Az állami médiakampányok rágalmazzák a menedékkérőket. Megélhetési bevándorlókként és potenciális terroristaként bélyegzik meg őket. Október elején lesz a kormányfő által kezdeményezett referendum, amelynek feladata, hogy elutasítsa a kvótákat. Az említett szír úszó és testvére különben több mint 20 embert mentett meg a vízbefulladástól a menekülés közben. A magyar nézők azonban nem értesülhetnek erről, nyilvánvalóan azért, nehogy rokonszenvet tápláljanak iránta. Vagy a sportteljesítménye miatt.

A Financial Times szerint a demokrácia az egész világon visszaesőben van – egyelőre. A tekintélyelvű vezetők – főleg Oroszországban és Kínában – a Közel-Keletre mutogatnak, amikor az elsietett demokratizálódás veszélyeit akarják bizonyítani. A kor szellemét napjainkban olyan autokraták testesítik meg, mint Putyin és Erdogan, valamint Trump. Mind a hárman megerősítik az az érzést, hogy rossz idők járnak mostanság a demokratákra. Európában is veszélyben van a 89-ben kivívott szabadság egy részre. Mind Magyarországon, mind Lengyelországban meggyengítették a sajtó és az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Az viszont jó hír, hogy minden politikai és gazdasági különbség ellenére az embereknek sok országban elegük lesz a korrupcióból, a cenzúrából, az igazságtalanságból és a politikai erőszakból. A hét végén pl. Etiópiában voltak tüntetések ilyen okokból. Sokat elárul az olyan politikusok idegessége, mint Putyin és Erdogan. Páváskodásuk mögött mély bizonytalanság rejlik. Mert az autokrácia nyomulhat szerte a világon, de a végén mindig ellenállásba üközik.

Elmebajnak minősíti a nacionalizmust Norbert Blüm, aki 16 éven át volt a Kohl-kormány munkaügyi minisztere. A Süddeutsche Zeitungban megjelent kommentárjában a konzervatív politikus rámutat, hogy a mai vezetőknek le kellene vonniuk a tanulságot az európai országok véres és brutális történelméből. Paradoxnak minősíti, hogy éppen Magyarország és Lengyelország követeli a leghangosabban a menekültek távoltartását. Hiszen pár évvel ezelőtt, a vasfüggöny mögött még a saját bőrükön tapasztalhatták, milyen is az, ha valaki előtt zárva marad a földrész.

A magyarok napjainkban emlékezetkiesést rendeltek el saját maguknak. Hagyják, hogy feledésbe merüljenek a saját hőstetteik, így az, hogy 1989-ben megnyitották a határokat a keletnémet menekültek előtt. 2016-ban az ország a nemzeti autizmus jeleit mutatja, és ily módon elárulja a kontinens legnemesebb hagyományait. A nacionalizmus erőd, amely védi, de egyben fogva tartja a bennlévőket.

Nemzeti keretekben a menekültválságot épp oly kevéssé lehet megoldani, mint a klímakatasztrófát. Ugyanez érvényes a nemzetközi terrorizmusra. A világ nagy gondjai már rég túlnőttek a nemzetállamokon, akkor meg minek kell utóbbihoz ragaszkodni? A nacionalizmusnak nem sok fogalma van az emberségről, az ilyen politikát a hatalom vezérli.

A nemzetállam azonban csupán közjáték a történelemben, háborúk, intrikák, házasságkötések, propaganda, zsarolás, illetve csalás és ámítás következménye. Az ilyen múlt tanulsága az: soha többé! Az európai alapító atyák több bátorságot tanúsítottak, mind az összes mai államfő a földrészen. Tanulni kellene tőlük!