Nem szabad hagyni, hogy a magyar miniszterelnök megint átverje az Európai Uniót, és az egészségügyi vészhelyzet ürügyén fenntartsa a rendeleti kormányzást – ezt igyekszik az unió lelkére kötni elemzésében az EP magyar jelentéstevője, aki rámutat, hogy Orbán Viktor csupán a színjáték kedvéért mondott le a rendkívüli jogköréről.
Ezt támasztja alá – írja az Euractiv –, hogy az utóbbi 10 évben következetesen lerombolta a demokratikus intézményeket és leginkább a járvány is arra volt jó neki, hogy még inkább kiépítse uralmát. Ráadásul minden arra utal, hogy ez sem elég neki, noha a Freedom House szerint Magyarország immár csak részben demokratikus. A Human Rights Watch úgy értékelte a legutóbbi változásokat, hogy a rendkívüli állapotnak vége, de a tekintélyuralom megy tovább. Annál is inkább, mert úgy néz ki, hogy tartósan felfüggesztik az országgyűlés ellenőrzési jogát. Épp ezért a francia zöld európai képviselő felszólítja az európai vezetőket, hogy éberen kövessék, mi történik Magyarországon, illetve lépjenek fel ellene. Mert Orbán megint az orránál fogva akarja vezetni az EU-t, noha a rezsim mind inkább tekintélyelvű. A magyar kormány és a hozzá közeli sajtó a francia politikust is bocsánatkérésre szólította fel, de az nem gondolja, hogy meg kell követnie az Orbán-kabinetet, mivel nagyon is fennáll a veszély, hogy még inkább visszaszorul a magyar jogállam.
Az elemzés megismétli, hogy Brüsszelnek csak akkor szabad utalnia a szubvenciókat, ha Magyarország valóban eleget tesz a demokratikus normáknak. Felveti továbbá, hogy a 7-es cikkely alapján kezdjék újra a jogállami eljárást. Azzal érvel, hogy a magyaroknak változatlanul helyük van Európában, de nem lehetnek másodrendű polgárok a közösségben. Meg kell védeni őket saját kormányuktól, mint ahogy az országba érkező menedékkérőket is.
A Reuters hírügynökség nem tudja hová tenni Orbán Viktor tegnapi rádióinterjújából azt a kijelentést, hogy az Európai Bíróság döntése ide vagy oda, a civil szervezeteknek nyilvánosságra kell hozniuk, kik támogatják őket külföldről. A kormányfő változatlanul azt állítja, hogy az NGO-k (nem kormányzati szervezetek) beavatkoznak az ország belügyeibe, és hogy e mögött Soros György áll, noha az üzletember visszautasította a vádakat. Úgy látja, hogy a „torzításokkal és hazugságokkal” a magyar fél külföldi ellenséget igyekszik kreálni, mivel el akarja terelni a magyarok figyelmét.
Orbán egészen pontosan azt közölte a közrádióban, hogy tiszteletben tartja a luxemburgi ítélőszék határozatát, de továbbra is érvényesülnie kell az átláthatóság követelményének. Részleteket nem árult el, annyit azért mondott, hogy a magyarok tudni fognak minden egyes forintról, amely a határon túlról, politikai célokra érkezik. A jelentés azt is idézi az interjúból, hogy a bírósági ítélet a nyugat-európai „liberális imperializmussal” függ össze. És hogy a nemzetközi bíróságok gyakran e hálózat részei
A francia Le Monde visszatér az Európai Bíróság két nappal ezelőtti döntésére, és történelminek nevezi, hogy az ítélet elmarasztalta a magyar „Lex NGO”-t. Megállapítja: újfent bebizonyosodott, hogy a luxemburgi testület az utolsó védőbástya Közép-Európában a tekintélyelvű sodródás feltartóztatására. Rámutat, hogy az elvetett magyar szabályozás nagyon emlékeztet az orosz modellre. Ugyanakkor a legtöbb civil szervezet rászorul a külföldi segítségre, főként a Soros által létesített Nyílt Társadalom Alapítvány részéről, miközben az üzletember valóságos mumus Orbán szemében.
Pardavi Márta a Helsinki Bizottságtól elmondta, hogy ők nem tettek eleget a jogszabálynak, ám sok támogatójuk elbizonytalanodott, mert attól félt, hogy nyilvánosságra kerül a neve és így céltáblává válik. Hozzátette, hogy a határozat világosan mutatja: az unióban nincs helye egy ilyen, orosz mintára összekalapált jogszabálynak. Az írás emlékeztet arra, hogy a német alkotmánybíróság nevezetes állásfoglalása után Orbán több európai cimborája is azzal fenyegetőzött, hogy a jövőben tesz arra, amit az Európai Unió Bírósága mond. De a magyar vezetés mostanáig diszkréten ugyan, de a végén mindig végrehajtotta, amit a testület előírt számára.
