A magyar demokrácia veszélyhelyzete címmel igencsak alapos elemzést adott közre a Mérték Média Monitor és a Political Solutions egy-egy szakértője a megváltozott médiaviszonyokról a Der Tagesspiegelben.

A terjedelmes elemzés alaptétele: a veszélyhelyzet véget ért ugyan, de a jogállam és a független média változatlanul veszélyben van. A média egy kézben történő összpontosításának a folyamata továbbra is zajlik. A kormány felvásároltatja a hozzá lojális üzletemberekkel a kiszemelt terméket, majd propagandaeszközzé alakítja át. Vagy: a másik forgatókönyv szerint több médiumot egy szervezetbe tömörít, lásd a KESMÁ-t, a Közép-Európai Sajtó- és Média Alapítványt. Sem a versenyjogi szabályok, sem a médiatörvény nem töltik be eredeti szerepüket. Az Index esete pedig azt jelzi, hogy a pandémia idején még élesebb hangon bírálja a kormány, illetve médiája a még megmaradt független sajtót. Másrészt megszűnőben a független adat- és információ-szolgáltatás.

Az októberi önkormányzati választások azt is bebizonyították, hogy míg a vidék a hagyományos médiatermékekből tájékozódik, amelyek kormányzati kontroll alatt vannak, addig a város a függetlenségét jobban őrző online médiából, ami meg is hozta az eredményt, az ellenzéki győzelmet. 

Ugyanakkor félő, hogy a világjárvány okozta gazdasági válság halálos csapás lehet a független médiára. Azaz, az olvasók, az egyéni médiafogyasztók nem fognak áldozni támogatásukra. Bízni szinte csak a külföldi hirdető cégekben lehet, autógyártókban, távközlési cégekben, és más, hazánkban tevékenykedő külföldi vállalkozásokban, amelyek társadalmi felelősségvállalásukról most számot adhatnának. Így lehetne megmenteni a társadalmi-kritikai nyilvánosság utolsó bástyáját Magyarországon.

Az ausztrál Foreign Brief – amelyik geopolitikai kockázati elemzéseket ad közre, arról tájékoztat, hogy ma Kijevben hétévi szünet után újra összeül magyar–ukrán gazdasági vegyes bizottság Dmytro Kuleba ukrán és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter vezetésével, amit egyébként márciusra terveztek, de a Covid-19 miatt halasztani kellett. Közös határfejlesztési projektet, az infrastrukturális beruházások hitelkereteit veszik napirendre, illetve a pandémia elleni közös küzdelmet. A tanácskozás az oktatási törvény miatti feszültség enyhülésének a jele. A múlt években meglehetősen eredményesen blokkolta a magyar kormány az ukrán–NATO partnerségi kapcsolatokat, az új ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij taktikát váltott: a gazdasági együttműködéstől várja a kapcsolatok javulását. 

Szijjártó Péter az orosz Izvésztyija újságnak számolt be arról, hogy hazánk 2021 őszétől újabb hosszú távú gázszerződéseket köt a Gazprommal, ám addig még 4200 millió köbmétert vásárol az óriáscégtől; 2019 óta 10 500 millió köbméter gázt adott el a Gazprom hazánknak.

A Visegrádi Négyek eseményeiről elemzéseket közreadó Visegrad Insight ezúttal a mi választási törvényünket vette górcső alá, és megállapította: az egymást követő, legutóbbi három választás idején megsértették a választási törvényt. Ezen mellesleg nem is lehet csodálkozni, mert a térségben szembeötlő a demokrácia fokozatos szétzüllesztése. Az Unhack Democracy csoport három éve tartó kutatásaiból vonja le ezt a következtetést, amiről korábban a Klubrádiónak is beszéltek az elemzés készítői, inkognitójukat megőrizve. Széles körű választási csalásokról adtak számot a megkérdezettek, pontosan: a választási bizottságokban dolgozott 850 szavazatszámláló beszámolói alapján – kezdve a szavazatszámlálók megfélemlítésével, folytatva a sort az Ukrajnából illegálisan átszállított Fidesz-szavazókkal vagy az öregek otthonában koordinált/ellenőrzött szavazással. Ami Magyarországon történt, az lakmuszpapír is Európában, ahol egyre többen követik hazánk példáját.

Az elemzés 5 pontban foglalja össze, milyen további ellenőrző pontokat kell beiktatni, illetve milyen nemzetközi szervezetekből kell összeállítani a megfigyelők széles csoportját, akik elejét vehetnék a csalásoknak.