(Zsíros Sándor/Euronews) Orbán Viktor miniszterelnök a Türk Tanács bakui ülésén szólalt fel, ahol bevezetőjében gratulált Nurszultan Nazarbajev kazah elnök kitüntetéséhez majd rátért a magyarországi kipcsakok – más néven kunok – helyzetére. (A nyitó kép forrása: https://kiriminsesigazetesi.com/kipcaklar)
„A jelenlevők közül nem mindenki tudja, de Magyarországon vannak kipcsakok. Sok magyarban van kipcsak vér. Ezeknek van önkormányzatuk is. És Nazarbajev elnök úr a mindenkori elnöke a magyar kipcsak törzseknek is” – mondta Orbán.
A Magyarországon kunok néven ismert nép egyébként egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11. században jött létre és sokáig nyugtalanította támadásaival a szomszédos orosz, magyar, lengyel, bizánci és délszláv területeket.
A törzsszövetséget a 13. században a mongolok verték szét. A kunok egy része (ami az összes kunhoz viszonyítva csak egy töredéke a teljes népességnek) ezután Magyarországon telepedett meg IV. Béla uralkodása alatt és asszimilálódott a magyarságba. További nagyszámú csoport szóródott szét a Balkánon és a Kárpátokon innen, ahol délszlávokba, keleti szlávokba és a megjelenő románságba olvadtak be. A negyedik csoport a mongolok által meghódított kunok, akik előbb az Arany Horda uralma alatt éltek. Belőlük a 14. századra kialakult a krími tatárság, amely jelenleg is élő népcsoport.
M. Lengyel László hírmagyarázata: Kipcsak-török és a judaizmust hívő népesség volt a Krímben – nem azonosak a krími tatárokkal, sőt! –, de mára beolvadtak és tatárokként emlegetik őket. Ezeket hívta meg pl. testőrségébe Vytautas (Vitold) litván vazallus fejedelem (nem nagyfejeledelem, mert Jogaila [Jagelló] régense/helytartója, hűbérese volt).
Vitold központja Trakai volt. Ide érkeztek a karaita kipcsak-törökök, akiknek máig van ott nyomuk (hollókői szinten, kirakat-folklór jeleggel).
Az ő vallásuk volt a karaita judaizmus. Nem voltak zsidók, a mostani szombatistákkal rokonítható a vallási státusuk. Azért ők a kipcsak-török nyelven beszélő zsidók Litvániában.
Olyan ez – és oda is vezethető vissza –, mint ahogy a kazár kagán és környezete felvette a zsidó vallást, és megtette államvallásnak.
A kunok nem kipcsakok (vagy igen?), hanem velük egy ideig törzsszövetségben élő szintén török népek. A helyzet az, hogy a polovci, polovcsanye orosz megnevezésű kipcsakok és a bizánci forrásokban kumáni néven emlegett népesség pontos etnikai viszonyát ma már nem lehet szétszálazni. A kunok sosem voltak muzulmánok, a kipcsakok részben igen. A krími tatárok egyértelműen. Genetika, nyelv, vallás, kultúra keveredik itt, és ebből lesz a nagy keveredés…
Hogy minderről kell-e beszélni az örmények adta nevet viselő, Timur Lenk hódítása nyomán muzulmánná vált és azóta is ebben meggyökeresedett Azerbajdzsánban, amelynek lakói amúgy nem türkök, hanem törökök, azt döntsék el az antropológusok meg a nyelvészek, meg az etnográfusok.