A Politico amerikai kiadásában Trump migrációs politikáját elemzik, s összegzik: tévesen gondolja az elnök, hogy csak mexikóiak, guatemalaiak, hondurasiak akarnak bevándorolni illegálisan az Egyesült Államokba Új-Mexikó és Texas határainál, mert 2017 óta például 9000 indiait, 250 románt, kínaiakat, és legalább 100 menekültet egyéb országokból tartóztattak fel.

Itt említik meg hazánkat is, ahonnan –számszerűen nem, de utalnak rá, hogy – az antiszemitizmus elől menekülve kértek magyarok is menedéket Amerikában.

Velük együtt idesorolja az LMBT-üldözötteket általában, illetve a Putyin homofób-rendszere elől menekülőket. Trump is bevezette, hogy harmadik országból érkezetteket nem fogad be, s emiatt sokan közülük még mindig a déli határvidékeken várnak sorukra.

A Rupert Murdoch csoporthoz tartozó Barron’s weboldal hírei között szerepel, hogy Soros György lett „az év adakozója, jótékony embere”. A címet alapvetően azzal érdemelte ki, hogy miután elüldözték Budapestről az általa alapított egyetemet, a CEU-t Bécsbe költöztette át, s adományozott újabb 800 millió dollárt a starthoz. Mindaddig a budapesti egyetemet is folyamatosan gondozta, támogatta, segítette független és szabad működését.  A New York-i székhelyű Inside Philantropy Alapítvány – amely egyébként részben a Demos agytröszthöz is tartozik – által kiírt versenyben a győztes neve mellett a többi között az is szerepel, hogy ezzel kívánja elismerni azt, amit Soros György Közép-Európában tett az akadémiai szabadságért a mostoha körülmények ellenére, és mindvégig küzdött a világszerte tapasztalható autoriter rendszerek ellen. A filantróp vagyonát 8300 millió dollárra becsülik, s az elmúlt 30 évben több mint 15 000 millió dollárt adományozott a világszerte működő Nyílt Társadalom Alapítvány intézményeinek. Soros György  csak tavaly 1100 milliót adott a demokrácia megerősítésére. Meglepetésnek számított, hogy 35 éves fia, Alexander is díjat kapott, méghozzá a legintrikusabb örökös címet. A Barron’s egyelőre nem kapott magyarázatot arra a kérdésére, mit jelent ez a cím és mivel érdemelte ki Alexander Soros? 

Még mindig kritikus az állapota a 72 éves Yosef Neumannak, akit a hanuka idején bozótvágó késsel támadtak meg az izraeli Monsey zsinagógában négy másik társával együtt – írja a The Jerusalem Post. Az 56-ban Magyarországról kivándorolt Neuman Józsefet az antiszemitizmus elleni küzdelem rendületlen harcosaként, valamint a Tóra-tanok egyik legelismertebb tudósaként tartanak számon, de leginkább a szegények megsegítéséért dolgozó jótevőként ismernek. Soha egy fillért sem tett félre magának, mindig a szegény családokat segítette. Megtámadták a Rottenberg család Izraelben élő egyik tagját, a Monsey közösség rabbiját, s vele kapcsolatban a The Jerusalem Post megírja, hogy Rottenbergék a holokauszt idején legalább 40 zsidót bújtattak és mentettek meg, mígnem a családfőt a beregszászi gettóba kényszerítették, onnan pedig Auschwitzba hurcolták, ahonnan már nem tért vissza. 

A Székesfehérvárott született Bence szenzációszámba megy, mert ősz hajjal született és az Union Journalism portál szerint nem ő az egyedüli, mi több, egyre gyakoribb jelenséggel állunk szemben. Rögtön adódik a párhuzam a Scott Fitzgerald műve alapján készült Benjamin Button különös élete című filmmel, amelyben feje tetejére állt az idő, s a kis Benjamin aggastyánként született és lett belőle nagy csecsemő. A kutatók először – látván ősz hajjal született gyerekeket – albínó-jelenségre gyanakodtak, de mint kiderült, nem a melanin elnevezésű festékanyag hiányzott a szervezetükből. Megállapították, hogy semmilyen különös szervi elváltozás nem tapasztalható náluk, a gyerekek remek egészségnek örvendenek.

Az amerikai Salon magazin Elisabeth Rona kalandos életét mutatja be, akit a polónium felfedezőjének is tartanak, és aki oly sok kutatótársát juttatta Nobel-díjhoz – általában munkái elszólították újabb és újabb intézetekbe –, míg nagy nehezen végül ő is kiérdemelte a kitüntetést. A radiológia úttörőjének is tartott Róna Erzsébet budapesti egyetemről startolt 1912-ben, politikai üldöztetés miatt számos országból menekülnie kellett – megfordult Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Norvégiában, Svédországban, míg végül Amerikában kötött ki, és izotópkutató eredményeire a Manhattan Project csoport is felfigyelt. Kutatta a polónium viselkedését az emberi szervezetben. Radiológus kollégái, kutatótársai közül sokan rákban meghaltak, őt azonban minden baj elkerülte, 91 évesen Tennessee államban hunyt el.

Radiológus édesapjának, Róna Sámuelnek nem kis érdeme volt abban, hogy Budapesten is elkezdhették gyógyítani a rákbetegeket sugárkezeléssel.