Kilencven perccel az aszteroida becsapódása előtt figyelmeztetett a NASA, mi várható Nyugat-Berlin fölött január 21-én, vasárnap hajnalban. Szerencsére a kisbolygó tényleg nagyon pici volt, mindössze 1 méter átmérőjű, így igazából veszélyt sem jelentett, és minden bizonnyal szétporladt a Földre érkezésekor.

A hír azért érdemes említésre, mert nem sokkal a kisbolygó becsapódása előtt észlelte Sárneczky Krisztián aszteroidavadász, akinek nem ez az első ilyen felfedezése. Tavaly Franciaországban ért tetten egy ilyen planetoidát, azaz kisbolygót, előtte meg a Jeges-tengeren, 8 alkalommal is.

Nevét jegyzik is a szakmában, meg most már a kisbolygóét is: Sar2736 néven – tudósított az EarthSky nemzetközi kozmoszportál, majd pedig a CBS News is. Vannak felvételek is, nemcsak Berlinből, miután Prágából is látható volt a kisbolygó zuhanórepülése.

Az AFP francia és még jó néhány nagy hírügynökség is felfigyelt Robert Fico szombati rádióinterjújára, amiben bejelentette: Szlovákia nem támogatja az ukránok EU- és NATO-tagfelvételét, valamint további segélyeket sem fog küldeni a háborúban álló országnak. Szerinte Ukrajna nem független és nem szuverén ország, az Egyesült Államok gyakorol kontrollt felette. Viszont ennek ismeretében igencsak érdekes lesz szerdai találkozója ukrán kollégájával, Denisz Anatolijovics Smihallal Ungvárott. Előre bejelentette: „meg fogom neki mondani, megvétózom EU- és NATO- csatlakozási kérelmüket, ellenkező esetben ugyanis jönne a III. világháború”. Fico közölte: Ukrajnát az egyik különösen korruptabb országnak tartja, s ki tudja hova lett az a sok segély, amit a világ küldött neki. Szerinte a konfliktusnak nincs jó megoldása, ha csak fel nem adja területei egy részét Oroszország számára. Irreális abban hinni, hogy az oroszok feladnák a harcot és távoznának Ukrajnából. A szövegben nem utal ugyan, de képben igen, hogy nemrég szorongatta meg Budapesten Orbán Viktor kezét és ott nyilván kapott egy kis fejtágítást is.

A hongkongi BNN Breaking portál is felfigyelt arra, hogy a magyar nemzetieskedő, öntudatébresztő program része lett a pénzügyminisztérium visszatelepítése 76 év elteltével Budai Várba. A pesti Nádor térről az újjáépített, patinásnak nevezett épületbe költözik a Varga Mihály vezette tárca, a minisztérium eddigi épületét pedig visszaadják a bankoknak, mert eredetileg ott a Magyar Általános Hitelbank kezdte meg a működését 1909-ben. A tudósítás megjegyzi: a „kommunista érában” nem érezték szükségét a II. világháború utáni újjáépítés részeként a Budai Várban volt hivatalok fölújítását.

A Covent Garden-i székhellyel rendelkező londoni lap, az EU Today Orbán szoros kapcsolatát elemzi Putyinnal, keresve a jó viszonyt megalapozó összefüggéseket. Közös bennük például a liberális Nyugat hanyatlásának hirdetése. Az ellenük irányuló nyugati kritikát mindketten a belügyekbe való beavatkozásként értékelik. Orbán pragmatikus szemlélete és az országnak az orosz energiától való függősége teremtette meg magyar–orosz kiváló kapcsolatot, aminek viszont meglehetősen rossz a fogadtatása az EU-ban. Ez lehetett az egyik oka az EP által most elfogadott, Magyarország ellen irányuló strasbourgi határozatnak. Orbán ugyanis az EU egységét játssza ki a Putyin-kártyával.

Az Abu-Dhabiból publikáló The National News (a 2008-ban alakult lap új mércét állított fel a minőségi újságírásban a Közel-Keleten – a szerk. megj.) az uniós választási kampány várható fordulataira hívja fel a figyelmet. Először is arra, hogy a hagyományos német–francia tengely gyengülőben van, nézetletérések mutatkoznak a gázai háború és a migrációs problémák megoldásában, az uniós katonai ügyekben, elsősorban a légvédelem megteremtéséről, amit Emmanuel Macron szorgalmaz.

Lengyelország csillaga jelenleg felfelé ível, de mellette ott tündökölhet Orbán Viktor is, aki jelezte már: „ő semmilyen pénzzel sem zsarolható”, ha menekültekről van szó, nem fogadja be őket még akkor sem, ha emiatt Magyarországnak büntetést kell fizetnie. Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének idő előtti távozása a posztjáról (otthoni a kampányra való hivatkozással) pedig helyet teremthet Orbán számára a közelgő magyar soros elnökségnek köszönhetően. Az elemzés gyengének tartja Olaf Scholzot, nemcsak a világpolitikában – például Davosba se ment el igét hirdetni Macronnal ellentétben – és az otthoni problémákkal, legfőképp a migrációval meg a szélsőjobboldali AfD-vel sem tud mit kezdeni.

Mindenesetre várható egy újabb, immár hármas lengyel–francia–német tengely létrejötte, hogy helyre rakják Orbánt – írja a nemzetközileg is rangos The National News az Egyesült Arab Emírségekből.