Immár megkérdőjelezzük az alapvető értékeket, amikre a demokrácia épül, vagyis a nyitottságot és az egyenlőséget, a szabadságot, és ami a legfontosabb: azt, ami összeköt bennünket. A tudósítás a bajok illusztrálására idézi, hogy a hatalom olyan államokban esett neki az igazságszolgáltatásnak és a sajtónak, mint Magyarország, Lengyelország és Törökország. A magyar helyzet külön is szóba került a tekintélyelvűségről lezajlott vitában. Az előző budapesti amerikai nagykövet felidézte, hogy győzelme után Orbán Viktor miként erősítette meg az ellenőrzést a média, a bíróságok, az egyetemek és az önkormányzatok fölött. Meghirdette az illiberális demokráciát, azzal érvelve, hogy a választóktól kapott felhatalmazása igazolja a polgárjogok és szabadságjogok korlátozását. Most pedig már ott tartunk, hogy példáját utánozza a szélsőjobbos lengyel kormány – hangsúlyozta Eleni Tsakopoulos Kounalakis.

Magyarországon a vállalkozók lamentálnak ugyan, hogy nincs elég épkézláb ötlet, és hogy a kivándorlás miatt hiányzik a munkaerő, ám az orbáni gazdaságpolitika kezdi meghozni gyümölcseit – állapítja meg beszámolójában a Reuters. Bejött az orbánomics, vagyis a sokkterápia, ma már biztos növekedés jellemzi a gazdaságot. A költségvetési hiányt megfékezték, az ország visszakerült a befektetésre ajánlott kategóriába. Pedig az elején a miniszterelnök összetűzésbe került az unióval, a Valutaalappal és a pénzügyi piacokkal. Ám most már úgy áll, hogy elemzők rövidtávon nagy pénztőke beáramlására számítanak. Németh Dávid a K&H-tól azt mondja, a gazdaság most kevésbé sérülékeny, mint a válság előtt volt, ám a gondok nem szűntek meg, mert a versenyképesség messze elmarad a térségbeli riválisok szintjétől. Továbbá a 2. negyedévben – egész évre átszámítva – 20%-kal esett a beruházások értéke, ami azt mutatja, hogy a magyarok még mindig nagyban függnek az uniós támogatásoktól. A cégek panaszkodnak a hatalmas bürokráciára, az átláthatóság hiányára és az állami szektorban tapasztalható korrupcióra.

Nem csak Nagy-Britannia tiltakozott amiatt, hogy a magyar kormány népszavazási füzete szerint Nyugat-Európában léteznek olyan övezetek, ahová még a rendfenntartó erők sem mernek bemenni, olyan állapotok uralkodnak ott a menekültek miatt – olvasható a Financial Times-ben. A francia, a dán, a belga és a svéd nagykövet ugyancsak felkereste a magyar külügyminisztert és szóvá tette, hogy a kiadvány szándékosan félremagyarázza a négy országban a bevándorlókról szerzett tapasztalatokat. Egy francia illetékes úgy nyilatkozott, hogy náluk nincsenek ilyen körzetek, mindenütt érvényt tudnak szerezni a törvényeknek. Egy svéd  kormányzati képviselő pedig elárulta, hogy ők már áprilisban kifogást emeltek, amikor egy magyar állami honlapon először megjelent az állítás. Hozzátette: nagyon meggondolatlan ilyesmit közölni egy szövetségesről és összekapcsolni a menekültek befogadását a tiltott övezetek tévképzetével. A jelentés megemlíti, hogy tavaly a Fox News egyik műsorvezetője beszélt Európa-szerte meglévő no-go zónákról, ám a társaság később kénytelen volt bocsánatot kérni.

