Az NPR, a közszoglálati rádió Fresh Air, Friss Levegőt című műsora csaknem egy órát szentelt Orbánnak, illetve annak a nagy érdeklődést keltő bejelentésnek, hogy a jövő hónapban a magyar kormányfő Trump mellett beszélni fog Dallasban a Konzervatív Párt toborzó rendezvényén (CPAC), ami legutóbb Budapesten tartotta közgyűlését, s ahol Orbán Viktor szintén nagy beszédet mondott.

A műsorban alapvetően arra keresték a választ, mitől lett a republikánusok körében népszerű Orbán. A The New Yorker magazin újságíróját, Andrew Marantzot hívták meg erről beszélni, aki részt vett a budapesti CPAC-eseményen is.

Alapvetése, hogy úgy látszik „demokratikusnak és az alkotmánynak megfelelő rendszernek” az orbáni, hogy a magyar kormányfő olyan törvényeket fogadtatott el és úgy módosíttatta az alkotmányt, hogy attól kezdve elképzeléseit „törvényes és alkotmányos keretek között” valósíthassa meg, még ha azok nem felelnek is meg a általános demokratikus és alkotmányos berendezkedésnek.

Az Európai Bizottság ismét megrótta, immáron harmadjára, Magyar- és Lengyelországot a jogállami normasértések miatt, holott hát már tárgyal velük az uniós pénzek folyósításának feltételeiről – írja a Politico. Az alapvető problémák továbbra is fennállnak, nem független az igazságszolgáltatás és változatlanul burjánzik a korrupció. Tetejébe a magyar válság a lengyelnél is súlyosabb, hisz’ nemcsak a covid miatti helyreállítási alap folyósítása forog kockán, de a hét évre szóló kohéziós pénzeké is. A jogállami jelentést sajtótájékoztatón bemutató igazságügyi biztos, Didier Reynders és az EB alelnöke Věra Jourová hangoztatta: le kell ülni az asztalhoz és konkrét lépéseket kell kidolgozni az egész rendszert átalakító reformokhoz – azok után, hogy éveken át patthelyzet állt fenn. A Politico felhívja a figyelmet Navracsics Tibor és Orbán Viktor meglehetősen optimista nyilatkozataira és a pénzek lehívásához szükséges rendszerváltó reformok közti ellentmondásra.

Az ellátási zavarok és az emelkedő árak miatt vezette be a magyar kormány az energia-veszélyhelyzetet – sommáza a tegnapi új magyar helyzetet értékelve Justin Spike, az amerikai AP hírügynökség tudósítója, amit több lap és portál – mindenekelőtt a The Washington Post – az amerikai Globe and Mail hírlap, a katari The Penninsula – is közölt. A Gulyás Gergely sajtótájékoztatóján elhangzottak alapján írja: a miniszter szerint az oroszok háborúja miatt kialakult európai energiaválság okolható a kialakult helyzetért. Arra az ellentmondásra is felhívja a figyelmet, hogy energia-veszélyhelyzetet hirdetett ki a kormány, pedig hát az autokrata Orbán kiharcolta magának a felmentést az orosz olajembargó alól. Sőt, Szijjártó Péter külügyminiszter még azt is bejelentette, hogy Magyarország további 700 millió köbméter gázt fog tudni beszerezni, igaz, ennek forrását nem jelölte meg.

Az Al Jazeera is felfigyelt arra, hogy a megugró európai árakra hivatkozva jelentett be energia-veszélyhelyzetet a budapesti kormány, illetve szakértőkre hivatkozva azt is állítja, hogy a közép-európai országok közül hazánk van legjobban kitéve az energiahiánynak, amit súlyosbít, hogy a térségben jó ideje a forint teljesít a legrosszabbul. A tv számára készült Al Jazeera-videó viszont azt a témát járta körbe, hogy a magyarokat megillető, rögzített áron külföldiek nem vásárolhatnak üzemanyagot, és ez az uniós szabályok szerint diszkriminatív, amivel a magyar kormány megint szabálysértést követ el.

A Trump szócsövének tekinthető NewsMax Tv Orbánt isteníti, mint a nemzeti szuverenitás ikonikus alakját; e minőségében kapott meghívást a Texasban augusztus 4–7-ig rendezendő CPAC (Conservative Political Action Conference) -konferenciára. Matt Schlapp, a rendezvény házigazdája, aki meghívta Orbánt, úgy fogalmazott indoklásában, hogy nemcsak annak titkát tudja Orbán, hogyan kell a hatalmat megragadni, hanem azt is, hogyan kell megtartani, illetve arra is van receptje a magyar kormányfőnek, hogyan kell elbánni a radikális baloldallal. Schlapp arról is beszél, hogy miként nincs szüksége Magyarországnak az Európai Unió gyámkodására, akként Amerikának sem az ENSZ-re. A félidős választásokhoz közeledve mindez különösen nagy érdeklődésre tarthat számot.

A rendezvényen ott lesz mások között Nigel Paul Farage angol euroszkeptikus politikus, Eduardo Verástegui mexikói színész, énekes, modell, volt elnökjelölt, Ted Cruz politikus és ügyvéd, Texas állam republikánus szenátora, a Fehér Ház menesztett stratégája, Steve Bannon, a volt amerikai elnök ex-főtanácsadója és vezető stratégája, továbbá természetesen Donald Trump.

Megjegyzendő, hogy a 2021. január 6-i drámai eseményeket vizsgáló bizottság immár hetedik, nyilvános tanumeghallgatásán olyan dolgokra derült fény Trumppal kapcsolatban, amelyek igencsak kínossá tehetik azt a bizonyos Trump–Orbán baráti tengelyt. Nemcsak az derült ki ugyanis, hogy az elnök maga is szervezte a 2021-es néplázadást a Kapitóliumon, de az is, hogy engedélyezte a fegyverek használatát, amik gazdáikkal együtt végül a törvényhozás épületében kötöttek ki.