Az ukránok megtámadták a szegény, kicsi, magyar OTP-t – állította Tusványoson a magyar miniszterelnök, visszautasítva az ukránok lépését. Orbán Viktor szerint megbillent a szuverenisták és föderalisták közti egyensúly az EU-ban. (A nyitó kép forrása: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

Az Európai Unió megfélemlítve érzi magát, 2030-ra a legerősebb európai gazdaságok kikerülhetnek a világ top 10 gazdaságából. Az EU elszigetelődik – jelentette ki a magyar miniszterelnök tusványosi beszédében, hibának nevezve, hogy Oroszországot is „leváltották az uniós gazdaságáról”.

Ez egy illúzió – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, az orosz gázt megveszi más, miközben a „háborús infláció” nehezíti az uniós tagállamok létét. „Ma úgy működik az Európai gazdaság, hogy a korábbi energiaár kétszeresébe kerül az energia, ami a világ többi részén a korábbi áron érhető el” – idézte az Index a kormányfő szavait.

A nagy európai cégek nem akarnak leválni, Oroszországból sem akarnak kijönni. Az 1400 legnagyobb európai vállalat, 8,5%-a jött ki Oroszországból, tavaly az ottmaradt nyugati cégek összesen 3,5 milliárd dollárnyi adót fizettek – közölte.

Orbán Viktor a 32. bálványosi nyári szabadegyetem és diáktábor (Tusványos) rendezvényén tartott beszédében új egyensúlyt sürgetett a világ nagyhatalmai, értsd az Egyesült Államok és Kína között, különben szerinte a háború sem kizárt köztük.

A jó hír az, hogy a háború nem elkerülhetetlen, ennek a feltétele az, hogy a világ képes legyen új egyensúlyt találni – jelentette ki, részletesen szólva Kína felemelkedéséről: szerinte Kína „nem taktikai és nem stratégiai, hanem történelmi idősíkba” tartozik. Nyolcvan évig a világ egyensúlya nem bomlott meg, mert a Szovjetuniót sikerült háború nélkül kivezetni a történelemből. Most azonban Kína elfordította a világ egyensúlyát – tette hozzá.

Az EU-ra térve Orbán azt állította, hogy a brexittel megborult az egyensúly a szuverenisták és a föderalisták között. Ha az angolok ma bent lennének az EU-ban, akkor nem lenne jogállamisági mechanizmus, vagy kondicionalitás – közölte. Ezeket csak azért ismerjük, mert a V4-et a föderalisták támadták meg, „a csehek átálltak, Szlovákia billeg, a magyarok és a lengyelek kitartanak”. Ausztriában mozog valami, Spanyolországban választás lesz, Olaszországban is volt változás, szóval van miért bizakodni – mondta.

„Kiszorítási kísérletet hajtanak végre a föderalisták, nyíltan megmondták, hogy kormányváltást akartak Magyarországon, pénzelték is a politikai korrupció minden eszközét bevetve a magyar ellenzéket” – állította, hozzátéve: abban reménykedik, hogy a 2024-i EP-választás és az azt követő hatalmi pozíció-újraosztást követően „egy számunkra kedvezőbb egyensúlyi helyzet lesz Európában”.

Magyarország szellemi alapját az alkotmány összegzi – mondta Orbán. Az EU – szerinte – „liberális alkotmányait” olvasva az látszik, hogy annak középpontjában az ’én’ áll, a magyar alkotmány középpontjában a ’mi’. A magyar alkotmány abból indul, hogy van egy otthon, egy közösség és egy életrend, ami a miénk, ez utóbbi a kultúránk és a nyelvünk – idézte a hvg.hu a kormányfő szavait.

Orbán arról beszélt, hogy a felvilágosodás korában azt gondolták, a kereszténység és a vallás elutasítása jobb világot hoz el, de az elmúlt 200 évben kiderült, hogy ez tévedés volt. „Hedonista pogányok lettünk” a kereszténység elutasításával, állította Orbán, ezért helyesnek tartja az újraírt alaptörvényben lefektetett értékelveket. 

A miniszterelnök beszédében azt állította, hogy az Európai Unió elutasítja a kereszténységét, lakosságcserét akar, és LMBTQ-ideológiát követ.

Orbán szerint a föderalista kormányzás Európában egy „elszámoltathatatlan vezetéshez” vezet. „Harcolnunk kell az EU ellen. Mi nem kívánjuk, hogy mindenkinek ugyanaz legyen a hite, de a közös otthonhoz, nyelvhez, közszférához és kultúrához ragaszkodnak, ezeket minden áron meg kell védeni. Ezért nem fogunk kompromisszumot kötni, nem hátrálunk” – jelentette ki.

Három hónapon belül kiderül, hozzáfér-e Magyarország az uniós forrásokhoz

(18:43) Az Európai Bizottság (EB) megkapta a magyar kormány levelét az igazságügyi reform végrehajtásáról, és jelenleg elemzi. A Bizottság októberig dönt – közölte Christian Wigand szóvivő.

Budapest kedden juttatta el Brüsszelbe a több törvénymódosításból és végrehajtási intézkedésből álló csomagot. Ennek része az Országos Bírói Tanács hatáskörének a bővítése, a Kúria függetlenségének a megerősítése és annak megakadályozása, hogy a hatóságok jogerős bírósági határozatokat támadhassanak meg az alkotmánybíróságon.

„Magyarország úgy ítéli meg, hogy valamennyi követelménynek eleget tett és ezért megnyílhatnak számára az uniós források” – írta az igazságügyi miniszter a közösségi médiában közzétett posztjában. 

Az Európai Bizottságnak mostantól három hónapja van rá, hogy értékelje a magyar teljesítményt. Kedvező minősítése esetén felszabadulhat az országnak megítélt felzárkóztatási (kohéziós) pénzek egy része.

Emlékezetes, hogy tavaly decemberben az EB úgy döntött: Magyarország addig nem férhet hozzá az EU költségvetéséből 2021–27 között rendelkezésére álló teljes, 22 000 millió eurós kohéziós büdzséhez, amíg nem hozza meg az igazságszolgáltatás függetlenségét garantáló intézkedéseket.

Az Európai Parlament pedig június elején megszavazta azt az állásfoglalást, mely megkérdőjelezi Magyarország alkalmasságát arra, hogy betöltse az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét. A dokumentum szerint a kormány rendre megsérti az EU alapvető értékeit, gyengíti a magyar jogállamiság állapotát és nem működik együtt Brüsszellel, ezért a Tanácsnak mielőbbi megoldást kell találnia a 2024 második felében esedékes elnökségi időszakra.