Sok haladást nem hozott tegnap a legfelső szintű uniós egyeztetés a 750 000 millió eurós segélyalap, illetve a következő közös költségvetés ügyében, de az kiderült, ami idáig nem tűnt fel annyira, hogy ti. az egyik nagy nyertes Magyarország volna – írja az osztrák Der Standard. Merthogy az Orbán-kormány az újjáépítési csomagból a jövő évtől kezdve 15 100 milliót kapna pótlólag, főleg agrár- és felzárkózási támogatás formájában, miközben az országot nem sújtotta különösebben a koronaválság. Csak összehasonlításképpen: a 9 milliós Ausztriának 4000 millió jutna, a 10 millió lelket számláló svédeknek 4700 millió. A majdnem 20 milliós Hollandia kénytelen lenne 6800 millióval beérni. Így aztán nem csoda, ha a takarékos négyek ágálnak a jelenlegi tervek ellen. De jól járnának a lengyelek (63 800 millió) és a románok (31 200 millió) is. Egy költségvetési szakértő szerint a gond ott van, hogy a Bizottság a konjunktúra megélénkítését vette célba, nem pedig a válságkezelést. Ezt a magyar példa ékesen igazolja. A magyar vezetés, minden kötelezettségszegési eljárás ellenére, már eddig is a támogatások egyik legnagyobb kedvezményezettje. Brüsszel évente nettó ötezer milliót utal át a részére, bár jó ideje megy a vita, hogy egyrészt a szubvenciókat kapcsolják össze a demokratikus normák megtartásával, másrészt, hogy erősítsék meg az ellenőrzést, mivel, ha minden igaz, Orbán nagyvonalúan barátokhoz és rokonokhoz irányítja át a befolyó összegeket. Ám évek óta semmi sem változik. A segélytervek kapcsán komolyan fel sem vetődött a jogállami kritérium. Viszont az, hogy ennyi pénz esne le Budapestnek, az azzal függ össze, hogy a fő támogatási terület a klímavédelem, a fenntarthatóság, valamint a megújuló energia, és itt van mit tenniük a keleti tagoknak a felzárkózás végett. Bírálók azt mondják, a Bizottság úgy készítette el a javaslatot, hogy az egész költségvetési csomaghoz elnyerje az új tagállamok beleegyezését. Ez majd az ősszel lesz fontos, amikor az Európai Parlamentnek rá kell bólintania az elképzelésre. Ám egyelőre a 27 állam- és kormányfő csörtézik.
Az osztrák Der Standard kommentárja igazat ad a német kancellárnak, aki szerint ha a járvány miatt csak még nagyobb lesz a szociális feszültség, akkor teret nyernek az Európa-ellenes, tekintélyelvű erők. Így az EU hatalmas szakítópróba előtt áll. Vagyis mindenképpen meg kell állapodni az új pénzügyi keretekről. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindent úgy kell megszavazni, ahogyan az a javaslatban szerepel. Nagyon is jogosak a takarékos négyek kifogásai, a finanszírozás agyaglábakon áll, és nem érthető, hogy miért kellene pénzesőt zúdítani Magyarországra, amikor az viszonylag szerencsésen vészelte át a fertőzést. De javítani kell a felhasználás számonkérésének hatékonyságán is. Továbbá ki kell kötni, hogy szubvenciókról csakis akkor lehet szó, ha nem sérülnek a jogállami játékszabályok.
Az Európai Parlament nem kötelező határozatban ugyan, de úgy foglalt állást, hogy továbbra is érdekütközés van a cseh kormányfő esetében, vagyis Babis igazából nem vált meg mezőgazdasági, vegyi és sajtóbirodalmától, miközben az Európai Tanács tagjaként dönt a támogatásokról – írja a Bloomberg. Ezért arra szólították fel a cseh miniszterelnököt, hogy vagy oldja meg a helyzetet, vagy távozzék tisztségéből. A Költségvetési Ellenőrző Bizottság egyik tagja nagyon veszélyesnek nevezte, hogy valaki ott ül az unió legfőbb testületében és közben cégein keresztül hasznot húzhat a szubvenciókból. A politikus azzal utasítja vissza a vádat, hogy azok mögött politikai szándékok rejlenek, ám az ügy rávilágít arra, hogy növekszik a feszültség az EU és több keleti tagállam között, a jogi normák betartásától kezdve a migrációs politikáig.
Brüsszel bírálja Magyarországot, a cseh vezető szövetségesét, valamint Lengyelországot a jogállami elvek lerombolásáért. Egyébként Strasbourg azt is szorgalmazza, hogy a Bizottság hozzon létre olyan mechanizmust, amelynek révén kideríthető, hogy kik a támogatások tényleges kedvezményezettjei.
