Egy olyan, úgynevezett eredménytáblára lenne szükség, amely az összes uniós tagállamban pontosan nyilvántartja a jogállami normasértéseket.
Ezzel az ötlettel állt elő az igazságügyi biztosi posztra jelölt Didier Reynders – írja a Financial Times, amely Magyar- és Lengyelországot hozta fel erre egzakt példaként. A belga külügyminiszter hozzátette, emellett minden évben jelentésben összegeznék a jogsértéseket és a monitorozás eredményeit. Meghallgatásán újra nyomatékosította, hogy az autoriter rendszerek megállítására csak a pénzügyi megvonások bizonyulhatnak hatékony eszköznek. A lengyel uniós államtitkár rögtön bírálni kezdte a tervet; szerinte pontos kritériumokat kellene szabni, hogy egyáltalán mik jöhetnek jogsértésekként számításba, de azt is vizsgálni kellene, hogy az állítólagos jogsértések veszélyeztetik-e a pénzügyi forrástámogatások átláthatóságát. Nehogy abba a hibába essen az Európai Unió, vélte a tervet bíráló lengyel politikus, hogy a bizottság politikai kritériumok alapján ítélkezik és vonja meg a felzárkóztatási alapokat egy-egy országtól.
Didier Reynders a nacionalista és a populista politikától óvta az uniót, s e helyen megemlítette név szerint Orbánt és illiberális demokráciáját, amely megfertőzi az unió többi államát. „Nagy vagyok hajlandó kompromisszumra, ha a demokrácia forog kockán” – fogalmazott a biztosjelölt.
Az EUObserver a tegnapi Didier Reynders meghallgatásból egyetlen egy elemet emelt ki: „a 7-es cikkely ügyét én tovább akarom vinni, de nemcsak a már adott országokban, hanem bárhol máshol is, ahol a Lengyel- és Magyarországéhoz hasonló jogsértés vetődik fel. A jelenleg még belga külügyminiszter szerint az Európai Bizottságnak pedig meg kell tennie a következő lépést a körülmények ismeretében.
Stephan Ozsvath, Magyarországot jól ismerő bécsi tudósító szerint egyrészt mind Ursula von der Leyennek, mind Orbán Viktornak presztízsveszteség a Trócsányi-fiaskó, de Várhelyi Olivér jelölésével sem javul a helyzet – nyilatkozta a Deutschlandfunknak a szakértő, amit a German Radio is közvetített. Kemény tárgyalófélnek ismerték meg, de olyannak is, aki roppant lojális Orbán Viktorhoz. Ha hibázik, a felelősséget általában másra hárítja. Ha egyszerűen kellene jellemeznem, akkor egyenesen pit bullnak hívnám. Ami pedig bővítési biztosként a jogköreit illeti, szinte előre megjósolható, hogy a nyugat-balkáni bővítéskor elsősorban a magyar érdekekre lesz tekintettel Várhelyi.
A demokratikus átalakulás folyamata Közép-Európában még nem zárult le, ezért az egyetem küldetésének tekinti továbbra is a szabadgondolkodók kinevelését – ezt Michael Igantieff, a CEU rektora nyilatkozta az Euraktiv portálnak. A bécsi működését hétfőtől hivatalosan megkezdő egyetem most olyan törvényen dolgozik, amely a kétlakiságot, illetve a Budapesten maradt egyetemrész maradéktalan működését tenné lehetővé. Optimista a rektor annak tekintetében, hogy Közép-Európa bizonyos országaiban a társadalmi fejlődés rossz irányt vett ugyan, de Lengyelország egészen biztos nem lesz autokrácia, Magyarországon pedig vége lesz az egypártrendszernek. Tizenhétezer diákot bocsátott útnak falai közül az egyetem, ők mind gondolkodó egyének, s küldetésük a Bécsbe költözéssel nem változik.
Bírálta az amerikai külpolitikát is, nemcsak Trumpét, de bármelyik demokrata vagy republikánus kormányét is, mert az utóbbi időben Amerika elköteleződése a demokrácia nemzetközi fenntartásában látványosan gyengült – különös tekintettel Közép-Kelet Európára. Tényként közölte, hogy Konrád György és Rajk László halálával két olyan értékes embert veszített – nem csupán Magyarország, hanem a régió is, aki következetesen kitartott a rendszerváltást követő, jó irányba indult átalakulás mellett. Tagadhatatlan egyébként az ideológiák háborúja a térségben, s ebben szerep jutott a nem mellesleg tehetséges Orbán Viktornak is – minősítette Ignatieff a magyar kormányfőt. Ugyanakkor azt is mondta, az egy embertől függő Fidesz tart attól, hogy elveszti a választást szabad és tisztességes keretek között.
Az ellenzék egységét ő is elengedhetetlennek tartja a változások beindításához, ám csak az októberi választások után lehet majd megmondani, lehet-e velük irány- és rendszerváltás.
A düsseldorfi székhelyű Rheinmetall 300 millió euró értékben szállít haditechnikai felszereléseket hazánkba – adta hírül a cég sajtóközleményét a Westfalenpost. A 2021–25 között tervezett szállításokkal az elavult, szovjet technikákat felváltva a magyar hadsereg egyik legnagyobb modernizációja valósulhat meg. Ha Litvánia, Bulgária és Románia is hasonló üzletet köt, akkor igencsak látványos lesz a NATO-hoz csatlakozott legfiatalabb közép-európai országok felzárkózása nyugati partnereihez. Ugyanakkor egy fegyverszakértő szerint ilyen hatalmas volumenű szállítmány például a szélsőséges nacionalista magyar kormány számára nem kis aggályt kelt majd Putyin Oroszországában a fenyegetettség érzetét nyomatékosítva.
A Greenpeace aktivistái a minap ismét tüntettek a Rheinmetall épülete előtt arra figyelmeztetve és kérdezve: a ti bombáitok gyilkolnak Jemenben; hogyan tudtok még mindig nyugodtan aludni?