Európa az antiszemitizmus erősödését látja Magyarországon, pedig a zsidók számára ez az ország biztos menedék – ezt az állítást fejti ki részletesen a Newsweek vélemény rovatában Veszprémy László Bernát, a corvinak.hu főszerkesztője – feltehetően nem véletlenül mostanra időzítve a megjelenést a tusványosi botrányos beszéd után. A cikk végén szokásosan persze ott a rövid mondat, az írás nem a tükrözi a lap véleményét.

Mindenesetre már az első bekezdésben a cikk tételmondata gyanút kelt: azt állítja, a covid-járvány miatti helyreállítási alapot azért nem kaphatjuk meg a LIBE-bizottság (=az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, az Európai Parlament egyik állandó bizottsága, ami a polgári szabadságjogokért – beleértve az Európai Unió Alapjogi Chartájában felsorolt kisebbségi jogokat –, az igazságügyért és belügyekért felelős) jelentése szerint, mert például nem garantálják a zsidók jogait Magyarországon. A levél azonban nem a LIBE bizottsági véleménye, hanem az MTVA (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap) angol nyelvű összefoglalója arról, miként értékeli Hidvéghi Balázs fideszes uniós képviselő a LIBE-bizottság jelentését. Hidvéghi ebben azt állítja, hogy a LIBE jelentése tele van hazugságokkal.

Veszprémy László Bernát a cikkben zömében 2017-i adatokat hoz fel, illetve egy konkrétan meg nem nevezett közvélemény-kutató 2018-i mérését is ismerteti, ami szerint Orbánt zömében a Soros-plakátok miatt vádolják antiszemitizmussal, holott a lakosság mindössze 2% kötötte össze a Sorost a zsidókkal. A holokauszt történészének titulált Veszprémy a Mathias Corvinus Collegium egyik kiadványának a főszerkesztője, s mint köztudott, az alapítványt a kormány tetemes összegekkel támogatja. Írását – feltehetően sokunk meglepetésére – a Newsweek tette közzé.

A Bloomberg úgy tudja, hogy náci felhangú tusványosi beszéde ellenére Orbán Viktor az eredeti terveknek megfelelően beszélni fog a dallasi CPAC (Conservative Political Action Conference), az amerikai republikánus párt egyik legnagyobb rendezvényére meghívott előadóként. Azok után, hogy beolvasott neki és lemondott a zsidó származású tanácsadója, Hegedűs Zsuzsa, és élesen bírálta a kormányfőt a román külügyminiszter is. Orbán a Goebbelsre (Hitler nemzetiszocialista Németországának propagandaminiszterére) utaló minden vádat visszautasított és közölte, hogy kormánya zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmusra és a rasszizmusra. Tavaly az orlandói CPAC-rendezvényen levették az előadók listájáról az egyik hip-hop zenészt, akit a közösségi hálón antiszemitának minősítettek számos, meglehetősen egyértelmű kijelentése miatt.

Persze ehhez a hírfolyamhoz hozzátartozik, hogy Hegedűs Zsuzsa lemondásával és véleményével van alapvetően tele a nemzetközi média, a BBC-től kezdve az al-Jazeerán át a The Guardianig, a Politicótól, az Euronewsig.

A Deutsche Welle megjegyzi, hogy korábban is mondtak le kormánytagok, lásd, Ángyán Józsefet; még ha visszafogottan is, mint például Navracsics, bírálták a kormányfőt bizonyos, ellentmondásos nyilatkozatai miatt.

Az amerikai törvényhozás krónikásaként megjelenő The Hill arról ír, hogy a magyar kormány republikánus törvényhozókkal működik együtt abban, hogy megfúrják azt a nemzetközi adótervezetet, amit a többi között a Biden-kormány is szorgalmaz. Ha ezt keresztülvinnék, akkor a nagy tech-óriásoknak, mint az Amazon, a Google és a Facebook minden eddiginél nagyobb adót kellene fizetniük Európában, amire az amerikaiak nyilván ellenlépéssel válaszolnak – magas adóval büntetve európai cégeket, és félő, hogy kitör a kereskedelmi háború.

