Sokan közülük személyi kultuszt építettek ki, akárcsak Trump, és ebben lekörözik még a legtöbb európai szélsőjobbos pártot is. Győzelmüket legalább annyira köszönhették személyes karizmájuknak, mint koherens politikai elképzeléseiknek.
Közös bennük, hogy uralják a médiát és részben ez segítette hozzá őket a sikerhez. Hatalomra kerülve még inkább meggyengítik a hagyományos sajtót, hogy hiteltelenné tegyék annak jelentéseit kormányzatukról. További jellemzőjük, hogy győzelmük után igyekeznek háttérbe szorítani a közszolgálatot, amely elvileg politikamentes, és amely normális körülmények között a folyamatosságot szavatolja az egymást váltó kormányok számára. A hozzáértést a lojalitással váltják fel. Csakhogy sokszor éppen ez okozza bukásukat, mert ha alkalmatlan rokonokkal és lakájokkal veszik körül magukat, akkor valószínűbbé válik a korrupció. Viszont nehezen tudnak olyan modellt kiépíteni, amely túléli őket. A körülöttük kialakított személyi kultusz nemigen marad fenn bukásuk után, viszont az érintett ország számára igencsak kemény feladat, hogy utána vissza tudjon térni a normális állapotokhoz.
A Financial Times kommentárírója úgy látja, hogy egész Európára kihat, ha jövő vasárnap a szélsőjobb nyer az osztrák államfőválasztás 2. fordulójában, mert a küzdelem a liberális rend és a feltörekvő populizmus között zajlik. A tét hatalmas, mivel közvélemény kutatások azt mutatják, hogy a 2. világháború óta először a szélsőséges jelölt lesz a befutó egy bejáratott európai demokráciában. Sokan gondolják, hogy mi akadályozza meg Le Pen sikerét, ha Hofer győzni tud? Mi gátolná meg az elitellenes erők előretörését az olaszoknál és a hollandoknál? A magyar, a lengyel és a szlovák politikát máris megfertőzte az illiberalizmus, az iszlámellenesség és a migránsellenes nacionalizmus. Persze még cseppet sem biztos, hogy a Szabadságpárt jelöltjének bejön a nagy terv. Viszont elképzelhető, hogy az FPÖ két év múlva besöpri a parlamenti választásokat és akkor a koalíció nagyobbik ereje lesz. Erre sem volt idáig példa a földrészen, mármint hogy egy szélsőséges párt kerüljön ilyen helyzetbe. De Ausztria és Európa nem mondhatja, hogy nem figyelmeztették idejében arra, ami másfél hét múlva következik, hiszen Hofer előre megmondta, hogy az emberek meg lesznek lepve, mi minden válik lehetségessé elnöksége alatt.
A Neue Zürcher Zeitung szerint az általános elbizonytalanodás közepette aggasztó reneszánszát éli az ideológián alapuló történetírás, régi szellemek térnek vissza ily módon. Világszerte visszanyúlnak a nacionalizmushoz, az állítólag független nemzetállamot dicsőítik. A nemzet történelmét arra használják fel, hogy megtámogassák vele a megfelelő politikát. Orbán Viktor a régmúltra és az autonómiára hivatkozik, hogy felmondja az uniós csatlakozáskor tett ígéretét, tehát hogy az országban érvényesüljön a demokratikus, alkotmányos rend. Ráadásul ehhez már jóval a menekültválság előtt hozzálátott. Ugyanezt csinálja Kaczynski is. De pl. a németeknél sem csak a Pegida és az AfD értelmezi át a történelmet, hogy megszabaduljon az európai szolidaritás kötelezettségétől.
A földrészen, a felvilágosodás őshazájában gyengül a nemzetek feletti közösség előnyeibe vetett bizalom. Inkább oldjon meg ismét mindent a nemzetállam, csak éppen ennek igazolására elferdítik a történelmet. Úgy állítják be a múltat, mintha az rendezett, barátságos kor lett volna, ami megvéd a globalizálódás kiszámíthatatlan következményeitől. Az elemzés sürgeti, hogy az iskolákban kapja vissza jelentőségét a történelemtanítás, mert az elbizonytalanodott társadalmak csakis megfelelő ismeretek birtokában képesek felismerni a nyugati, nemzetek feletti modell előnyeit. Azt, hogy az szavatolja a békét és növeli a jólétet. Ennek belátására nem elegendő, ha eligazodik a természettudományokban, illetve a modern technikában, a digitális világban.
Két Habsburg-sarj is Magyarország nagyköveteként szolgál és ez látványosan felértékeli az országban a királyi család örökségét – írja a Die Presse. Egyikük, Eduard Habsburg egy osztrák bíboros sajtósaként dolgozott, amikor megkeresték a illetékesek, hogy nem volna-e kedve vezetni a Szentszékhez akkreditált diplomáciai képviseletet. Volt, és ezzel alaposan megváltozott az élete, mert csaknem egy éve igyekszik megválaszolni az újságírók kérdéseit Orbán Viktor vitatott intézkedéseiről, illetve megmagyarázni, hogy míg a papa szorgalmazza a menekültek befogadását, addig a magyar kormány elutasítja azt. Amúgy a kabinet stratégiájából következik, hogy Ferenc József ükunokáját nagykövetnek tette meg. Ugyanez a helyzet Habsburg Györggyel, aki az olimpiai pályázat rendkívüli követeként kilincsel. Balog Zoltán azt mondja a két kinevezés kapcsán, hogy Magyaroszág jobban ápolni kívánja a habsburgi örökséget, mint bármely más utódállam, Ausztriát is beleértve. Mindenesetre a magyar alaptörvényből kiérezni a nosztalgiát a kor iránt, amikor az ország még nagy volt.