Orbán vétója támadás a szociális Európa ellen – Európai hirhedt autokratája

A Reuters részletesen beszámol arról, hogy a magyar parlament gazdasági bizottsága tegnap megerősítette a Fidesz elutasító álláspontját a globális minimumadóval szemben.

Magyarország már így is jogállamisági vitában áll az Európai Unióval, ami gátolja a hozzáférését sok ezer millió euró helyreállítási pénzhez, a múlt hónapban megakadályozta az EU testületi csatlakozását a nagy multicégek minimum 15 százalékos megadóztatásáról szóló globális megállapodáshoz – emlékeztet a hírügynökség. Hozzáteszi, hogy Orbán Viktor nacionalista miniszterelnök kormányának az érvelése szerint a minimumadó elfogadása ártana az Ukrajna elleni háború miatt az infláció növekedésétől és energiaszűkétől szenvedő európai gazdaság érdekeinek.

A magyar elutasítás ahhoz vezetett, hogy Washington felmondta a kettős adóztatás elkerüléséről szóló 1979-i amerikai–magyar megállapodást, és ez a forintra, Közép-Európa legrosszabb teljesítményt nyújtó valutájára nehezedő nyomás erősödését eredményezte. A forint árfolyama a múlt héten rekord mélységekbe süllyedt, holott a központi bank látványos kamatemelést hajtott végre.

Az országgyűlés gazdasági bizottságának a nyilatkozata – olvasható a Reuters cikkében – bírálja az Európai Parlamentet, mondván: a testület, saját hatáskörét túllépve, gazdasági érdekeinek feladására akarná kényszeríteni Magyarországot. Ellenzéki törvényhozók bírálták a nyilatkozat szövegét, mert szerintük az szükségtelenül növeli a politikai feszültséget a nyugati szövetségesekkel egy olyan időszakban, amikor a magyar piacok ingatagok.

A Reuters felhívja a figyelmet arra: ellenzéki képviselők szerint az állásfoglalás tovább ronthatja Magyarország pozícióját az uniós alapok feloldását célzó tárgyalásokon. Ismerteti a hírügynökség a Bank of America Mai Doan nevű elemzőjének a véleményét, ami szerint a folyó fizetési mérleg tetemes hiánya és a globális kockázatérzékelés további romlása az elkövetkező időszakban is nyomást gyakorol a forintra. Az elemző szerint nem nagyon kínálkozik jelenleg jobb alternatíva, mint a megállapodás az EU-val a helyreállítási alapok ügyében, ami biztosíték lenne a befektetők számára a további források beáramoltatásához. 

Az Orbán Viktor által a minimumadó ügyében emelt vétó támadás a szociális Európa ellen – állítja a Politico című amerikai portál európai kiadásában megjelentetett közös írásában Pedro Marques európai parlamenti képviselő, a szociáldemokrata frakció alelnöke, Paul Tang, az EP adóügyi bizottságának az elnöke, valamint Aurore Lalucq, az európai szociáldemokraták adóügyi témafelelőse.

Cikkükben hangot adnak annak a gyanúnak, hogy

Orbán Viktor azért támadja a globális minimumadót vétóval, hogy zsarolja az EU intézményeit és a többi tagállamot, kikényszerítse a jogállamisági feltételek lazítását, elérje az országának szánt, jelenleg befagyasztott pénzek folyósítását.

Ezzel azonban – figyelmeztetnek az európai politikusok – Orbán előtérbe állított egy ennél sokkal átfogóbb kérdést, ami az adópolitikával kapcsolatban felvetődik, nevezetesen az egyhangúság megkövetelésének a problémáját.

Orbán a maga túszejtő politikájával megerősítette, hogy nem hajlandó igazodni a liberális demokrácia alapvető elveihez, és ezen már nem lepődött meg senki.

