A magyar kormányfő szerint mindig a nemzeti érdekekből kell kiindulni és azokat nem szabad az európai érdekek mögé sorolni. Ám úgy látja, hogy a robbanásveszély a brüsszeli káoszból és az unió bénultságából ered. Orbán Viktort jelenleg az nyugtalanítja leginkább, hogy az EU eltűri, sőt támogatja a szerződésszegést, lásd a maastrichti feltételeket, Schengent, vagy Dublint. Ugyanakkor a szlovák miniszterelnökhöz képest óvatosabban fogalmazta meg fenntartásait a német politikával szemben. Úgy jellemezte a helyzetet, hogy Berlinből napjainkban durva és agresszív hangok jönnek, és ez nagy baj a migrációs válság közepette, mert egyesíteni kellene az erőket. Főleg, hogy közben más jelek érkeznek Brüsszelből: így a multikulturalizmus, a fejetlenség és a szerződések megsértése. A miniszterelnök egyben azt bizonygatta, hogy sikert kíván Merkel nyitott kapuk-irányvonalához, de Magyarország nem kér a kísérletből. Hiszen a kancellár egyben magára vonja a terrorizmust, a bűnözést, az antiszemitizmust és a melegellenességet. És Orbán nem szeretné, ha lányainak olyan világban kellene élniük, amelyben megtörténhet akár az, ami szilveszterkor, Kölnben.

A kormányfő úgy foglalt állást, hogy Merkelnek nincs alternatívája, de ettől még nem kell másolni a német migrációs politikát. Mert ha Berlin és Brüsszel a múlt nyáron hallgatott volna Közép-Európára, akkor most csak néhány tízezer igazi menekült lenne a kontinensen, nem pedig több mint egymillió ellenőrizetlen migráns. Orbán szerint az európai politikai osztály fokozatosan elszigetelte magát ebben az ügyben. Mert nem lehet ilyen kérdésben a nép megkérdezése nélkül dönteni. Ugyanakkor nem érzi úgy, hogy a kancellár elfordult volna tőle, ám azt a magyarok nem fogadják el, hogy bárki rájuk kényszerítse az illegális migránsokat. A politikus nem látja úgy, hogy a német és a magyar nép bármivel tartozna egymásnak. Kvittek. Viszont senki nem vetheti a szemünkre, hogy ne lennénk szolidárisak, hiszen minden brüsszeli anyagi támogatás nélkül felügyeljük az unió déli határait és segítünk a Balkánon is. Orbán itt megismételte, hogy csaknem 100 ezer ukrán menekült van Magyarországon.

Az interjúban a kormányfő illegálisnak minősítette a kvótadöntést. Úgy véli ellenben, hogy az EU csupán ijesztegetésül fenyegetőzik szankciókkal, mert csak 2020-ban tárgyalják a következő hétéves költségvetést és a büntető intézkedésekhez minden tagállam hozzájárulása szükséges. Ugyanakkor utalt arra, hogy a görögök megérdemelnék, ha kizárnák őket Schengenből. Viszont nehezményezi, hogy az unió koldusként jelenik meg a Törökországhoz fűződő viszonyban, ami nem jó, mert Ankarától teszi függővé Európa jövőjét és biztonságát. Miközben illúzió, hogy a földrész százezreket fogadjon be a törököktől. Orbán úgy véli, hogy a nemzeti érdekek miatt kell jó viszonyt fenntartani Oroszországgal és Törökországgal. A lengyelekkel pedig történelmi vérközösség köt össze bennünket – mondta.

Elemzők szerint Orbán Viktor a népszavazás ötletének bedobásával azoknak a vezetőjeként próbál megjelenni, akik elutasítják a kvótát, egyben pedig mutatni kívánja növekvő európai befolyását – írja a The New York Times/AP. Mráz Attila, a Társaság a Szabadságjogokért szakértője azonban úgy véli, hogy érvénytelen a kormányfő által bedobott kérdés, mivel egyetlen nemzeti referendum sem írhatja fölül az unió döntéshozó testületének akaratát. A népszavazás csak olyan kérdésre vonatkozhat, amelyről a magyar Országgyűlés határoz.

Boros Tamás a Policy Solutions-tól úgy véli, hogy Orbán az erejét igyekszik bizonyítani migráns-ügyben. Mármint hogy Európa lássa, milyen tekintélyes politikus is ő. Egyben pedig eszközt akar adni a másik három visegrádi ország kezébe, hogy ők szintén gyakoroljanak nyomást az EU-ra.

Az unió egyelőre nem reagált arra, hogy Orbán Viktor népszavazást hirdetett meg a kvótákról, Brüsszelben azt közölték, hogy jelenleg azt igyekeznek tisztázni, mit is javasol a kormányfő – jelentette a Yahoo/Reuters. Rámutattak, hogy a referendumnak e pillanatban nincs időpontja. Szerintük Orbán inkább azt igyekszik kivédeni, hogy a későbbiekben tárgyalnia kelljen a befogadott menedékkérők automatikus elosztásának tervéről. A távlati tervek ugyanis meghiúsulnának, ha valahol népszavazást tartanak az ideiglenes kvótákról.

Tusk, az Európai Tanács elnöke arra figyelmeztetett Strasbourgban, hogy ha valaki gátolja a válság közös megoldását, az csak még valószínűbbé teszi a britek kiválását. Krekó Péter ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy a kormányfő mindenképpen nyerő pozícióban van. Hiszen a nemzet védelmezőjeként jelenhet meg, amikor a migrációról beszél. Az az érdeke, hogy folyamatosan napirenden tartsa a kérdést, egészen a 2018-i választásokig. Ráadásul a téma háttérbe szorít olyan ügyeket, mint az oktatás és az egészségügy. És eleve elhárítja a politikai vereséget arra az esetre, ha az Európai Bíróság elutasítja a magyar keresetet a kvóták kapcsán.

Még inkább belezavar az EU terveibe, hogy Orbán Viktor népszavazást jelentett be a menekültek átvétele ügyében – állapítja meg a Financial Times. Ráadásul Ausztria 9 balkáni állam részvételével tanácskozást tartott a migrációs hullám korlátozásáról, ám a fórumra nem hívták meg sem a németeket, sem a görögöket, sem pedig az uniót. Emellett a magyarországi már az 5. referendum lenne egy éven belül egy uniós tagállam, bár Orbán másoknak is csak ajánlja a módszert. Amúgy a tavaly szeptemberi kvótadöntés kötelező a magyar félre nézve, bár Brüsszelnek jelenleg nem sok lehetősége van, hogy kikényszerítse, ha Budapest ellenszegül. Elemzők azonban máris megkérdőjelezik, hogy a magyar alkotmány értelmében fel lehet-e tenni a kormányfő által ismertetett kérdést. Egyébként a kormány már sok millió eurónak megfelelő összeget költött a bevándorlás elleni kampányra. Orbán a mostani törvényhozási időszak kulcskérdésévé tette a migráció kemény elutasítását. Ily módon megállította a Fidesz népszerűségvesztését, magát pedig úgy tüntette fel, mint aki megvédi a magyarokat az iszlám veszélytől.