A The New York Times közli a Reuters hírügynökség elemzését a lengyelországi helyzetről. A fő megállapítása: az Európai Bizottságnak – az unió központi végrehajtó intézményének – korlátozottak ugyan az eszközei arra, hogy visszatartsa az országot kormányzó nacionalistákat a jogállam lebontásától, de számolni kell következményekkel, beleértve az uniós fejlesztési támogatások számottevő megkurtítását.
A kormányon levő, őskonzervatív, euroszkeptikus Jog és Igazságosság Pártja most olyan törvényt erőltet át a varsói parlamenten, amely közvetlenebb ellenőrzést biztosít a kormánynak a legfelső bíróság fölött, és ez csak a legutóbbi azoknak a törvényeknek a sorában, amelyek a bírálók szerint elsöprik a bírói függetlenséget – állapítja meg a Reuters.
Az elemzés ezután kifejti, hogy az uniós tagország szavazati jogainak a felfüggesztésével is fenyegető hetes cikkelyt csak akkor lehetne érvénybe léptetni Varsóval szemben, ha az EU összes többi tagállama egyetértene ezzel – márpedig Magyarország ígéretet tett arra, hogy ezt megakadályozza.
A jogi nehézségek ismertetésén túl az elemzés arra is kitér, hogy néhány uniós politikus részéről megfogalmazódik olyan aggodalom: ha túl nagy nyomás nehezedik Lengyelországra, az olyan hullámot indíthat el, mint amilyen a brexit-döntéshez vezetett Nagy-Britanniában.
Ugyanakkor – írja a Reuters – az EU-országok számára keménynek ígérkeznek a tárgyalások a következő pénzügyi ciklus uniós költségvetéséről. Az új büdzsé eleve kisebb lesz az eddiginél, a britek távozása miatt, de ezen felül több tagország – köztük Olaszország és Franciaország – amellett van, hogy az uniós támogatásokat kössék az EU alapértékeinek tiszteletben tartásához. A Lengyelország körül kialakult légkör nagyon negatív hatással lesz az uniós költségvetési tárgyalásokra – jósolja Elżbieta Bieńkowska lengyel EU-biztos, aki Donald Tusk volt lengyel miniszterelnöknek, az uniós országok csúcsvezetőit összefogó Európai Tanács elnökének a pártján áll a Varsóval folytatott vitában.
A Reuters elemzéséhez hasonlóan a lengyelországi eseményekről a nemzetközi sajtóban megjelent beszámolók nagy része kitér arra, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök levélben biztosította támogatásáról a lengyel kormányt az uniós intézményekkel keletkezett viszályában.
Tegnap Lengyelország-szerte több mint százezren vonultak ki az utcára, hogy tiltakozzanak a legfelső bíróságról szóló törvény ellen – számolt be a Gazeta Wyborcza. A legnagyobb, mintegy ötvenezres tüntetés Varsóban volt, de a főváros mellett Poznańban, Wrocławban, Lódzban, Krakkóban, Szczecinben és Kielcében is demonstráltak.
A tüntetésekről hangos-képes tudósításban is beszámoló Spiegel Online kiemeli, hogy a tiltakozók az államfő vétóját követelik az igazságszolgáltatást a kormánypárt akarata alá rendelő új törvényekkel szemben.
Más téma. Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter kritikusabb álláspontra helyezkedett Olaszországgal szemben a menekültek befogadása ügyében, mint a visegrádi országok – írja az APA osztrák hírügynökség beszámolói alapján a bécsi Die Presse.
„Pénzt igen, menekülteket nem” című cikkében a lap megírja, hogy a négy visegrádi ország – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – közös levélben biztosította támogatásáról a nagy migrációs nyomásnak kitett Olaszországot. A négyek pénzügyi és egyéb támogatást ígértek, de világossá tették, hogy menekülteket nem kívánnak átvenni. Sebastian Kurz – folytatódik a Die Presse cikke – ennél bírálóbb hangot ütött meg, olasz hivatali partnerével, Angelino Alfano külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén: azt követelte, hogy Itália ne szállítsa át a szárazföldre azokat a menekülteket, akik valamelyik földközi-tengeri olasz szigetre – elsősorban Lampedusára kerülnek. Ezek az emberek ugyanis – érvelt Kurz – azonnal elindulnak észak felé, és túlterhelik Közép-Európát.