Orbán Viktor szerint ő a magyar gazdasági modellel bebizonyította, hogy a kételkedőknek nincsen igazuk, amit szerinte alátámaszt a 3%-os növekedés és a 3% alatti deficit – nyilatkozta a Bloombergnek a kormányfő…A hírügynökségnek adott interjúban a miniszterelnök visszautasította a statisztikát, amely szerint irányítása alatt nőtt a szegénység, visszaestek a külföldi beruházások, és utóbbi tényező hozzájárult ahhoz, hogy mind a három hitelminősítő a bóvli kategóriában hagyta az országot.

A forint 4 év alatt 10,8 %-ot gyengült az euróhoz képest, és a rubelt és a hrivnyát leszámítva gyengébben teljesít, mint az összes többi kelet-európai valuta. A tízéves államkötvény hozama viszont rekord szintre, 3,53 %-ra esett vissza, miután a nagy jegybankok lazítása folytán nőtt a kereslet a feltörekvő piaci államok papírjai iránt.

Orbán közölte: vissza akarják szerezni a korábbi hitelbesorolást, ezért azt tervezik, hogy legkésőbb 2017-ben mérséklik a bankadót és a jövő évtől felülvizsgálhatnak más közterheket is. A bankokról a deviza-jelzálogkölcsönök felszámolása után döntenek, attól függően, hogy a pénzintézetek több hitelt nyújtanak-e, mint idáig – tette hozzá. Elismerte: az adó rendkívül magas, ezért tárgyalnak a pénzügyi szektorral. A megállapodás esélyeiről úgy nyilatkozott, hogy azok jobbak, mint bármikor 2010 óta. Szerinte a devizakölcsönök átváltása, illetve valutában jegyzett államadósság csökkenése enyhíti a külső sebezhetőséget és bővíti a monetáris politika mozgásterét.

Büszkén említette, hogy Magyarország kikerült a túlzott deficit-eljárásból és a 2012-i recesszió után ismét növekedésbe váltott át, miután a Mercedes-gyár megkezdte működését, az Audi pedig növelte termelését.

A hírügynökség rámutat, hogy a bevételek növelésére Magyarország gyakorlatilag államosította a magán nyugdíjalapokat és különadókat vetett ki. Legutóbb pedig néhány médiacéget sújtott 50%-os adóval, mégpedig a bevételre vetítve. A beruházások megszenvedték a helyzetet, pedig az ország egykor mágnes volt a külföldi cégek számára.

A közvetlen külföldi befektetések aránya egy év alatt csaknem háromnegyedével zuhant, a beérkező pénz javarészét a leánybankok feltőkésítése tette ki. Az idén, júniusig, 722 millió euró áramlott ki. Orbán azonban ezt másként látja: kifejtette, hogy a befektetések dinamikáját kell nézni, az pedig minden évben javul. Szerinte senkit sem akarnak kipaterolni, az ágazati adók oka, hogy ily módon több bevétel keletkezik. Megjegyezte, hogy a kormány keresi, mikor viheti lejjebb az adókat, ez ügyben még vita van, hogy a jövő év közepén vagy 2016-ban.

Kijelentette ugyanakkor: az állam újabb bankokat akar venni, hogy fellendítse a hitelezést. Viszont a már megszerzett két pénzintézeten három éven belül túl kíván adni, mert nem szeretne Szlovénia sorsára jutni.

A jelentés kitér arra, hogy a fejlődésből nem mindenki profitált, a vezetést bírálatok érik, mivel az adatok a szegénység elharapózását tanúsítják. A súlyos anyagi hiányokat szenvedők aránya hat évvel ezelőtt a lengyeleknél és nálunk is 18% volt; ez az arány Lengyelországban 12%-ra csökkent, Magyarországon viszont 27%-ra ugrott. Orbán védelmébe vette a közmunkaprogramot, mert az szerinte visszaszorítja az állástalanok számát, ráadásul az érintettek javadalmazása a segélynek több mint kétszerese, vagyis a szegénység ellen hat. Azt hangoztatta, hogy a nemzetközi statisztikák félrevezetőek lehetnek, mert azok nem vesznek figyelembe olyan természetbeni juttatásokat, mint az ingyenes tankönyvek, illetve az iskolai étkeztetés. Úgy látja, hogy az irány jó, bár senki sem elégedett a jelenlegi helyzettel.

