(Forrás: szabadeuropa.hu) Több jel is arra utal, hogy az európai közép igyekszik eltolni magától a diplomáciai magánakciókba és szélsőjobbos politikai aktivitásba bonyolódó magyar kormányfőt. A soros magyar EU-elnökséget példátlan intézkedések érik, a Patrióták Európáért EP-frakciója pedig nem kapott parlamenti tisztséget. (A nyitó képhez: egyedülálló felvétel; mintha a német kancellár és a lengyel kormányfő is Orbánt utánozná: az egyik a kidugott nyelvével, a másik az orrsimítással…)
Ez a „Messziről jött ember”, a Szabad Európa podcast-sorozata a magyar kormány és az Európai Unió, a közösség intézményeinek ügyeiről abból a célból, hogy ne csak az EU erőközpontjaiból hazatérő magyar politikusok beszámolóiból ismerhesse meg a széles közvélemény a fejleményeket, döntéseket és viszonyokat, hanem tárgyilagos és független képet alkothasson a portál állandó brüsszeli tudósítója, Gyévai Zoltán segítségével.
Tessék kattintani: Formálódik a politikai karantén Orbán Viktor körül. Öt gondolat a podcastból:
(1) Szimbolikus lépésnek minősíthető az Európai Bizottság leköszönő elnökének döntése, hogy eltiltja biztosait a magyar soros EU-elnökség informális tanácsüléseitől. Ezek a találkozók háttér-beszélgetések, egyeztetések, előkészítő jellegű tanácskozások színterei, de a nagy döntések nem ezen a szinten születnek. Régebben és más elnökségnél is előfordult, hogy nem feltétlenül miniszteri vagy biztosi rangban képviselteti magát egy ország vagy testület, de hogy bárkinek korlátozzák a részvételét, az eddig példátlan.
(2) Nem kifejezetten Ursula von der Leyen ötlete volt a korlátozás: számos tagállam jelezte, hogy a magyar kormányfő előre nem egyeztetett külpolitikai tárgyalásai miatt minisztereik kimaradnának a közös találkozókból. Arról egyelőre nincs hír, hogy meddig marad érvényben.
(3) Nem szólalt fel az Európai Parlament alakuló ülésén Orbán Viktor. Ennek az az oka, hogy nem hívták meg: júliusban általában két plenáris ülést tart az EP, a másodikon szokott szót kapni a soros tagállam vezetője. Idén az EP-választás és a bizottsági elnök megválasztása miatt azonban csak egy ülésszak volt, abban pedig nehezen találtak időt a magyar miniszterelnöknek, legalábbis a hivatalos indoklás szerint. A külügyminiszterek augusztus végi budapesti megbeszélése kapcsán is felvetődött, hogy ellehetetlenítenék egy brüsszeli program rászervezésével, de erről egyelőre nincs döntés.
(4) A távozó (ám tegnap újraválasztott) bizottsági elnök, Ursula von der Leyen a múlt hónapokban sok bírálatot kapott több EP-képviselőtől, amiért szerintük túl engedékeny volt a magyar kormánnyal a jogállami kifogások kezelésében. Ezért elemzők azt sejtik, hogy gyors és szigorú fellépésével az újraválasztási esélyeit akarja javítani az európai parlamenti szavazáson.
(5) Bár hivatalosan nem hirdettek politikai karantént az Orbán Viktor és Marine Le Pen nevével fémjelzett Patrióták Európáért nevű frakció köré, az EP tisztújításakor kialakult kép mégis erre utal. Hiába övék a harmadik legnépesebb pártszövetség, a patriótáknak nem szavaztak meg egyetlen alelnöki posztot sem a nekik járó kettőből. Az alelnöki pozíció inkább rang, mint előnyt, így ennél fontosabbak lesznek a 20-22 szakbizottság vezetői posztjai; ebből arányosan szintén kettőre tarthatnak igényt az európai patrióták.