A digitális szolgáltatási adóra (Digital Service Taxes – DST), vonatkozó változtatásról már egyeztettek az OECD-országok, a G20-ak is, a világ 20 legfejlettebb gazdaságai, de az amerikai republikánusok nem tudtak érdemben beleszólni a vitába, legalábbis ők ezt sérelmezik. Ezért – látva, hogy az Orbán-kormány megakasztotta a 15%-os nemzetközi vállalkozói minimum adót, az amerikai republikánus párt tagjai szövetkezni kezdtek a renitens magyar kormánnyal. Ennek a folyamatnak a része volt az amerikai kormány által hozott döntés arról, hogy megszüntetik a Magyarországgal az 1979-ben kötött, a kettős adóztatást elkerülő törvény hatályát.

Erre Szijjártó a július 20-i héten Washingtonba is repült, hogy republikánus szövetségeseivel a megakadályozásról, illetve az erre megtorlásként adandó válaszlépésről tárgyaljon. A The Hill írása szerint a folyamat megkezdődött, ami alapvetően politikai játszma, de gazdasági vetülete jóval szerteágazóbb és súlyosabb lehet.

Jön az Európai Unió provokatőre – gusztustalan kijelentéseivel megosztja a közvéleményt

Süddeutsche Zeitung  A Bizottság újabb alelnöke bírálta Orbán Viktor rasszista tusványosi beszédét. A görög Margaritis Schinas is ugyanazt a megoldást választotta, mint kollégája, Frans Timmermans: nem nevezte meg, hogy kiről van szó, viszont kifejtette, hogy a gyűlöletnek sem a mindennapi beszédben sem a társadalomban nincs helye. Nem szabad megengedni, hogy olyasmit mondjunk, ami ellentétes létünk alapjával, azzal ti. hogy mindannyian egyformán emberek vagyunk.

A politikus környezete megerősítette, hogy a figyelmeztetés Orbánnak szólt. Ugyanakkor Magyarországon – leszámítva Hegedűs Zsuzsa bejelentését – idáig nem voltak nagyobb tiltakozások, de hát a miniszterelnök nem először mondott ilyeneket.  

Deutsche Welle Orbán Viktor felháborodást keltett színtiszta „náci beszédével”, az eset nagy hullámokat ver, Magyarországon és külföldön egyaránt. A politikus hideg fejjel, célzatosan szokott provokálni. Tudatosan gusztustalan kijelentésekkel megosztja a közvéleményt, mert vitát akar gerjeszteni, általában azzal a céllal, hogy elterelje más valamiről a figyelmet. Egyes megnyilatkozásai botrányosak és olyan fejleményekhez vezetnek, amelyeket feltehetőleg még ő sem várt.

Tusványoson ezúttal a „kevert népekről” fabulált, meg hogy bevándorlók árasztják el Európát, és kiszorítják az itt élőket – csupa kedvelt téma a szélsőjobb számára. Ám kijelentései ezúttal közepes erősségű politikai földrengést idéztek elő. Hegedűs Zsuzsa visszalépése példátlan. Még nem fordult elő, hogy Orbán közvetlen környezetéből bárki vette volna a kalapját a vezető politikai nyilatkozata miatt, a tiltakozás nyilvános formáját választva.

A szociológusnő nem volt befolyásos, de évek óta a kormányfő kevés barátja közé számított, akiben Orbán megbízott, és akinek a szava időnként súllyal bírt. Egyébként rajta kívül csak Navracsicsot, Ángyán Józsefet és Simicskát lehet itt megemlíteni, ám Hegedűs esete mégis más. Merthogy az akkor következett be, amikor az látszik, hogy Orbán a nyíltan szélsőjobbos és rasszista ideológia felé sodródik.

