A TÜV Rheinland személyzeti főnöke azt mondja, nagyon súlyos gond, ha elmennek a tapasztalt kollégák, mert szinte lehetetlen újat állítani a helyükre. Átlagosan 2–3 hónapig tart, amíg találnak egy mérnököt; nem jobb a helyzet a fizikai dolgozók, a sofőrök, a  számítástechnikai szakemberek és a könyvelők esetében sem. Az orvosok a 7. helyet foglalják el a hiánylistán – írja a Reuters. 

A Manpower helyi főnöke szerint az IT-szektorban 20 ezer állás nincs betöltve, és az autóiparban is további több tízezer embert tudnának alkalmazni. Mint megjegyezte, az országnak – miközben fallal tartja távol a migránsokat – meg kell találnia a módját, hogy megőrizze legnagyobb tehetségeit, illetve a friss diplomásokat, akik csapatostul mennek külföldre. A munkanélküliségi ráta mostanában jól alakul ugyan, ám részben a közmunka miatt, onnan azonban alig vezet út a versenyágazatokba. Azonkívül 114 ezer embert tartanak nyilván, mint aki külföldön dolgozik.

Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője úgy számol, hogy e két tényező nélkül az állástalanok száma meghaladja a 11%-ot. Kiemeli, hogy ennek hosszú távon súlyos következményei lehetnek, mert a növekedéshez meg kellene oldani a munkaerőpiac szerkezeti gondjait. Utóbbiak közé tartozik a méretes szürke gazdaság, a képzett szakemberek hiánya és az, hogy az emberek nemigen akarnak máshová költözni az országon belül.

Gyakori panasz az elégtelen gyakorlati oktatás az egyetemeken, és matematikában meg a természettudományokban a magyar gyerekek már az általános iskolában is lemaradnak külföldi kortársaiktól.

A Manpower már említett vezetője úgy látja: a külföldön munkát vállalók hazacsábítása alapvetően attól függ, sikerül-e vonzóvá tenni számukra az országot. 

Nő a nyomás, hogy örökre zárják le az európai határokat a migránsok vonulási útja mentén. Magyarország már bizonyította, hogy nagymértékben el tudja szigetelni magát a válságtól, miután szögesdrótkerítést épített és hosszú börtönnel fenyegeti mindazokat, akik merészelnek átjutni azon – írja a Washington Post. A magyar eljárás a szomszédokra hárította az emberözön terheit, és az ottani vezetők most azzal a kísértéssel kerültek szembe, hogy ők is megcsinálják a maguk határzárát. Mivel az érkezők száma egyre nő, a közép- és délkelet-európai államok kormányai idegesen figyelik egymást, attól tartva, hogy ha valamelyikük váratlanul elreteszeli a határt, az az egész régióban dominóhatást indít el. Ily módon sok tízezren torlódhatnak fel dühösen, messze az áhított céltól.

A horvát belügyminiszter szerint a következmény káosz és erőszak lenne. Osztojics azt kérdi: bárki azt hiszi, hogy lövés nélkül fel lehet tartóztatni ezeket az embereket? Egész Európa körül kell falat emelni, ha valaki véget akar vetni a hullámnak – tette hozzá.

„Európa-erőd – falak nélkül” című cikkében a Neue Zürcher Zeitung arra mutat rá, hogy a menekültválság közben eddig példátlan módon összekeveredik egymással a humanitárius segítségnyújtás, valamint a bevándorlás-politika. Ebben a döntő szerep a médiának jut, amely megmutatja, mennyire súlyos helyzetben vannak az érkezők.

Nem lehet félrenézni, legyen szó a bécsi főpályaudvarról, vagy a magyar drótakadályról, a falak leomlottak. Csak a britek tudnak még valamennyire bezárkózni. A magyarok megerősítették határukat – éppen azok a magyarok, akiknél 1989-ben csak azért dőlt le a vasfüggöny, mert már nem követték a tűzparancsot.

A nemzeti elkülönülés jelszava hozhat ugyan szavazatokat a belpolitikában, de igazából hatástalan, mivel napjainkban egyetlen állam sem engedheti meg magának, hogy fegyvert vessen be a menekülők ellen. Viszont ha Európa falakat húz a külső határokon, akkor éppen azok az elvek sérülnek, amiket a földrész védelmezői a zászlójukra írtak. És azok a migránsok, akiktől megtagadják a belépést az Európa-erődbe, egyértelműen úgy értékelik, hogy azok, ott bent, a nyilvánosság előtt vizet prédikálnak, de titokban bort isznak. 

Orbán Viktor ma már csupán egy illiberális demagóg – jelentette ki a Die Pressének adott nyilatkoztában az ácsi polgármester. Lakatos Béla, az ország egyetlen városi roma polgármestere az interjúban elmondta, hogy a menekültválság, illetve a roma kisebbséggel szembeni bánásmód hatására miként ábrándult ki fokozatosan a Fideszből, olyannyira, hogy a végén kilépett a pártból.

Mert a kormány összekapcsolta a kettőt. Pedig a fiatal demokraták az elején, első hatalomra kerülésük idején liberális-konzervatívok voltak, és ezeket az értékeket az elöljáró is magáénak vallja. Ám Orbán Viktor kezdett megváltozni, amikor ellenzékbe szorult. És ma már – sokakkal együtt – messzire sodródott a régi gárdától. Lakatos 10 levélben sürgetett irányváltást a menekültek kapcsán a hatalomtól, ám vége szakadt a türelmének, amikor Orbán a nagyköveti értekezleten közvetve a beözönlő migránsokhoz hasonlította a romákat, miközben utóbbiak már több száz éve itt élnek.

Nem sokkal később az igazságügyi miniszter azt taglalta, hogy az európai romák hajlamosak a radikalizálódásra. Akkor vágta párttagkönyvét a sarokba a polgármester. Szerinte a közösség azért nem tudott integrálódni, mert az iskolában hátrányos megkülönböztetés éri a roma gyerekeket. Bírálja a jelenlegi romapolitikát is, ideértve a kisebbségi önkormányzat vezetőit, miután pályázati pénzek tűnnek el, és legalulra semmi sem jut el a támogatásból.

Egyébiránt hallani sem akar a „Magyarország a magyaroké”-tirádáról. A Fidesz propagandája ugyanis csak arra szolgál, hogy ne engedje jobbról előzni a Jobbikot. A kormánypárt radikalizálódik. Ácson egyébként 100 menekültet tudnának fogadni, de Lakatos tisztában van a helyzettel: akárcsak az egész országban, a településen is nagy többség ellenzi.

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!