Ám – mutat rá a Bloomberg – közben forr az elégedetlenség, az utóbbi két hónapban tízezrek vonultak az utcára. A Fidesz népszerűsége egyharmaddal esett. Orbán szerint azonban a hatalom további lépései még inkább meggyengíthetik a kormánypárt támogatottságát.

Mint mondta veszély fenyeget külföldről: a szankciókra adott moszkvai válasz az Oroszországba irányuló magyar kivitel 17%-át érinti és a miniszterelnök nem zárja ki a forint elleni spekulatív támadást, amire szerinte már volt példa 2011-ben. Ő azonban elégedett az ország teljesítményével. Úgy érvelt, hogy közgazdászok szerint a jelenlegi politika alapján nem lehet ennyi célt elérni, nem lehet virágzó, növekvő gazdaságot kialakítani, olyat, amely munkahelyeket teremt. A valóság azonban az, hogy lehet – fűzte hozzá.

Az Országháznál 2500-an tiltakoztak az állítólagos kormányzati korrupció, a megszorítások és az egyre silányabb jóléti programok ellen – írja a AP/Yahoo/Fox News. A főszervező, Vajda Zoltán azt emelte ki, hogy a jövő évi költségvetés méltatlan az országhoz. Szerinte a miniszterelnök hazug, az egész rendszer hazugságokra épül. Az utóbbi két hónapban rendszeresen vannak megmozdulások a kabinet ellen, az ok az internetadó terve, az Oroszországhoz fűződő mind szorosabb gazdasági kapcsolat és a legfelső vezetésen belül feltételezett korrupció volt, ideértve az adóhivatalt. Az embereket szintén felpaprikázta, hogy a kabinet csökkenteni akarja az egyetemisták számát, mert több munkást szeretne, és ugyancsak felháborodást váltott ki az útdíjak tervezett kiterjesztése. Az egyik demonstráló azt fejtegette, hogy Orbán igyekszik beleavatkozni a legszemélyesebb ügyekbe is, pl. a vasárnapi zárva tartással, vagy az újságírók és politikusok számára kötelező drogteszttel.

A Fidesz népszerűsége drasztikus mértékben esett, ezért a pártnak egyszerre csak harcolnia kell a hívekért – olvasható a Die Weltben. Pedig az eltelt 4 évben úgy tűnt föl, hogy nem kell aggódnia választói jóindulatáért, most viszont Orbán támogatottsága is soha nem látott mértékben zuhant…

Megfigyelők abból indulnak ki, hogy Washington példát akar statuálni Magyarországon. Nem annyira azért, mert az ország „nem demokratikus”, hanem mivel Orbán olyan jelzéseket adott, hogy megegyezik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ha így van, akkor a miniszterelnök az ukrán válság kitörése óta tévesen értékelte a geopolitikai helyzetet. Orbán ahelyett, hogy elsimította volna az ellentéteket Washingtonnal, nyilvánosan utasította Vidát, hogy tegyen feljelentést Goodfriend ellen, aminek azonban kevés értelme van: az ügyvivő diplomáciai mentességet élvez, és személyesen Vidát semmi konkrétummal nem vádolta…

A kormány elköveti azt a hibát, hogy odahaza és külföldön eltérően nyilatkozik. Ez sohasem működött, és rettenetesen megbosszulta magát, amikor Orbán a nyáron hazai közönség előtt felfestette vízióját az „illiberális államról”. Ezt a külföldi média sokkal intenzívebben taglalta, mint a magyar. Merkel esetleges februári látogatása mindenesetre enyhítheti azt a benyomást, hogy Magyarország nemzetközileg elszigetelt…

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!