Az antidemokratikus irányvonal miatt egyre több korábbi partner, illetve szövetséges határolódik el tőle. További ok, hogy igen barátságos Putyinnal az ukrán válság kapcsán. De most már Magyarországon is egy sor szigorúan konzervatív értelmiségi és tudós elégedetlen vele. Hogy ebből a körből kialakulhat-e egy jobboldali politikai erő, az bizonytalan.

A Die Presse vezércikke sürgeti az osztrák kancellárt, hogy mondja meg kerek-perec a véleményét Orbán Viktornak, mivel az EU joggal fel van háborodva, mert a magyar vezető elutasítja a „fajok keveredését”. Itt az idő befejezni a provokációkat. Nehammer, persze, jót akart a baráti találkozóval, csak éppen a terv visszafelé sült el, bár közismert, hogy ki is látogat el a Ballhausplatzra. Csak éppen a vendéglátó alábecsülte Orbán kiszámíthatatlanságát. Így az európai közvélemény csupán egyvalamire összpontosít a tárgyalás kapcsán: mennyire lesz szókimondó a házigazda Tusványos ügyében.

Orbán a lehető legrosszabbkor érkezik, mert már így is pária, ám a szabadegyetemen mondott beszéddel végképp lesre játszotta magát. És ez még nem elég, mert utána elutasította a Bizottság gáztakarékossági tervét.  Ezen felül megeresztett egy „viccet” Németország rovására. Láthatólag mindent bevethetőnek tart, hogy hergelje a partnereit.

Az ukrán háborúról is teljesen más a véleménye, mint a többieknek. De nehéz feltételezni, hogy elhiszi, amit mond. Viszont közben majdnem feledésbe merül, hogy több szerződésszegési eljárás is zajlik ellene. Ily módon Nehammernek öntudatosan szóba kell hoznia a számtalan rettenetes incidenst. Világossá kell tennie, hogy rasszista vagy antiszemita kijelentéseknek nincs helyük az unióban.

Ám kontraproduktív lett volna lemondani a látogatást, ahogy sokan követelték, mert akkor Orbán megint előhúzhatta volna az önsajnálat kártyáját, mármint hogy vele nem áll szóba senki. Magyarországnak azonban nagyobb szüksége van az EU-ra, mint fordítva. Itt az ideje, hogy ezt végre egyértelműen a miniszterelnök tudomására hozzák. No, meg a lehetséges következményeket is. Nehammer azt ma megteheti.

Neue Kronen Zeitung Az osztrák szélsőjobb vezére úgy nyilatkozott, hogy Nehammer kancellár sok mindent tanulhat Orbántól. Az általános véleménytől eltérően Herbert Kickl örül látogatásnak, mert szerinte nem érdekes, hogy a magyar vezető rasszista húrokat pendített meg, a lényeg, hogy bátran úszik az ár ellen. Épp ezért az FPÖ elnöke szerint Ausztriának szövetségre kell törekednie Magyarországgal.

A fajok keveredéséről szóló orbáni értekezés kapcsán azt hangoztatta, hogy nehéz egymással szögesen ellentétben álló társadalomképeket összesimítani. De egyedül Orbánnak van bátorsága hozzá, hogy szóba hozza a témát, a kancellár ezt nyugodtan átveheti tőle. Kickl ugyan nem használná a „faj” szót, de a „lakosságcsere”-kifejezésben semmi rosszat nem lát. Mert az nem összeesküvés elmélet, hanem egy állapotot ír le. Létezik emellett „párhuzamos kultúra”, amelynek képviselői megvetik az európai társadalmat, miközben élvezik a társadalmi juttatásokat.

Szerinte az illegális migrációt magyar területen kell feltartóztatni. Továbbá az oroszellenes szankcióknak semmi értelmük sincs, inkább tárgyalni kellene Moszkvával.

