Az orosz és ukrán portálok egész sora vette át az olasz Il Giornale lapnak adott Orbán-interjúból azt a gondolatot, amit a jelenlegi magyar miniszterelnök arra fűzött fel, hogy az európai uniós országok közül egyedül Magyarország az, amelynek polgárai harcolnak az ukrajnai háborúban és életüket is vesztik. A hírt így vették át Oroszoroszágban, a többi között az URA, azaz az uráli központi hírügynökség is.

Csakhogy aki beleolvas a részletekbe, az értheti meg valójában, hogy Orbán a kárpátaljai magyarokról beszél. És amit még fontosnak tartottak ebből az eredetileg hosszú, milánói lapinterjúból, hogy Magyarország eljutott arra a pontra, amikor eljött a pillanat: izolálja-e a konfliktust és diplomáciai úton dönt róla vagy még mélyebbre beleássa magát. Orbán hibáztatja az EU-t, mert „még a taktikája is sikertelen”. Ideje lenne Európa stratégiai érdekeit meghatározni és tűzszünetet követelni.

A Schengen News arra hívja fel a világ figyelmét, hogy július 1-jétől életbe lép az új aranyvízum-program, amelynek keretében a külföldi befektetők 10 évre kaphatnak tartózkodási engedélyt lakcímkártyával együtt. A 2017-ben felfüggesztett program új feltételekkel startol: ingatlanbefektetés legkevesebb 250 ezer euróval, ingatlanvásárlás 500 ezer euróval vagy felsőoktatási intézményeknek nyújtandó legalább 1 millió eurós adomány felajánlásával. Ha a feltételek teljesülnek, akkor a befektető magával hozhatja az egész családját, akár a nagyszülőket is. Óriási előnye, hogy vízum nélkül utazhatnak az uniós országokban.

Spanyolországban és Portugáliában is van a magyarhoz hasonló, kedvezményes program, de ott épp megszüntették az ingatlanbefektetési lehetőségeket. Az Európai Bizottság tüzetesen átvizsgálta az előző programot, és összesítése szerint az ügynökségeken keresztül 1400 millió euró bevétellel járt – csak arra nem tér ki, hogy az ügynökségeknek. Ezzel egyidőben a magyar hatóságok azt állították, hogy azért hagyták abba azt a programot, mert nem hozott hasznot a magyar gazdaságnak. – A 2013-ban kezdődött program alapján a magyar hatóságok 4794 tartózkodási engedélyt adtak ki a külföldi állampolgároknak.

Az uniós választás Orbán szuverenitásvédelmi törvényének a tesztje lesz – írja Prágából keltezett angol nyelvű cikkében a Szabad Európa. A szerző az elmúlt 10 évben történtek alapján megállapítja: a magyarok többsége hitt Orbán populista igehirdetéseinek, mert szükségük volt a stabilitásra és a kiszámíthatóságra, amit a jelenlegi magyar miniszterelnök ezekkel a szólamokkal „garantált”. Azonban legújabban a pedofilárnyékú kegyelmi ügy, a korrupt ügyészség és az oroszok hackertámadása miatti botrány igencsak megingatta Orbán szavazóit. Ráadásul a hirtelen nagy népszerűségre szert tett Fidesz-bennfentes Magyar Péter a vidéket járva igyekszik felrázni az országot.

Kim Lane Scheppele, az amerikai Princeton Egyetem professzora szerint a szuverenitásvédelmi törvénnyel akarta Orbán elkerülni az esetleges csúnya szereplését a választásokon. Ezt állítja Edit Zgut-Przybylska politológus, a Lengyel Tudományos Akadémia adjunktusa is, viszont mégsem sikerült ezzel a törvénnyel anyagilag ellehetetleníteni a baloldalt. Még pontosabban: Orbánék nem dominálják úgy a választási kampányt, mint ahogy azt eredetileg tervezte a Fidesz – a kormányfőt ért politikai turbulenciák, az egymást érő skandalumok miatt. Nagy sikerének ellenére egyébként Magyar Péter hűti a kedélyeket, mondván, hogy a mostani választás csak a 2026-i választások előjátéka.

Ezt erősítette meg Hegedűs Dániel, a berlini székhelyű German Marshall Fund of the United States kutatója, aki szerint nem ingatja meg a rendszer stabilitását, csak átalakítja az ellenzéki oldalt. Abban minden elemző egyétért, hogy a kormány jobboldali alternatívája Magyar Péter.

Hajlandóságot mutat az Európai Bizottság tudományos ügyekkel foglalkozó igazgatósága tisztázandó a magyar álláspontot a Horizon és az Erasmus+ programokról – írja a Science and Business brüsszeli székhelyű nemzetközi portál. A magyar kutatási, fejlesztési és innovációs hivatal szerint még mindig téves információk terjednek arról a 31 egyetemről, illetve intézetről, amik részt vettek ezekben a programokban, s továbbra is kettős mércét emlegetnek. A bizottsági szóvivő szerint az egyetemi irányítás kiszervezése, ami valójában jogállami normasértés, még mindig akadálya a 2022-ben felfüggesztett program újraindításának.

Az orosz központi hírügynökség, az ITAR-TASZSZ is megerősítette, hogy Szijjártó mától részt vesz a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon lesz, és ebből az alkalomból találkozik a Roszatom vezetésével.