Talán senkinek sem meglepő, hogy címlapra került Magyarország a nemzetközi médiában, és ezúttal nem csupán szavakkal, hanem megbotránkoztató képekkel és videó-felvételekkel is. A rabszolgatörvény ellen indult, szélesebb tiltakozásba átcsapott, eddig nem látott egységes ellenzéki fellépésről tanúskodó tüntetéssorozatról, illetve az MTVA épületében és annak környékén történtekről szóló ténybeszámolókat nem ismertetem, csak egyes értékelő megállapításokat.

A The New York Times azt írja, hogy az eseménysorozat fordulópont Orbán Magyarországán. A kormányfő 2010-i hatalomra kerülése óta fokozatosan szétmállottak az ország demokratikus keretei, csökkent a bírói függetlenség, ellenőrzés alá vették az állami és a magánkézben levő média legnagyobb részét, és a Fidesznek kedvező módon írták át a választási rendszert, de a kormány mostanáig jórészt elkerülte a politikai ellenfelekkel szemben alkalmazott erőszak képsorainak közszemlére jutását.

Az ellenzéki képviselők szerint a hatalom által ellenük intézett támadások leleplezték az Orbán-rezsim valódi természetét – írja a The New York Times. A lap által idézett elemzői vélemény szerint a fejlemények „új hajnalt” jelenthetnek az ellenzék számára, melléjük állíthat eddig határozatlan szavazókat, illetve erősítheti az Orbán elleni külföldi bírálatot. A The New York Times megszólaltatja Iványi Gábor lelkészt, aki szerint sok múlik azon, folytatódnak-e karácsonyig, vagy elenyésznek a tiltakozások.

Az elsősorban gazdasági kérdésekkel foglalkozó, de politikai ügyekben is nemzetközi szaktekintélynek számító Bloomberg amerikai hírügynökség elemzője, Leonid Bershidsky azt írja: Orbán most megszenvedi túlzott önbizalmát, és hacsak nem visszakozik a népszerűtlen törvények ügyében, akkor viszont domináns helyzetének az elvesztését kockáztatja. A kormányfő ezúttal taktikai hibát követhetett el, mégpedig a túlórakeret növelése ügyében, amivel kapcsolatban a szakszervezetek kimutatták, hogy bár a dolgozó elutasíthatja az elvárt túlóramennyiséget, a munkáltatók kezében mégis elég eszköz van ahhoz, hogy megállapodásra kényszerítsék az alkalmazottakat.

A múlt években – írja a Bloomberg elemzője – a magyarok általában lassan kezdtek tiltakozni, és azt is viszonylag erőszakmentesen tették. „Amikor azonban a magyarok dühbe jönnek, a hatóságoknak nehéz dolguk van, ha le akarják őket csillapítani”. A cikk kitér arra: Orbán eddig sikeresen hárította el az Európai Unió tisztségviselőinek azon igyekezetét, hogy mérsékeljék autoriter hajlamait. De az már nehezebb vállalkozás, hogy elnyomja a demokratikus tiltakozást olyan törvények ellen, amelyek közvetlenül sértik az átlagpolgár életét. A Bloomberg elképzelhetőnek tartja: a magyar miniszterelnök túlbecsüli saját azon képességét, hogy egyszerre több fronton is képes küzdeni.

Az EurActiv szerint a tiltakozások közvetlenül nem fenyegetik Orbánt, akit a szilárd támogatói köre újra hatalomra juttatott áprilisban. A brüsszeli uniós hírportál azonban elemzői véleményt idézve megjegyzi: a kormány eddigi reagálása rövidlátó arroganciát mutat, és az ellenzéki képviselők kidobása a közmédia székházából azt jelzi: a rezsim az önkényuralmi logika új, magasabb szintjére lépett. Kitér az EurActic arra, hogy Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság szóvivője szerint az uniós intézmények közül most a tagállami kormányokat összefogó Tanácsnak kell döntenie a Magyarországgal szemben korábban megindult eljárás további lépéséről – a javaslattevői-végrehajtói szerepkört betöltő Bizottság kész arra, hogy minden szükséges tájékoztatást megadjon a tagállami minisztereknek Magyarországgal kapcsolatban.

Az osztrák, konzervatív Die Presse hasábjain Boris Kálnoky budapesti tudósító terjedelmes beszámolója olvasható, „Forradalmi dráma az állami tévéadóban” címmel. A szerző szerint az ellenzék mind radikálisabb, a lakosság azonban kétkedő marad. Kitér arra, hogy Gyurcsány Ferenc meghirdette ugyan, hogy a cél a kormány megdöntése, ám megállapítja: ahhoz, hogy megingassák Orbán Viktor hatalmát, százezreknek kellene az utcára menniük. Az MTVA székháza előtti tüntetésről beszámolva Kálnoky úgy fogalmazott: az esti utolsó HÉV-vel a tömeg alaposan megfogyatkozott. A tiltakozások eddigi legkézzelfoghatóbb eredménye, hogy az eddig széttöredezett ellenzék összeforrt, és – mint azt Tóth Bertalan MSZP-vezető közölte – továbbra is egységesen fog fellépni. Az ellenzék – hangsúlyozza a Die Presse – radikálisabbá is vált, és szemmel láthatóan nem akar várni a következő parlamenti választásokig.