Die Presse Bécsbe látogat ma Orbán Viktor, az EU provokatőre, ám tusványosi kijelentései szorult helyzetbe hozzák a vendéglátót. Annál is inkább, mert egyre nagyobb nyomás nehezedik a magyar miniszterelnökre. Így amikor közös sajtótájékoztatót tart a Ballhausplatzon Karl Nehammerrel, alkalma lesz bizonyos dolgokat helyére tenni, illetve felülvizsgálni.  

Maga a házigazda azt közölte, hogy akik ismerik, tudják róla, hogy nem riad vissza az egyenes beszédtől. Az antiszemitizmus bagatellizálása elfogadhatatlan. Ugyanakkor a koalíciós partner zöldek azt várják, hogy a megbeszéléseken az osztrák fél aláhúzza az európai egység jelentőségét az orosz invázió kapcsán.

Profil

„Ne félj, Nehammer!” – buzdítja az osztrák miniszterelnököt a bécsi hetilap, amely úgy látja, hogy a kancellár ma megmutathatja az Orbán-út kapcsán: mennyire Európa-barát. (A szerző az az újságíró, aki pár éve brutálisan provokált a magyar köztévé, a Fidesz aktív közreműködésével – a szerk. megj.)

Emlékeztet arra, hogy a házigazda a külpolitika felé kíván fordulni, tehát itt a ragyogó alkalom, hogy sürgősen bizonyítson, miután Orbán újabban úgy beszél, mint egy náci. Nézeteit legutóbb Tusványoson tárta a nyilvánosság elé. A hely jelképes, hiszen a politikus 8 éve ott hirdette meg az illiberális demokráciát, azaz passzol ahhoz, hogy a magyar vezető búcsút int a jogállamnak. Ám ezúttal túl messzire ment.

Azt az összeesküvés elméletet hozta szóba, amely a 3. birodalom idején a nürnbergi faji törvényekhez és a holokauszthoz vezetett. A norvég tömeggyilkos, Anders Breivik is a fajok keveredésétől óvott, mielőtt tüzet nyitott Utoya szigetén.

De mit mondhatna Nehammer? Hát, pl. azt, hogy az Auschwitz Bizottság javaslatának megfelelően elhatárolódik az orbáni rasszizmustól és magyarázza meg, hogy egy ilyen politikusnak nincs jövője Európában. De azt is megkérdezheti tőle, hogy ugyan, kedves Viktor, mi tart téged még az EU-ban? Hiszen évek óta kirohansz Brüsszel ellen és kitáncolsz a sorból. A házigazda szóba hozhatná a pénzt is, ami nyilvánvalóan az egyetlen, ami maradásra bírja a Fideszt, miután Orbán úgy viselkedik a közösségben, mint egy mini-Putyin.

Még azt is elmondhatná, hogy vége azoknak az időknek, amikor egyes politikusok szabadon fajelméleteket fejthettek ki a kontinensen.

Die Presse Hullik szét a Visegrádi Csoport, mert az ukrajnai háború megosztja a négyeket – állapítja meg vendégkommentárjában Hans-Peter Siebenhaar, a Süddeutsche Zeitung bécsi tudósítója. Orbán mindent megkísérel, hogy ne hergelje stratégiai partnerét, Oroszországot. Nem lehet tőle szolidaritást remélni gáz-ügyben.

Az ukrán válság miatt a V4-ek immár túlvannak zenitjükön. Hétről hétre kevesebb köztük az érintkezési pont és Magyarország csak gyorsítja a folyamatot, amikor a miniszterelnök imamalomszerűen ismétli, hogy „ez nem a mi háborúnk”. Meg vagy győződve arról, hogy Kijev sosem képes térdre kényszeríteni az oroszokat.