Egy másik cikkében a Financial Times arról ír, hogy Orbán Viktor a határon túl is igyekszik támogatókat szerezni a kvótaellenes népszavazáshoz. A Fidesz a környező államokban magyar lakta települések százain szervez kampányt, hogy toborozzon a maga álláspontja mellett. A felmérések azt tanúsítják, hogy az eredmény aligha lesz kétséges, köszönhetően a mozgósításra eddig elköltött 15 milliárd forintnak, valamint az ellenzék megosztottságának. Ám ahhoz, hogy a referendum érvényes legyen, és ezáltal megnövekedjék a kormányfő mozgástere, legalább 50% lenne szükséges. Orbán a sikerért a szomszédos országok kétmillió magyar lakosához fordult, közülük idáig 274 ezren jelezték szavazási szándékukat. A tudósító azt látta Észak-Szerbiában, hogy a Vajdasági Magyarok Szövetsége óriás plakátokkal próbál híveket szerezni a magyar kormány álláspontjának, bár már naponta legfeljebb csak egy-két tucatnyian próbálkoznak az illegális határátlépéssel. Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője ugyanakkor lesöpörte a kérdést, hogy milyen jogi következményei lehetnek a népszavazásnak. A kanizsai rendezvényen viszont több jelenlévő is úgy nyilatkozott, hogy az egésznek semmi értelme.

Az osztrák kancellár azt mondta, hogy az unión belüli nézetkülönbségek miatt meg lehet érteni Orbánt Viktort, amiért lezárja a határokat – írja a Der Standard. Kern ugyanakkor hozzátette, hogy Európának rá kell találnia a szolidaritásra, különben önmagát kérdőjelezi meg. Mert ha nincs közös megoldás, akkor jön a különút, ahogyan azt a türelmetlen Magyarország csinálja.

Csakhogy a határzár miatt Szerbiában szinte elviselhetetlen humanitárius helyzet jött létre. Ausztria és Németország nem nézhet félre, annál is kevésbé, mivel hasznot húz a kerítésből, miután annak köszönhetően immár sokkal kevesebben jutnak el nyugatra. Vagyis oda kell figyelni arra, hogy a magyarok a maguk szakállára cselekednek, mert a szögesdrót előtt rekedt emberek előbb-utóbb megindulnak. Csak éppen egy másik ország felé, és akkor annak kell szembenéznie a problémával.

A politikus, akinek a kezdeményezésére holnap nagy nemzetközi menekültügyi konferencia lesz Bécsben, arra is kitért, hogy megoldást kell találni a befogadott menedékkérők igazságos elosztására, abból senki sem húzhatja ki magát.

Orbán Viktor rátesz a retorikára a jövő vasárnapi népszavazás előtt: most éppen jó egymillió embert akar internáltatni az unión kívülre. A kormányfőnek időnként megdöbbentően egyszerű ötletei vannak, főleg a menekültek kapcsán. Biztosra lehet venni, hogy elképzelését holnap előterjeszti a bécsi tízoldalú tanácskozáson. Elképzelése hasonlít más, nyugati politikusok javaslatához, az azonban újdonság, hogy a szóhasználat alapján nem kétséges: ő több mint egymillió migránst kíván összegyűjteni és a földrészen kívüli táborokba zsuppolni. Miközben tisztában van azzal, hogy a menedékjog folytán ez lehetetlen. A kormányfő felvetésének megértetésére a cikk hozzáteszi, hogy Orbán azt szeretné, ha érvényes lenne a referendum, ami még az ő bejáratott kampánygépezetének is jókora feladat. Az éles retorika ennyiben logikus. Amúgy a hangulatkeltés már másfél éve folyik a migránsok ellen, de a hatalom mostanában már a nyílt fenyegetéstől sem riad vissza. A települések számára pl. kilátásba helyezte, hogy menekülteket helyeznek el náluk, ha nem hozzák a megfelelő eredményt a népszavazáson. A miniszterelnök egyben próbál nyomást gyakorolni Brüsszelre. Abban bízik, hogy politikája láncreakciót vált ki az EU-ban és a mérsékeltek, illetve Európa-barátok kénytelenek lesznek megválni a kormányrúdtól.