A Fidesz demonstrálni akarta, miként harcol az illegális migránsok ellen, de nem sikerült neki – írja a BBC tudósítása annak kapcsán, hogy három családot akartak kedden Afganisztánba deportálni – eredménytelenül. Az egyik család esetében az Emberi Jogok Európai Bírósága közbeavatkozott, a négy gyerek közül az egyiknek szívműtétje volt, s ezért meg kellett hosszabbítani az itteni tartózkodásukat.
A négy gyerekkel egyedül érkezett anya azt állította, hogy legálisan érkeztek Magyarországra, viszont Szerbia már nem akarja visszafogadni őket. A másik családnál a várandós anya menetközben összeesett, az apa viszont a négy gyerekkel úgy döntött, inkább kiszökik a tranzitzónából Szerbiába, minthogy megvárja a hatóságokat, hogy felültessék őket az Afganisztánba induló repülőjáratra.
A harmadik családot pedig az éjszaka kellős közepén – kétévi szerbiai tartózkodás után – visszatoloncolták Szerbiába egy börtönbusz fedélzetén. A családtagok szidalmazták a határőröket: „Soha ilyen rossz országban nem voltam. Egy nap ti is menekültek lesztek, s emlékezni fogtok erre a napra”. A menekültek arra panaszkodtak, hogy hosszú ideig kellett várakozniuk státuszuk elbírálására, ám nem kaptak már élelmet azután, hogy döntöttek a sorsukról. Az ENSZ is közbeavatkozott látva a szándékos éheztetést.
Ez volt az első eset Magyarországon, hogy a Frontexszel való együttműködés jegyében menekülteket visszaszállítottak volna a hazájukba kellő indok hiányában.
A cseh székhelyű Transitions Online Trump közép-európai közeledését veszi górcső alá, hisz a múlt hónapban a cseh kormányfő, pár napja a szlovák tett és a jövő héten a magyar kormányfő tesz eleget az amerikai elnök Fehér Ház-i meghívásának. Krauthamer, a szerző azt állítja, hármójuk közül Orbán a legellentmondásosabb figura, aki a saját feje után megy annak ellenére, hogy Washington értésre adta ellenkezését számos vitás kérdésben. Legyen az az orosz Nemzetközi Befektetési Bank Budapestre költöztetése, a NATO és Ukrajna partnerségi kapcsolatának a megakasztása, vagy a Huawei 5G-s terjeszkedése. Azt is megállapítja a cikk, hogy Trump csak bírálja a vele szemben kritikus médiát, Orbán már hatalma alá hajtotta csaknem a teljes magyar médiát, sőt, drága pénzért már Londonban is saját lapot adnak ki, noha ezt a kormány egyelőre nem ismeri be.
A migránskérdésben viszont egy követ fújnak, az összhang tehát meglesz köztük. Ez most mindkettejüknek jól jön egyrészt az amerikai elnök-, másrészt az uniós választásokra való tekintettel.
Az amerikai közszolgálati rádió, az NPR a Dunántúli Napló két újságírójának sorsát követve mutatja be, miként építette ki sajtóbirodalmát a magyar média 90%-át birtokló Orbán Viktor, aki nemcsak propagandacélokra használja ezeket a sajtóorgánumokat, hanem álhírek terjesztésétől sem retten vissza. Például amikor Nagy Blanka középiskolás aktivistáról hamis hírt gyártottak, vagy amikor az uniós vezetőkről, mint az Európát iránytó elitről azt állítják, hogy elvesztették realitásérzéküket. Hídvéghi Balázs, a párt kommunikációs igazgatója tagadta, hogy maguk alá gyűrték volna a médiát, ő azt teljesen kiegyensúlyozottnak tartja, mi több, szerinte még mindig túlsúlyban vannak a liberális véleményvezérek. Ellenben akik velük tartanak, azok ezt meggyőződésből teszik. Erről meg is győződött a tudósító, aki a kormánypártivá lett Dunántúli Napló munkatársát interjúvolta meg: nincs cenzúra, csak egyetértés a kormánnyal.
A BBC-től kezdve a Mirrorig – számos brit újságban megjelent a 34 éves Szűcs Henriett meggyilkolásáról szóló hír. A nőről utoljára 2016-ban hallottak, nyoma veszett, de a rendőrségen senki nem tett feljelentést, mígnem a minap megtalálták egy fagyasztóládában. Ő a második, akire fagyasztóládában bukkantak rá Canning Townban.
Huszonegy államfő, köztük a magyar is aláírta azt a közös nyilatkozatot, amelyet Frank-Walter Steinmeier német elnök kezdeményezésére indítottak útnak – közli a szöveget és az aláírók névsorát a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az uniós választásokra felszólító, vagy inkább bíztató közös nyilatkozat szerint az Európai Unió létrehozása az egyik legokosabb ötlet volt, a két világháború után hozzájárult a béke fenntartásához és a jövőben is az lesz a célja, hogy erős kötelékben és hatékony intézményrendszert működtessen. Azért, hogy a szabadság, az egyenlőség jegyében, demokratikus keretek között, nemzeteken átnyúlóan közösen küzdhessenek a nemzetállamok mindegyikét érintő veszélyek és fenyegetések ellen: mint a terrorizmus, a klímaváltozás, a globális piac és a migráció.