(Szerző: helyben.hu) Bár Kovács Zoltán cáfolta, hogy Orbán Viktor akárcsak burkoltan felvetette volna a magyar tagság felmondását az unióban, a Der Standard budapesti tudósítója fenntartja, hogy de igen, csak tessék elolvasni az évértékelő szövegét. Hiszen a kormányfő, akit a cikk jobboldali-populistának nevez, kijelentette, hogy ha az EU folytatja a szent (jogállami) háborút Magyarország ellen, akkor nem lehet tovább haladni a közös úton.
A legfelső európai bíróság holnapután várhatóan elveti a magyar és a lengyel kifogásokat az új jogállami mechanizmussal szemben, akkor pedig a Bizottság pénzeket tarthat vissza, ám az igencsak fájhat majd Orbánnak. Hiszen a bőséges uniós forrásokból eteti kézből az oligarchákat, osztogat a választás előtt. A Brüsszel elleni legújabb támadás oka éppen az, hogy elapadhat a bőségszaru. A politikus jelezte, hogy szétválnak az utak, ha az unió nem hajlandó elfogadni a közösségi szabályok megszegését. Mondta ezt akkor, amikor győzelme egyáltalán nem 100 %-os az egyesült ellenzékkel szemben.
Adott esetben győzelemről és vereségről dönthet a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, ami akár 3–4 százalékot szerezhet, akár elérheti az 5 %-os határt is, ennek eredményeként önálló erővé válna a következő törvényhozásban. Annál is inkább, mert igencsak kétesélyes, hogy Orbán meg tudja-e őrizni hatalmát, jóllehet látszatra nem kell aggódnia. De a verseny kimenetele alighanem nüanszokon múlik majd – írja aThe Times
Az MKKP, tehát a Magyar Kétfarkú Kutya Párt már közölte, hogy megküzd az ellenzéki vetélytársakkal, bár az még nem egyértelmű, hogy ez vonatkozik-e a bizonytalan körzetekre is, ahol akár minimális különbség határozhat a mandátum sorsáról. Mindesetre a közösségi hálón több mint 300 ezren figyelik, amint kétfarkú kutyáék kifigurázzák mind a Fideszt, mind az ellenzéket.
Ugyanakkor igazi kutyák is ringbe szállnak a képviseletében: Huba, a bulldog és Radó, a fekete labrador, bár egyik sincs még 18 éves, de nem kizárt, hogy választás esetén kutyáknál másként számítják ki a kort. Viszont mindketten Magyarországon élnek, a BTK-t sosem szegték meg. Ellenben nekik fel kell mutatniuk minimum 500 támogatót, hogy hivatalos jelöltek lehessenek.
A háború vége óta nem fenyegette ekkora veszély az európai békét, mint most Ukrajnában, a világ a háború szélére sodródott, mert nem tanult a múltból és a történelem a jelek szerint ismétli önmagát – állapítja meg a The Guardian/Observer vezércikke, külön megemlítve Magyar- és Csehország megtámadását 1956-ban, illetve 1968-ból. A Nyugat egyetért abban, hogy Oroszország immár bármikor képes lerohanni a szomszédos országot, eljuthat Kijevig és ott az ízlésének megfelelő vezetést emelhet be a hatalomba.
Abban is egységes a megítélés, hogy ami történik, azért csakis az orosz elnököt lehet okolni, de még lehet beszélni a fejével. Továbbá e pillanatban az látszik, hogy a NATO nem fog közbeavatkozni, bár elképzelhető, hogy ez változik, hiszen különben a szövetség tétlenül szemléli, ahogy legázolnak egy alig pár éves, független demokráciát. Ha így lesz, akkor sokan rákérdeznek majd: mire való az egész katonai szervezet, ha nem védi meg a szabadságot?
E pillanatban nincs más választás, mint hogy diplomáciai eszközökkel kell Putyint jobb belátásra bírni. Eszébe kell továbbá vésni, hogy kemény lesz a visszacsapás, ha nincs tekintettel a nemzetközi jogra, az ép észre és az alapvető tisztességre. Viszont: ha megindulnak az inváziós egységek, gyors szankciókra van szükség, amihez meg kell nyerni a vacilláló kormányokat, így Magyar-, Németországot, Ausztriát.
Csak bízni lehet abban, hogy még nem késett el a világ, és Oroszország nem esik katasztrofális hibába. A felelősség azonban Putyinra hárul, a hazugságaival egyetemben.