Egy sor sajtótermék foglalkozik azzal, hogy a magyar kormányfő uniós vitát akar a halálbüntetésről. A téma nem először bukkan fel a politikusnál, hogy most megint előkerült, azt most részben a kaposvári gyilkosság, részben a Jobbik előretörése magyarázza. Az EU azonban határozottan elutasította az ötletet, mivel a közösségben a vonatkozó tilalom az emberi jogok sarokkövének számít.
Orbán arról biztosította az EP elnökét, hogy nem kívánja ismét alkalmazni a legsúlyosabb büntetést, ám a maga módján mégis elérte célját: az Európai Parlament illetékes bizottsága csütörtökön megvitatja, milyen kihatásai lehetnek, ha valamely tagállam újra bevezetné a halálbüntetést.
Magyar Kornélia, a Progresszív Intézet vezetője azonban úgy gondolja, hogy a Fidesz megint a régi eszközhöz nyúlt, mert érzi a szélsőjobb megerősödését. Ám, mint mondta, nem valószínű, hogy beválik a módszer, és számára meglepő lenne, ha a kormánypárt ilyen úton szavazókat tudna elcsábítani a Jobbiktól.
Orbán a bevándorlókról szétküldendő manipulatív kérdőívvel, valamint a halálbüntetés bevezetését tartalmazó javaslattal provokálja az EU-t, miközben idehaza a jobboldali radikálisok egyre nagyobb nyomást gyakorolnak rá – írja a svájci Tages-Anzeiger. A kaposvári gyilkosság megrázta az országot, de nem volt egészen véletlen, hiszen a boltok központilag elrendelt külseje nem csupán gusztustalan benyomást keltett, de valóságos felhívás volt a bűnözők számára.
Amióta az új boltok működnek, sokkal több támadást hajtottak végre ellenük. Minderről persze a kormányfő egy szóval sem beszélt, amikor felvetette a legsúlyosabb büntetés visszaállítását, amit idáig csupán a Jobbik követelt nyíltan.
Ugyanakkor a téma emlegetésével Orbán elterelte a figyelmet egy sor más gondról. Így arról, hogy az ország déli részén a gazdasági helyzet rossz, mégis állami pénzek áradnak olyan drága presztízs beruházások céljára, mint új stadionok építése. Sok kisbefektetőt sújtott, amikor tönkre ment a Quaestor, amely sokáig a Fidesz védelme alatt állt.
Az Európai Unió három nagy frakciója szokás szerint élesen reagált, és ezúttal a konzervatívok kiálltak magyar párttársuk mögül. Az viszont, hogy Orbánt esetleg az Európai Parlament elé idézik, az a menekültpolitikájával függ össze. A kérdőív bevezetőjében a kormányfő leplezetlenül el is magyarázza milyen eredményt vár: a menedékkérők voltaképpen gazdasági menekültek, akik csak ki akarják használni a magyarországi jóléti rendszert, valamint az álláslehetőségeket. A terroristákhoz hasonlóan olyan fenyegetést jelentenek, amely ellen az országnak harcolnia kell, miután az unió tehetetlennek bizonyult.
Financial Times: Magyarország hajlik a meghátrálásra a vitatott reklámadó ügyében, ami győzelem a független adók, valamint az EU számára. A bevételeket – és nem a hasznot sújtó közteher tavaly nyár óta kizárólag az RTL Klubot sújtotta magasabb kulccsal. A bírálók az intézkedést a média elleni támadás részének tekintették, a brüsszeli Bizottság akkori illetékese, Neelie Kroes pedig politikai fegyvernek nevezte, amelynek célja, hogy kiűzze a Bertelsmann leányvállalatát, illetve felszámolja a demokratikus biztosítékokat. Az RTL-csoport az EU-hoz fordult, az pedig kötelezettségszegési eljárást indított, mondván, hogy az adó hátrányos megkülönböztetés bizonyos cégekkel szemben. A kormányszóvivő szerint az új tervezetet az unióval folytatott konzultációk alapján öntötték formába. Egy brüsszeli forrás azonban azt közölte, hogy a Bizottság semmilyen hivatalos értesítést nem kapott Budapestről a készülő változásokról, és hogy a maguk részéről folytatják a vizsgálatot Magyarország ellen. Az RTL jelezte, hogy a javaslat orvosolni látszik az társaság aggályait, de a televízió ettől függetlenül kitart független műsorpolitikája mellett.
A Roszatom főnöke azt közölte, hogy a magyar kormány megerősítette a tavaly megkötött Paks-2 szerződést – jelentette a Ria Novosztyi. Igazából több megállapodásról van szó, ideértve a két új reaktor megépítését, a fűtőanyagok szállítását, valamint a karbantartást. Kirijenko úgy fogalmazott, hogy a magyar fél arról biztosította: minden úgy lesz, ahogyan arról megegyeztek, a szerződések életbe léptek. (Mint emlékezetes, az EU még tisztázni akarja, hogy miért nem írtak ki versenytárgyalást a megbízás elnyerésére, és nem látja azt sem, hogy nincs-e szó tiltott állami támogatásról – a szerk.)
Az Európai Központi Bank az MNB függetlensége és az állami támogatás szempontjából problémásnak tartja azt a megoldást, amelyet a magyar jegybank talált ki a kereskedelmi pénzintézetek bedőlt jelzáloghiteleinek kezelésére – írja az Interactive Investor. Az elképzelés az, hogy a Mark-csoport 300 milliárd forintos keretből megvásárolja ezeket az adósságokat, mert így akarja újraéleszteni a befagyott piacot, illetve rávenni a bankokat, hogy hitelezzenek többet a vállalati szférának. Csakhogy az EKB és a brüsszeli Bizottság is kifogást emelt, a magyar fél jelenleg mindkét európai partnerrel tisztázni igyekszik a kérdést. A hírügynökség kiemeli, hogy az Európai Központi Bank és a Nemzeti Bank között ez az első komoly ellentét, amióta, 2013-ban, Matolcsy György,Orbán Viktor bizalmasa lett a jegybank elnöke…
A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!