(Forrás: www.muosz.hu) A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung című német napilap a német tulajdonban lévő Duna Dráva Cement példáján mutatja be, miként vezeti járszalagon a befektetőket a nemzeti-jobboldali magyar kormány, ami előszeretettel avatkozik bele a gazdaságba. Vannak ágazatok persze, amiknek udvarol, lásd az autó- és akkumulátorgyártást, ám az építőanyag-ipar más.

A DDC-nek két gyára működik, az egyik Beremenden, a másik Vácott, tavaly az üzleti forgalma meghaladta a 63 000 millió forintot. Ám most extra adót vetettek ki rá, ami nagyjából a forgalom 90%-ának felel meg. Ettől azután rögtön veszteséges lesz a tevékenység. És akkor még ott van a kiviteli tilalom.

A döntést a háborús szükséghelyzetre hivatkozva, rendeleti úton hozták meg, és csak tetézi, hogy mennyire megdrágult az energia. Az importra viszont nem vonatkoznak a megszorítások, vagyis nem igaz a hivatalos érv, hogy ily módon az építőanyag-ellátást kívánják biztosítani.

A dekrétumok élesen sértik az egységes piac szabadságjogait, hiszen itt célzott diszkriminációról van szó más uniós országok leányvállalataival szemben. Továbbá ellentétesek a tulajdon szabadságával, emellett pedig közvetve azoknak a nem magyar versenytársaknak kedveznek, amiket nem érint a szabályozás. Az export leállítása pedig az áruk szabad áramlását gátolja.

Die Welt A helyettes lengyel igazságügyi miniszter szerint Brüsszel, a németekkel a háta mögött, csupán ürügyként használja a jogállami kifogásokat, mert bele akar avatkozni a belügyekbe. A héjának számító Sebastian Kaleta azonban mondott még ennél cifrábbat is. Így azt, hogy miközben országa minden segítséget megad Ukrajnának, a Nyugat cinikusan meg fogja támadni, de azt ígérte, hogy Varsó keményen védekezik, majd, ez hétszentség.

Hozzátette: semmilyen engedményt nem szabad tenni a Bizottságnak, noha az a koronaalapból megszavazott 36 000 millió euró mellett most már 75 000 milliónyi költségvetési támogatást is be akar fagyasztani. Az interjúalany azzal érvelt, hogy az a pénz jár országának, mégis szankciókat rendelnek el ellene, noha eleget tett a brüsszeli kívánságoknak, feloszlatta pl. a vitatott fegyelmi kamarát a legfelső bíróságon.

Ám mint mondta, az látszik, hogy az EU rosszhiszeműen jár el, új és újabb követelésekkel áll elő. Célja ugyanis a lengyel hatalomváltás, más magyarázatot nem lehet találni, mivel a jogállammal nincs semmiféle gond. Arra a megjegyezésre, hogy ezt azért az Európai Bíróság, a Velencei Bizottság és az Emberi Jogok Bírósága nem így látja, azt válaszolta, valamennyi politikai döntést hozott, mert Lengyelországban a bíróságok egytől egyig függetlenek.

És hazudnak azok a német politikusok, akik az ellenkezőjét állítják, lásd Katarina Barleyt, az EP alelnökét, Manfred Webert, az Európai Néppárt vezetőjét, akár Ursula von der Leyent. De amikor azt gondolják, hogy a nyugati demokráciák érettebbek, ezért stabilabbak, mint a keletiek, valójában rasszisták. Az meg zsarolás, hogy szankciókat helyeznek kilátásba, ha a lengyelek nem hajtják végre azt, amit valaki Luxemburgban kitalál.

Time/AP Varsóban több szélsőjobbos tízezrek meneteltek a nemzeti függetlenség napján. A felvonulók ukrán- és EU-ellenes jelszavakat kiabáltak, továbbá sürgették az „LMBT-propaganda” leállítását, de a múlt évektől eltérően ezúttal nem voltak összecsapások, aminek a liberális polgármester nagyon örült. Mindenesetre a rendőrség nagy erőket vonultatott fel, hogy megakadályozza az összecsapásokat a baloldali ellentüntetőkkel.

A nacionalista pártok felhívására mozgósított tömegek azt is hangoztatták, hogy Lengyelország nemzetállam, erős és nagy. Andrzej Duda elnök ugyanakkor azt emelte ki a háborúra utalva, hogy az utóbbi évek hirtelen megmutatták: mennyire fontos az állami függetlenség. Ukrán kollégája az üzente, hogy országa testvérnek tekinti a lengyeleket és emlékezni fog a tőlük kapott segítségre.

A függetlenség napja arra emlékeztet, hogy Lengyelország az első világháború végén – 123 év után – visszanyerte az önállóságát.

Az amerikai időközi választások megmutatták, miként lehet legyőzni Donald Trumpot és az utánzóit – állapítja meg a The Guardian kommentárja. Ehhez nagyon fontos volt, hogy a demokraták levetkőzték a félénkséget és semlegesítették a republikánusok jobboldalát.

A hét egy sor váratlan jó hírt hozott az USA-ból és a fejleményeknek bátorítaniuk kell mindazokat, akik az egész világon szembeszállnak a nemzeti populizmus veszélyével, sőt, talán még iránymutatást is kaptak. Bár a mérleg vegyes, hiszen a brazil elnök kipenderült a hatalomból, viszont Izraelben visszatért Netanjahu. De mindent felülír az amerikai eredmény.