Másfelől azonban a miniszterelnök azt is kimutatta, hogy teljes mértékben figyelmen kívül hagyja az európai jóléti államot, saját hazája vonatkozásában is – állapítják meg a szerzők. Idézik az EU Adófigyelő című kiadványát, amely szerint Magyarország és a többi 26 tagállam a minimumadó-megállapodás halogatásával évente összesen több mint 80 000 millió euró adóbevételtől esik el. Ez – írják – különösen felelőtlen dolog a COVID-19-i világjárvány után, miközben az EU szomszédságában háború dúl, és az ennek nyomán előálló nehézségek miatt egekbe szökött az energia ára, mindez pedig nyomásnak teszi ki a közpénzügyeket.

Figyelmeztetnek arra: a nagy multik megadóztatásának az elmaradása azt fogja eredményezni, hogy az adóterhek majd a dolgozó emberekre nehezednek. A magyar vétó egyúttal annak is a tünete – teszik hozzá -, hogy ha az EU-ban megkövetelik az egyöntetűséget az adóügyi kérdésekről történő döntéshozatal ügyében, akkor azzal akadályozzák az egyenlő esélyek érvényesülését, a jövedelmek újraelosztását, ami a szociális modell alapját képezi. Ha a reform a 27-ből 26 tagállamnak kedvező lenne, akkor a tervezet elbukik. A vétójog az adópolitikában az egyik legnagyobb olyan veszély, ami a szociális Európára leselkedik – állapítják meg a Politicóban közölt közös cikkükben az európai politikusok.

A The New York Times szerint várhatóan a tervekhez képest egy évet csúszik, 2024-re tolódik ennek a globális minimumadónak az érvénybe léptetése, annak nyomán, hogy a tárgyalásokat felügyelő, párizsi székhelyű OECD, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet bejelentette: az adó érvényesítésének a szabályait csak a jövő év közepén fogják közzétenni.   

A nemzetközi sajtószemle folytatásának forrása: muosz.hu

Rolling Stone Amerika legbefolyásosabb konzervatív konferenciája, a CPAC meghívta Orbán Viktort az egyik leghírhedtebb európai autokratát. A gesztus, hogy a magyar vendég mondjon beszédet a szerveződés augusztusi dallasi tanácskozásán, újabb aggasztó jelzés, mármint hogy a tengerentúli jobboldal felkarolja a tekintélyelvűséget.

Orbán manapság az amerikai konzervatívok dédelgetett kedvence, amiért autoriter rendszert csinált Magyarországból – hála az agresszív, nacionalista politikának, illetve annak, hogy bevetette a hatalmat a bírálók és az ellenzék visszaszorítására. A mai Magyarország a szélsőjobb erotikus álmát testesíti meg. Jellemzően fellép a bevándorlás ellen, fokozta a központi ellenőrzést a sajtó és a bíróságok fölött.

A CPAC májusban Budapesten tartotta első európai konferenciáját. Az amerikai jobboldal tapsikol annak, hogy a magyar miniszterelnök erősember módjára kormányoz. Trump vörös szőnyeget terített elé, amikor felkereste a Fehér Házban. A Fox News nem ritkán egészen behízelgő dicséretet zúdít a politikusra.

Hogy a konzervatívok bálványozzák a magyar hatalomgyakorlás módját, az azzal függ össze, hogy nekik nem okoz semmiféle gondot a magyar demokrácia visszacsúszása. Az Orbán-kabinet forgatókönyvvel szolgált a republikánusok számára, akik hasonló, elnyomó nemzetállamot szeretnének Amerikában. Orbán gyakorlatilag ezt a programot mutatta be két hónapja a magyar fővárosban a CPAC rendezvényén és most magával hozza az Egyesült Államokba is.

Yahoo/National Review Orbán Viktor nem egészen egy hónap múlva valószínűleg megosztja kormányzati vízióját, illetve nyomós geopolitikai kérdésekben is kifejti véleményét Texasban, a Konzervatív Politikai Akció Konferencián. A szervezők nevében Matt Schlapp elnök kijelentette: büszkék arra, hogy vendégül láthatják a magyar kormányfőt, mert a szocializmus ellen az egész világon folyik a harc.

