A Wall Street Jourmal/Nasdaq jelentése azt emeli ki Orbán Viktor tegnapi beszédéből, hogy a politikus ismételten bírálta a liberális politikát, főként annak nyugat-európai formáját. Mint mondta: a földrész nem bízik a gyökereiben, és olyan másodlagos értékeket szorgalmaz, mint az emberi jogok, a haladás, a nyíltság, a tolerancia. Ellenben nem áll ki a józan ész, a katonai erények és a nemzeti büszkeség mellett, továbbá megfeledkezett a keresztény gyökereiről.

Arra is figyelmeztetett, hogy a migránsok beözönlése destabilizál, hacsak a kontinens nem foglal el kemény álláspontot. A pártkongresszuson elfogadott határozat hangsúlyozza: az unió menekültpolitikája képmutató, felelőtlen és veszélyes, valamint az európai civilizáció keresztény alapjait kockáztatja. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a bevándorlók növelik a terrorizmus veszélyét, tönkre fogják tenni a szociális támogatási rendszert, és akárhol telepednek is le, ott megnő a bűncselekmények száma. Ezenkívül szerinte semmilyen formában nem kívánnak beilleszkedni, ezért ha így haladunk, Európa kisebbségbe kerül.

Orbán Viktor közelebb jut céljához, hogy negyedszer is miniszterelnök, és ily módon az egyik legrégebben hivatalban lévő magyar vezető legyen – írja a Bloomberg. A tudósítás megjegyzi, hogy a kormányfő a liberális demokrácia bírálatáról és arról ismert, hogy ellenzi Merkel nyitott kapuk politikáját. Ideológiája terjed, Lengyelországban olyan párt jutott hatalomra, amely másolja a magyar példát a fékekre és ellensúlyokra épülő demokrácia korlátozásában. A tegnapi tanácskozásról kiadott közlemény azt állítja, hogy a bevándorlásbarát politika megbukott, és jelzi, hogy a Fidesz – a magyar nép felhatalmazásával, illetve támogatásával – ellenzi azt, minden lehetséges és törvényes eszközzel. A jelentés megemlíti, hogy a gazdaságban Orbán a költségvetési fegyelmet szorgalmazza, és nyomást gyakorol a külföldi cégekre.

Fox News/AP beszámolója szerint Orbán Viktor kirohant az uniós vezetők ellen, akik elutasítják felhívását, mármint hogy tartsák távol az EU-tól a migránsokat. Kifejtette, hogy ezek a politikusok gyengék, bizonytalanok és erőtlenek. Szerinte a földrész olyan, mint egy csatatér és a legrosszabb még csak most jön. Hányan kelnek még útra? – kérdezte, majd úgy válaszolt saját magának, hogy milliók, tízmilliók.

Az antiszemitizmus ügyében illetékes amerikai nagykövet fontosnak nevezte a székesfehérvári tiltakozáson, hogy mindenki tudja: mit tett Hóman a 30-as, 40-es években, amikor elvette magyar állampolgárok jogait, és amellett érvelt, hogy deportálni kell őket, ami gyakorlatilag Auschwitzot jelentette – tudósít a The New York Times/Reuters.

Ira Forman, aki a héten Budapesten részt vesz a Hóman háborús szerepéről rendezendő konferencián, amerikai szemszögből sokkolónak nevezte, hogy egy ilyen ember előtt tisztelegnek. Az izraeli nagykövet azt hangsúlyozta a székesfehérvári gyertyagyújtáskor, hogy a fény remélhetőleg elűzi a sötétséget, és megmutatja a város lakóinak, vezetőinek a helyes döntést, mármint hogy nem szabad felállítani a szobrot.

Az amerikai külügyminisztérium megbízottja Budapesten felfoghatatlannak nevezte, hogy Magyarország megengedné, hogy szobrot állítsanak Hóman Bálintnak, aki a zsidók lemészárlását szorgalmazta – jelentette a Voice of America. A antiszemitizmus-ügyekben illetékes nagykövete hozzátette, hogy az Egyesült Államok számára sokkoló, ha egy ilyen ember előtt tisztelegnek. A washingtoni kormányzat álláspontja az, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a történelmet, és azt, hogy mi történt olyan magyar állampolgárokkal, akik történetesen zsidók voltak. Forman – izraeli és kanadai diplomaták, valamint a magyar zsidó közösség képviselőinek társaságában gyertyát gyújtott a Hanuka utolsó napján.

A Financial Times írja: A Hóman-szobor felidézi Magyarországon a nácibarát háborús múlt szellemeit… Kovács Mária, a Közép-európai Egyetem történésze azt mondja, a szobor is abba a kategóriába tartozik, hogy dicsőítsék a háborús Horthy-rezsimet. Ezekkel a jelképekkel olyan emberek előtt tisztelegnek, akikről egykor azt gondolták, hogy méltatlanok, akik a magyar történelem legsötétebb fejezeteit képviselik. A botrány fokozta a félelmeket, hogy csak még jobban felerősödik az antiszemitizmus, jóllehet a felmérések azt tanúsítják, hogy már jelenleg is zsidóellenes a lakosság 25%-a, ami 6 év alatt 10%-os növekedés. A kérdés szakértője, Kovács András – szintén a CEU-ról – úgy véli, a magyar antiszemitizmus fő sajátossága a térséghez képest, hogy különösen nagy hangsúlyt kap a politikai vitákban és a közbeszédben. A szakértő emlékeztet arra, hogy az ország nem fogadja el a súlyos múltat, inkább próbál méltatni bizonyos figurákat, illetve igyekszik tisztára mosni a saját mérlegét.

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!