A regionális együttműködést jelenleg vezető szlovákok a következő egy évben nem szánnak nagy szerepet a négyeknek az EU-ban. Az unió soros elnökeként a csehek is igyekeznek jó pontokat szerezni Brüsszelben, ezért Prága sok figyelmet és időt nem szentel a regionális kompániának. Minden újabb érdekütközés csak csökkenti a fórum jelentőségét Európában.

 A szétesés folytatódik, de ez cseppet sem rossz a kontinens szemszögéből ilyen nehéz időkben. Mert ideológiai blokkok helyett gyakorlati szolidaritásra van szükség, hogy meg lehessen oldani a hatalmas problémákat. Épp ezért Visegrád más idők relikviájának tűnik.

Bloomberg Európa csak színleli a szolidaritást és ezt Putyin pontosan tudja, ezért azután nem is ideges – hangsúlyozza Andreas Kluth, az amerikai hírügynökség elemzője. A gáztakarékosság ügyében született kompromisszumról úgy véli, hogy az azt mutatja: az EU még nem tudja megvédeni magát az ellenségekkel szemben.

Az unió nagy gondja az, hogy képtelen közösnek tekinteni a veszélyeket, a felelősségi köröket és a meghozandó áldozatokat. Az orosz elnök az energiát választotta fegyvernemként a földrésszel szemben. Két évtizedet töltött el azzal, hogy sebezhetővé tegye a földrészt, de az most már erősen függ az olaj- és gázszállításoktól. A Kreml azonban immár felhúzta a fegyver kakasát.

A németek ebben a helyzetben szolidaritást sürgetnek, de éppen ők éveken át figyelmen kívül hagyták a többiek figyelmeztetését, hogy ne építsenek két vezetéket Oroszország felől és ne állítsák le az atomerőműveket. Ugyanakkor sok támogatást nem adtak a délieknek a pénzügyi válság során. Ám a kontinensen nem sok rokonszenvet lehetett tapasztalni a migránsválság idején sem. A németek segítettek, a magyarok és a lengyelek betartottak. De nem volt épületes történet az sem, ami a járvány elején a határokkal és a maszkokkal ment.

A nagyhatalmak látják az EU gyengeségét, az amerikaiakat aggasztja, az oroszok és a kínaiak megpróbálják kiaknázni. Scholz kancellár a minap az egységet dicsérte, ám hogy mit gondol róla, az kiderült abból, hogy azonnal sürgette az egyhangú döntéshozatal rendjének felszámolását, merthogy egyes tagok önző módon blokkolják a közös határozatokat. Magyarországra gondolt, mások viszont ugyanígy vélekednek Németországról.

Neue Zürcher Zeitung Eddig félmillió embernek adott menedéket Kárpátalja, amely Ukrajna legbiztonságosabb helye, ám amely saját szabályai szerint él. A térségben idáig egyetlen orosz rakéta csapódott be, pedig ott nincsenek katonai létesítmények, sem pedig nehézipari üzemek. Ungváron az utcákon nem cirkálnak őrjáratok, nincsenek útakadályok. A körzetnek távolság tartó a viszonya a háborúval, de magával az országgal is.

A lakosság többsége 1991-ben az autonómia mellett foglalt állást, ám Kijev nemet mondott. Azóta alacsony a választási részvétel, az pedig a magára hagyatottság érzetét keltette, hogy a központi kormány gazdaságilag elhanyagolta a régiót. Ám a háború közelebb hozta egymáshoz a két részt, az 1,25 millió területet elárasztották az elűzött emberek.

A nagy tömeg és az alulfejlett infrastruktúra nagy próbatételt jelent. Az árak megugrottak, a lakások Ungváron 225 %-kal drágultak meg. Pedig 200 ezren már továbbálltak. Leginkább azok vannak még ott, akik nem tudnak hazatérni. Egészségügyi ellátásukra a Nemzetközi Vöröskereszt mozgó vizsgálóállomásokat hozott létre. Az orvosok gyakran találkoznak poszttraumás zavarokkal: idegösszeroppanással, pánikrohamokkal.