a többi, mértékadó valutával szemben. A zlotyt 2009 óta nem jegyezték ennyire alacsonyan, és bajban van a cseh korona is.
Virovácz Péter az ING Bank közgazdásza azzal magyarázza a jelenséget, hogy mindenki a biztonságot keresi, és ez rosszul hat az összes magyar, cseh és lengyel papírra. Hiszen a térség erősen ki van szolgáltatva az orosz gázszállításoknak. Magyarország esetében a függés 60%-os. A KBC szakértői szerint: amíg az ukránoknál nem csillapodik a helyzet, addig helye van a magyar, a cseh és a lengyel jegybank intervenciójának.
Mindenki kamatemelést vár. A Raiffeisen International elemzői ugyanakkor 9%-os inflációt jósolnak Magyarországon, mert drágul az olaj és a gáz. A családok kevesebbbet tudnak költeni más beszerzésekre, ugyanakkor nőnek a termelési költségek, ez pedig előreláthatólag 0,5-1%-kal veti vissza a növekedést.