A jelentés rámutat, hogy a magyar vezető arról ismert: központosítja a hatalmat, ugyanakkor ellenáll a globalizációnak. Irányvonalát gyakran hasonlítják ahhoz, amit Donald Trump meghirdetett az „Amerika mindenekelőtt”-tel. Ugyanakkor azzal vádolják, hogy Kínához és Oroszországhoz törleszkedik, utóbbitól igen nagymértékben függ a magyar energiaellátás. A dallasi tanácskozáson egyébként a felszólal a szélsőséges brit Nigel Farage is.

Neue Zürcher Zeitung Orbán Viktor dominálja a politikát, a gazdaságot és a sajtót, mind a három területet gátlástalanul átalakítja – maga autoriter elképzeléseinek megfelelően. Revizionista politikát folytat, a határon túli magyarokra potenciális választóként tekint. A hév már ott tart nála, hogy beszédírója a készülő szónoklatokban nem említheti Magyarországot kis államként.

Ezt annak kapcsán fejti ki a svájci lap, hogy recenziót közöl a Berlinben élő történész-író, Dalos György könyvéről, ami nemrégiben jelent meg németül „Az Orbán-rendszer – Magyarország tekintélyuralmi átalakulása” címmel. Egyértelműnek tekinti, hogy a szerző joggal nem tekinti magát Orbán barátjának, hiszen értelmiségiként Dalos úgy érzi, hogy a miniszterelnök ellene is támadást intéz.

A politikus meggyőződéses liberálisból lett autoriter, aki vasmarokkal tartja kézben a Fideszt. Belső viták szinte nincsenek, de nem hajlandó párbeszédre más pártokkal sem. Egymaga hozza meg az összes fontos személyi döntést, ha valaki kitáncol a sorból, az repül – jó esetben Brüsszelbe, egyébként Debrecenbe vagy Hódmezővásárhelyre.

A radikalizálódás során Orbán ejtette saját egykori jótevőit is, lásd Sorost. Dalos bemutatja, hogy a kormányfő milyen trükkökkel verte keresztül az Orbán-rendszert a közéletben. Az értékelés azonban kifogásolja, hogy a kötet nem kellő mértékben foglalkozik bizonyos kérdésekkel, így a zsidók helyzetével, vagy a vallás, illetve az egyházak szerepével és azzal, hogy a rezsim kulcsfigurája milyen sajátos rajongást tanúsít a putyini Oroszország iránt.

Die Presse A magyar Greenpeace képviselője hatalmas sikernek tartja, hogy pénzhiányra hivatkozva egyelőre lekerült a napirendről a Fertő-tő magyar szakaszának természetromboló átépítése. Rodics Katalin ugyanakkor arra figyelmeztet: nem szabad megengedni, hogy átdolgozzák a 45 milliárdosra tervezett beruházást. Az építkezés előkészítő munkálatai már nagy területen folytak, ám a szakértő szerint a természet most remélhetőleg gyorsan visszahódítja, ami az övé.  

Bízik abban, hogy a döntéshozók belátták: ez egy soha nem kifizetődő befektetés, amely ráadásul hatalmas környezeti károkkal jár. Így végképp talonba tették a tervet. Annál is inkább, mert már most sincs elég víz a mederben, hát még ha turisták tömkelege zúdul a tájra. Szerinte egyébként az elképzelés felülvizsgálatában szerepet játszott a tömeges tiltakozás is.

A Greenpeace Österreich úgy foglalt állást, hogy megérte az ellenállás. Nem betonozták be a partot, így sikerült elhárítani a legrosszabbat, de most figyelni kell, mi történik az építési területen. A nagyarányú földmunkák ellenére nagyjából vissza lehet állítani az eredeti állapotot, mert lehetővé kell tenni, hogy a helyiek újból használhassák a strandot.

