Azok után, hogy Angela Merkel meggyőzte a magyar és a lengyel kormányfőt vétója feladásáról, az unió nem mondhatja többé, hogy zsarolókkal nem tárgyal – írja Magyar Bálint volt oktatási miniszter és Madlovics Bálint, a Demokrácia Intézet kutatója a Project Syndicate amerikai politikai folyóiratban.
A tekintélyes sajtóorgánumban egyébként Soros György is publikál, ám Orbán Viktornak nem engedték meg, hogy cikket helyezzen el. Részletek nem szivárogtak ki ugyan a háttérben zajló tárgyalásokról, mindenesetre érdekes, ki milyen következtetést vont le a megegyezésről. A szerzők valóban nagyra értékelik a vétó elhárítását, azonban azt állítják, a háttéralku miatt mégis csak sérült az uniós blokk meghatározó értékrendje és az életben maradása is – hosszú távon. Az eddigi gyakorlat pedig arra enged következtetni, már ami a költségvetésre vonatkozik, hogy az áldozatot bünteti a rendszer, ahelyett, hogy felszámolná Orbán és haverjai korrupt ügyeit. Nem fog változni a helyzet.
Orbán Magyarországa maffiaállam, bűnszervezet módjára működik. S a rendszer mindaddig stabilan fog működni, amíg az egyéni felelősségre vonás módszerét meg nem találja Brüsszel.
A szerzők felhívják a figyelmet a többi között arra, hogy amikor sikerült a 2 000 000 millió eurós költségvetésben megegyezni, épp azon a napon a magyar versenyhivatal engedélye nélkül jött létre három pénzintézet összevonásával egy óriás bank, aminek egyrészt nemzetstratégiai jelentősége van, másrészt annak a Mészáros Lőrincnek sikerült átjátszani, aki az uniós pénzek legnagyobb haszonélvezője.
A rendszert csak úgy lehet felszámolni, ha Brüsszel az ún. Magnitskij-törvényt nemcsak a határon kívül, hanem az unión belül, a saját korrupt politikusaira is alkalmazza az uniós ügyészség intézményének bevonásával. Az egyéni felelősségre vonás eredményeként lehet megvonni az uniós alapokat, és eljuttatni a jogállam felett őrködő civil szervezeteknek. Emellett a nemzeti vétójogot is meg kell szüntetni.
Széles körű összefogás igyekszik legyűrni Orbánt címmel közöl elemzést az amerikai The Bulwark elemző portál, amely állítja: mintha lábon lőtte volna magát a magyar önkényúr. Az unió ugyanakkor mintha beletörődött volna a múlt 10 év autokrata törekvéseivel szembeni tehetetlenségébe, amikor kompromisszumot kötött a hétéves költségvetésről a vétóval fenyegetőzőkkel. Ám épp most látszik megerősödni a hat ellenzéki párt, amely közös listával indul a 2022-i parlamenti választásokon. A helyzetet maga a kormányzópárt idézte elő a választási törvény módosításával. Mert Orbán azzal számolt, hogy a Jobbikkal együtt nem fognak együttműködni. Lehet, hogy igaza van, mert a szélsőjobboldali pártot egyenesen neonáci pártként könyvelték el, amikor például a zsidókat akarta listázni. Ám miután Orbán nem hagyott helyet a szélsőjobb végeken, a Jobbik középre húzott. A jobboldali American Enterprise Institute washingtoni elemzője, Dalibor Rohac, a cikk szerzője attól tart, ha az ellenzék elvérzik, az egyben azt is jelenti Magyarországnak, hogy végleg elveszett a demokratikus közösség számára, és végérvényesen autokrata rendszerré válik.
Az unió nem tudja megoldani a problémát, persze az is segítene, ha Joe Biden leendő elnök markánsan jelezné, a Nyugatnak milyen elvárásai vannak Magyarországgal szemben.
A Republikon, a Median, a Závecz, sőt, még a Nézőpont Intézet felmérését is érdemesnek tartotta közzé tenni az U.S. News & World Report a Reuters alapján, jelezve: az egységes ellenzék mögé bezuhant Orbánék támogatottsága.
Takács Szabolcsot nemcsak mint új amerikai nagykövetet, hanem mint a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetség (IHRA) magyar vezetőjét is bemutatja, aki késznek mutatkozik az együttműködésre a Biden-kormánnyal – írja a Jewish Insider amerikai lap, s hosszasan elemzi, milyen kiváló kapcsolata volt Orbánnak Trumppal. Most azonban aligha lesz könnyű helyzetben az új nagykövet, ha visszatér az Obama-kori politikai gondolkodás. Ellenben Takács már jelezte, hogy kész együttdolgozni olyan témákban a Biden-kormánnyal, mint a klímaváltozás, amerikai befektetések Magyarországon és a NATO-partnerség. A cikk azonban alapvetően az Orbán-kormány kettős politikáját, az antiszemitizmusa és a holokauszthoz való viszonya közti feszülő ellentétet írja le. Hiszen egyrészt jóban van Izraellel, leginkább persze Netanjahuval, aki most ismét bajban van, ugyanakkor sorosozik.
Ezt Janus-arcú politizálást a múltbeli örökség is táplálja. Takács egyébként úgy fogalmazott az interjúban, hogy kész a párbeszédre az új amerikai vezetéssel. Az egyenlő bánásmód és a kölcsönös tisztelet elvén épülő kapcsolatra törekszik Bidenékkel, hisz közös platformon, a történelem azonos oldalán állnak.