Annak kapcsán, hogy Orbán Viktor tegnap az árvíz miatt elhalasztotta külföldi utazásait, és az Európai Parlament bejelentette, hogy egy későbbi plenáris ülésre teszik át a miniszterelnök beszédét a magyar elnökség prioritásairól, a Politico amerikai portál európai kiadása azt írja: Orbán felszólalása drámai pillanatnak ígérkezett az e heti strasbourgi ülésen, hiszen az első alkalommal hangzott volna el szónoklat olyan miniszterelnöktől, aki a Patriótáknak nevezett új jobboldali csoportot képviseli az EP-ben. Egyúttal ez lett volna Orbán első szemtől szembe összecsapása Magyar Péter EP-képviselővel, aki – mint a Politico fogalmaz – a kormányfő erős hazai támogatással bíró opponense.

Az EurActiv brüsszeli hírportál ugyanerről szóló beszámolójában kiemeli, hogy Budapest senkit nem küld Orbán helyett Strasbourgba, így a magyar elnökségi prioritási beszámoló – ami rendszerint a soros elnökségi ciklus elején hangzik el – most sem lesz terítéken, hanem ehelyett az árvízhelyzetet és ezzel összefüggésben az éghajlatváltozás kérdését vitatják meg az EP-képviselők.

Könnyen lehet, hogy a Patrióták Európáért szókapcsolat a legrosszabb elnevezésként vonul majd be az Európai Unió történetébe – írja az EUObserver című brüsszeli portálon Jaap Hoeksma holland jogfilozófus. Ezen a néven Orbán Viktor hozott létre a szövetségeseivel együtt európai parlamenti politikai pártcsaládot június 30-án. A név – állapítja meg Hoeksma – az Európa, mint hazánk iránti határtalan szeretetet sugallja, a kiáltvány azonban a kontinens nemzetállamainak a nemzeti szuverenitását hangsúlyozza. A szerző szerint a Patrióták csoport létrehozásának az egyetlen célja az volt, hogy megerősítsék a különböző tagállamokban működő populista pártok helyzetét az Európai Parlamenten belül. Nem arra irányult a törekvés, hogy hozzájáruljanak az európai politikai tudat kialakításához, és kifejezésre juttassák az EU polgárainak akaratát – miként azt a Lisszaboni Szerződés hangoztatja –, hanem pusztán arra, hogy ezek a pártok jogosultságot szerezzenek európai finanszírozásra.

Hoeksma megjegyzi: ha már az alapítók a nemzetek Európájának a bajnokaiként tüntetik fel magukat, nyilvánvaló prioritás kellett volna, hogy legyen a kiáltvány lefordítása a résztvevő pártok anyanyelvére. Ehhez képest egy szót se fordítottak le belőle hollandra, holott két holland nyelvű párt is tagja a pártcsaládnak. Ami pedig a kiáltvány érdemi lényegét illeti: a dokumentum arról szól, hogy Európa népeinek vissza kell szerezniük szuverenitásukat, és evégett meg kell állítani az EU-t abban, hogy beleavatkozik a tagállamok belügyeibe.

Ez – írja Jaap Hoeksma – rávilágít arra, hogy

Orbánnak földhözragadtak a megfontolásai: egyszerűen fel akarja venni a pénzét a brüsszeli automatából.

Az EUObservervendégkommentátora szerint az EU a Lisszaboni Szerződés alapján demokratikus államok demokratikus szövetségének tekintendő, Orbánék pedig illiberális államok nem demokratikus szervezetévé akarják átalakítani.

A Frankfurter Rundschau arról ír, hogy Nancy Faeser német belügyminiszter elrendelte ugyan a határellenőrzés újbóli bevezetését az ország összes határszakaszán, ám a tárcavezetőt sok bírálat éri, és a rendőr-szakszervezet azt hangoztatja, hogy teljes mértékben nem lehet megakadályozni az embercsempészek tevékenységét, lyukak mindig lesznek a védőhálón. A lap idézi Michael Engler rendőrségi szóvivőt, aki elmondta a Bild-Zeitung, hogy nem tudnak fenntartani napi 24 órás ellenőrzést minden határátkelő ponton. A szóvivő szerint a migránsok száma az utóbbi időben így is csökken, de ez elsősorban annak köszönhető, hogy mind jobban őrzik a lengyel–belarusz határt, illetve a magyar–szerb határt. A nyugati – így a Benelux –, valamint az északi – dán – határszakaszon a rendszeres ingázók nagy száma okozza, hogy sok a panasz a megszigorított határellenőrzés miatt.

A párizsi Le Monde-ban Maxime Forest, a poltikatudományokban igen jónevű Sciences PO egyetem kutatója arról ír vendégkommentárjában, hogy az egyes európai országokban elfogadott LMBT-ellenes törvényeket a Kreml felforgató tevékenységének a gyümölcseként kell értelmezni. A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy a bolgár parlament augusztusban egy szélsőjobboldali, oroszbarát párt kezdeményezésére fogadott el törvénymódosítást, amiben jogellenesnek minősítik a fiatalkorúak körében a nem hagyományos szexuális irányultság úgymond terjesztését.

Litvániában 2014-ben, Magyarországon pedig 2021-ben hoztak hasonló törvényt. Romániában kétszer is megkísérelték, 2020-ban, illetve 2022-ben, de ott sikertelenül. A minta – írja a Le Monde – Vlagyimir Putyin 2013-i törvénye.