Pedig kevesen gondolták volna, hogy a tengerentúli szavazópolgárok ezúttal is a korábbi elnök orrára koppintanak, ám így messze elmaradt a jósolt ellenzéki áttörés. Az derült ki, hogy saját jogaik védelmében sokan nem kérnek az összeesküvés-elméleteket hirdető, illetve a demokráciát megvető jelöltekből.

Az egyik tanulság az, hogy egy ilyen eredmény eléréséhez fegyelem kell. Az izraeli baloldal nem volt képes összefogni és ez meg is látszott a végkimenetelen. A másik lecke, hogy az amerikai demokraták nem hagyták átcsábítani magukat a számukra kedvezőtlen terepre és azokat a témákat tartották napirenden, amelyek nekik kedveztek. Így a munkahelyek megőrzését, az egészségügyet és az abortuszt.

Emellett az is fontosnak bizonyult, hogy minden félelem dacára kitartottak amellett: a Trump vezette republikánusok magát a demokráciát veszélyeztetik. Félő volt ugyanis, hogy ez a kérdés túl elvont, amikor az embereket inkább az üzemanyag ára foglalkoztatja.

Megszívelendő a populistaellenes erők részére továbbá, hogy támaszkodni kell a nőkre és a fiatalokra, valamint a kisebbségekre.

A Süddeutsche Zeitung kommentárja szánalmasnak nevezi, hogy Európa nem tud megegyezni mindössze néhány ezer menekült elosztásáról, ezért törésvonal fut keresztül a földrész szívén. Mintha egy szomorújátékot látnánk. Az új olasz kormány bemutatta azt a kunsztot, hogy mindössze két hét alatt elszigetelte magát a kontinensen – a migránsok elleni propagandával, illetve politikával. Világos persze, hogy a posztfasiszta Giorgia Meloni mindig is számíthat Orbán Viktor dicshimnuszára, de mennyit ér a magyar dicséret? Fontosabb lenne az olaszok számára, ha a nagy partnerekkel, a németekkel és a franciákkal tudnak közös nevezőre jutni.

Most éppen egy hajónak Toulonba kellett átmennie, 230 megmentettel a fedélzetén, mert Olaszország a tengerjogot megszegve, nem engedte be a legközelebbi kikötőbe. Salvini és az olasz jobboldal több más, jeles személyisége a keménység diadalának nevezte a fejleményt, ám ez lesújtó.

A franciák embertelennek minősítették az olasz hozzáállást, ami meglehetősen kemény hang szövetségesek között. Viszont felfüggesztették, hogy átvegyenek 3500 migránst az olaszoktól és felszólították a többi EU-tagot, hogy kövessék a példát.  

Az Európán végig húzódó árok veszélyesen mély, de itt volna az idő, hogy az Európai Unió végre dűlőre jusson a menedékpolitikában. Akkor a szélsőjobbnak nem volna alibije, hogy ezt az aljas propagandát folytassa a leggyengébbek hátán.

Die Presse Szlovénia tiltakozott, mert Ausztria további fél évvel kiterjesztette az ellenőrzést a két ország határán, mellesleg a bécsi lépés vonatkozik a magyar határra is. Szlovákiával szemben viszont már csak egy hónapig marad érvényben. Az osztrák belügyi tárca arra hivatkozik, hogy következetesen harcolni kell az embercsempészet ellen. Közölte továbbá, hogy a lépést egyeztették a szomszéd államok társhatóságaival és tájékoztatták róla Brüsszelt is.

A schengeni térségen belül ilyen intézkedés csak akkor lehetséges, ha súlyos veszély leselkedik a közrendre, vagy a belbiztonságra, de akkor is maximum csak félévre lehet elrendelni. Utána már bizonyítani kell az állítást. A szlovén vezetés éppen azt nehezményezi, hogy osztrák részről semmivel sem támasztották alá az állítást. Egyben azt várja, hogy a Bizottság nézzen az ügyben Ausztria körmére.

EUobserver A Corvinus Egyetem egyik tanára arra szólította fel az Európai Uniót, hogy tegye félre az ötletet és egyelőre esze ágában se legyen tagjelölti státuszt adni Boszniának. Kristian Nielsen, aki jól ismeri a Nyugat-Balkánt – előtte a Szarajevói Nemzetközi Egyetemen dolgozott – hangsúlyozza, hogy az engedménynek rossz lenne az üzenete, mert az ország még igencsak adós a reformígéretek teljesítésével. Olyannyira, hogy az Economist Intelligence Unit tavaly hibridrendszernek minősítette.  

Azaz Brüsszelt csakis geopolitikai megfontolások vezérlik, ám előbb a saját háza táján kellene rendet tennie. Először is véget kell vetnie annak a férfibarátságnak, ami a szervezet legfelelőtlenebb tagja, a közös álláspontot aláásó Orbán Viktor és a boszniai szerbek vezetője között alakult ki. Továbbá a horvát konzervatívok segítik testvérpártjukat a szomszédos államban, hogy az még jobban megossza a közvéleményt.

Lenne eszköz a két kormány megfékezésére, mert mindkettő kiemelten nagy támogatást kap az EU-tól. Emellett rendszabályozni kellene a boszniai főmegbízottat is, mivel a volt német miniszter erősen a horvátoknak kedvez. Boszniának sem jó, ha előbbre kerül a felvételi listán, mert nincs felkészülve a belépésre, az Európia Unió pedig elhagyja a saját értékeit.