Szijjártó visszautasította ezt a minősítést, s a Heraldnak nyilatkozva úgy fogalmazott, mi vagyunk Európa legbecsületesebb gyereke, mert elutasítjuk a politikai korrektséget és a képmutatást, ami Európát annyiszor bajba sodorta. Megjegyezte, az elmúlt hat évben mi, magyarok sokat szenvedtünk az amerikai demokrata vezetés miatt, mert megpróbált beavatkozni a belügyeinkbe. Szijjártó szerint jobb lesz a világ Trumppal, mert nem akarja exportálni az amerikai demokráciát. Másrészről az uniós viták ellenére Magyarország az Európai unió tagja kíván maradni – szögezte le a magyar külügyminiszter.
Szijjártó előadást tartott az Új-Zelandi Külügyi Intézetben is, ahol az észt konzul a menekültkérdést feszegetve elmondta, 1949-ben maga is sok magyar menekülttel érkezett a szigetre. S most úgy tűnik föl, egyre több európai ország felejti el azt a leckét, amiből tanulniuk kellett volna a II. világháborút követően. Az észt konzul nagy tapsot kapott, mire Szijjártó kikérte, hogy az akkori menekülteket a mostaniakkal hasonlítsa össze az észt konzul. Mert akkor senki sem támadta meg a rendőröket és rendesen viselkedtek. Most, 2015 nyarán, amikor másfél millió menekült érkezett Európába, nem így volt.
Az olimpiáról szóló esetleges magyar népszavazás hírére reagált Thomas Bach az AP amerikai hírügynökségnek a sí-világbajnokságon, Svájcban. Nyilatkozatát a svájci médián kívül átvette az USA Today, a The Washington Post, és számos sportújság, -portál is, mivel felvetődött, hogy a 2024-i és a 2028-i olimpia rendezési jogát akár egyszerre is odaítélhetik az őszi limai tanácskozáson, ahol így feltehetően két város marad versenyben, Los Angeles és Párizs. Thomas Bach a magyar népszavazás ügyét politikai kérdésnek tekinti, mert így akart magának hírnevet szerezni a most alakuló csoportosulás, amelyik úgy ítélte meg, hogy az olimpiai népszavazással Magyarország politikai térképére feliratkozhat. Másrészről elmondta, örül, hogy ekkora vitát kelt az olimpia ügye, jó dolog ez, és épp ezért meg kell vitatni Budapest esetleges kisesése miatti kettős jelölés kérdését is, merthogy igazságtalan lenne azokkal szemben, akik a 2024-i döntés után pályáznának a 2028-i játékokra.
Enyedi Ildikó Arany Medve-díjas, Testről és lélekről című filmjével is sikerült Magyarországnak a külföldi lapokba bekerülni, nem utolsósorban a Reuters tudósításának köszönhetően. A Deutsche Welle – több más újsággal egyetemben meglepetésként értékelte a 400 indult film közül a magyar film óriási sikerét, mert két filmet rebesgettek esélyesként: a menekültekről szóló finn vígjátékot és a transzvesztitáról szóló chilei filmet. A zsűri tetszését végül a vágóhídon dolgozó két ember szerelméről szóló film nyerte el.
A Hollywood Reporter részletekbe menően elemzi a film képi világát és a szereplők jellemét, a The Japan Times pedig Enyedi Ildikót is idézi, aki a díjátadáson utalt arra, hogy egyre nehezebb Orbán Viktor országában filmet készíteni. Az AFP francia hírügynökségnek, illetve több újságírónak az ünneplés után azt nyilatkozta Enyedi Ildikó, hogy egyre abszurdabb, ijesztően abszurd országban élünk. Részben szabad országban dolgozunk, részben békében, de hozzátette, hogy a szakma és a filmalap támogatta, ami olyan, mintha egy kis sziget lenne az országban. A filmvilág bibliájának is tekinthető Variety a film véres brutális jeleneteinek és a poétikus szerelemnek a kettőségét ecsetelve dicséri a filmet.
Az orosz Kommerszant lap a The New York Timesra is hivatkozva, de azzal szinte egy időben adta ki a hírt, amely szerint egy héttel ezelőtt Michael Flynn amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója pecsétes levélben kapta kézhez az orosz szankciók feloldására vonatkozó feltételek ismertetését – orosz és ukrán csatornákon keresztül. Ebben szerepel az Ukrajnában tervezett, a Krímre vonatkozó referendum, amelyben arról szavaznának, hogyha Oroszországnak 50 esetleg 100 évre árendába adnák a Krím-félszigetet, akkor az oroszok kivonulnának Kelet-Ukrajnából, ahol most is folynak a harcok. S az alku mellett jött volna szóba az Oroszország elleni szankciók feloldása.
Az ügyletben benne van Trump egyik ügyvédje, aki ellen az FBI nyomozást rendelt el, Paul Manafort, Trump kirúgott, első kampány-menedzsere és egy olyan orosz–amerikai üzletember is, aki Trump-torony építését kezdte el menedzselni Moszkvában, Grúziában, és amelyeket le is állítottak tavaly az elnökválasztási kampány miatt. Trump nemegyszer tagadta, hogy kapcsolatban állt volna orosz üzletemberekkel. Michael Flynn pedig kirúgása előtti napokban is tagadta, hogy a szankciókról tárgyalt volna a washingtoni orosz nagykövettel. Micahel Flynn már belebukott a hazudozásba.