Újból elhalasztották az uniós menedékpolitika reformját, mert a tagállamok azt szeretnék, ha előbb a hosszú távú költségvetés ügyében jutnának dűlőre írja a Politico. A Bizottság nagyjából már kidolgozta ugyan javaslatát a dublini rendszer átalakítására, de több tagállam is azt kérte, hogy azt egyelőre ne nyújtsák be, már csak azért se, mert a büdzsé körüli vita túlságosan is leköti energiájukat. Ez már nem az első halasztás és azt igazolja, hogy mennyire kényes kérdésről van szó. A belügyekért felelős biztos úgy gondolja, talán a nyári szünet után be tudják nyújtani a tervezetet. Magyar-, Lengyelország és más államok elutasítják a kvótarendszert, míg a déli kormányok ragaszkodnak ahhoz. Maga Johansson úgy ítéli meg, hogy nem elegendő az önkéntes szolidaritás, szükség van a menedékkérők átvételének kötelező rendszerére, de az utóbbival kapcsolatos elképzeléseken még finomítani kell. Ehhez jól jön, hogy a 2. félévben a németek lesznek a soros elnökök, és ők mindenképpen megoldást próbálnak találni ezen a területen.
A francia Libération a szerb Orbán Viktornak nevezi Alekszandar Vučić elnököt, mert ő is tekintélyelvű, ellenséges a sajtóval szemben és nacionalista. Vagyis a magyar kormányfő természetes szövetségese. Mindketten ugyanabba az irányba viszik országukat és közben nem különösebben érdekli őket a demokratikus gyakorlat. A zászló a politikus pártjának áll a holnapi választáson, annál is inkább, mert az ellenzék egy része, 9 jobb-, illetve baloldali párt bojkottálja a szavazást. Vagyis leginkább az a tét, mekkora az SNS/Szerb Haladó Párt népszerűsége. Az elnöki hivatal illetékese azt mondja, hogy a távol maradók körülbelül a jogosultak 6 százalékát képviselik, vagyis a többség a voksolás mellett van, így látnivaló: nincs semmi probléma a szerb demokráciával. A kormánypárt a Vajdaságban számíthat a magyar kisebbség támogatására, a Vajdasági Magyar Szövetséget Budapestről vezérlik. A finanszírozás Orbán külpolitikai stratégiájának részét képezi. Ily módon az illiberális magyar vezető számíthat a bolgár, horvát és szlovén szélsőjobbra Strasbourgban. Pár éve a megbékélést szorgalmazza Szerbiával is.
Juhász András szerbiai szakértő ezt azzal magyarázza, hogy mindkét ország a világ gazdasági-politikai rendszerének félperifériáján van, alapvetően másoktól függ. A magyar vezető a szerb uniós csatlakozás fő szószólója. Merthogy kell neki a 7 milliós szomszéd nyomatéka, hogy növelje súlyát a földrészen. De a belépést gátolja a korrupció és a szervezett bűnözés. Orbánt aligha zavarja, akinek a veje ellen nyomozott az OLAF, hogy Belgrádban nem sűrűn ítélnek el visszaeső bűnözőket vagy megvesztegetett hivatalnokokat. Ehhez képest Vučić egyik tanácsadója azt állítja, hogy az ország nem vonzana annyi külföldi befektetést, ha erős volna a korrupció. De közben a lakosság negyede a szegénységi szint alatt él.
Nagy-Britanniában most jelent meg egy könyv 25, erősen vitatott szoborról, amely a II. világháborúnak állít emléket és ezek közül a lap elsőként a Szabadság téri emlékművet emeli ki, hozzátéve, hogy a ledöntésen kívül másként is ki lehet fejezni, ha történetesen elégedetlenek vagyunk az alkotás mondandójával – írja a The Times. Amit a populista Fidesz üzenni akart a német megszállás 70. évfordulóján felállított művel, az teljesen egyértelmű: az ártatlan Magyarországot lerohanta a brutális Németország, ám a bírálók gyorsan rámutattak, hogy az akkori magyar állam messze volt attól, hogy áldozatnak lehessen tekinteni. Hiszen a háború jó része alatt Berlin oldalán állt, nemigen tiltakozott, amikor bevonultak a német csapatok, majd a Szálasi-féle bábkormány alatt bűnrészes volt a sok ezer zsidó legyilkolásában. Az ellenzők közösségi oldalon szervezték meg, hogy létrehozzák az élő emlékművet, úgyhogy sokan elhozták személyes emlékeiket. Vitákat szerveztek, túlélők jöttek, hogy beszéljenek. Ez a rész folyamatosan bővült, míg a szobrot hivatalosan sosem állították fel, és semmiféle hivatalos esemény nem zajlik előtte. Ami a nemzeti mártíromságát volt hivatott jelképezni, az inkább olyan, mint ami a nemzeti képmutatást illusztrálja.
(A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.)