Financial Times Az FBI igazgatója egészen példátlan módon a brit elhárítás vezetőjével közös sajtóértekezleten figyelmeztetett arra, hogy napjainkban a kínai kémkedés jelenti a legnagyobb veszélyt az USA és szövetségesei számára. Christopher Wray azt hangsúlyozta Londonban, hogy még az ukrán háború idején sem szabad levenni a tekintetet Peking mesterkedéseiről. Merthogy a kínai fenyegetés igencsak átfogó és hosszú távú. A számítógépes hírszerzéstől az amerikai politika befolyásolására tett kísérletekig terjed.

Azt mondta, hogy a kormányok, az üzleti és a tudományos élet képviselői egyre inkább ráhangolódnak a veszélyre, ám a másik oldal fokozza tevékenységét. Ennélfogva az FBI nagyjából 12 óránként indít vizsgálatokat valamilyen kínai ügyben. Ám erre az ellenfél csak még rafináltabb módszereket vet be, igyekszik elködösíteni, eltitkolni, amit csinál.

Az amerikai és a brit elhárítás segíteni akarja a cégeket, hogy ki tudják védeni az ellenséges hírszerzés próbálkozásait. A brit házigazda kiemelte, hogy az oroszok a hadiiparban, illetve az energetikában igyekeznek értesüléshez jutni, a kínaiak viszont szintet léptek, mert őket szinte minden érdekli. Wray ezt megtoldotta azzal, hogy a biztonsági szolgálatok remélhetőleg más országokban is segítik a magánszektort a kínai törekvések meghiúsításában.

AP Az amerikai intés ellenére a szerb belügyminiszter kitart amellett, hogy a Balkánon közös államba kell terelni a szerbeket. Aleksandar Vulin orosz mintára képzeli el a „szerb világot”. Szerinte ezt el lehet érni erőszak és viszály nélkül is. Amikor ez irányú nézeteit először fejtette ki, a belgrádi amerikai nagykövetség figyelmeztette, hogy az efféle törekvések gerjesztik a feszültséget az amúgy is labilis régióban. Ráadásul keresztezik Szerbia uniós csatlakozását és nincsenek összhangban a Daytoni békeszerződéssel, amely lezárta a több mint 100 ezer áldozatot követelő balkáni háborút. Ezért a szerbeknek abban az államban kell maradniuk, ahol most is élnek.

A beszámoló megjegyzi, hogy Belgrád hagyományosan Oroszország szövetségese. Nem csatlakozott a szankciókhoz sem. Ugyanakkor elemzők szerint Vulin a szerb elnök szócsöveként működik: hangosan kimondja azt, amit Aleksandar Vucsics nem akar, mert fél a nyugati választól, illetve az elszigetelődéstől.

Der Standard A semlegesség nevében defetisták lendültek akcióba Svájcban és Ausztriában, ám hiba volna fizetni egy zsarolónak, mert ha a világ enged az orosz elnöknek, akkor az hazugságok és erőszak segítségével újabb és újabb követelésekkel állna elő. Ezt fejti ki legfrissebb kommentárjában Paul Lendvai.

Megállapítja, hogy Vlagyimir Putyin tudatosan kelti a félelmet, amikor azzal riogat, hogy télen nyugaton hidegek lesznek a lakások, mert Oroszország leállítja a gázszállításokat. A diktátor máris elkönyvelheti, hogy fontos osztrák és svájci tényezők sürgetik az erkölcsi kapitulációt.

Így a szélsőséges Svájci Néppárt egyik befolyásos politikusa azt hangoztatta, hogy a szankciók nagyobb károkat okoznak Európának, mint az oroszoknak. Ausztriában a konzervatívokhoz kötődő Gazdasági Kamara elnöke nyilvánosan kétségbe vonta a megtorló intézkedések értelmét. Az egyértelműen Putyin-barát Szabadságpárt nem győzi ünnepelni a kijelentést, ám az kárt okoz az ÖVP-nak és csupán növeli a bizonytalanságot.