Miért vonulnak el Orbánék háromnapos kormányülésre, és miért fognak pillanatok alatt megromlani a magyar–amerikai kapcsolatok. És mit jelent az anti-woke politizálás a magyar kormányfő értelmezésében? Ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni a mai nemzetközi sajtószemle.

(Engedje meg az olvasó, hogy felhasználjuk az alkalmat woke magyarázatára, ami az angol wake ige múlt idejű alakja, jelentése „felébredt, „éber”. A woke kifejezést elsődlegesen azokra használjak, akik éberek, vagyis tájékozottak és tudatosak a társadalmi és politikai kérdésekben, különösen az olyan témákban, mint az egyenlőség, igazságosság, rasszizmus, szexizmus és egyéb diszkriminációs formák. Tágabb értelemben a woke-ideológia, illetve a woke-kultúra egy olyan közösségre értendő, amelyik számára fontos a társadalmi egyenlőség és így érzékenye a faji és nemi megkülönböztetésre. Az „anti-woke” mindennek az ellenkezője…)

Kétszáz esztendeje, gyakorlatilag a napóleoni időktől 2022-ig Svédország semleges állam volt, kacérkodott a nukleáris arzenál kiépítésével a hidegháborús években, de végülis felhagyott vele – mutatja be a NATO előszobájában két év óta várakozó Svédország katonapolitikáját az amerikai Foreign Policy havilap. Svédország a tengeren már akkor háborúzott Oroszországgal, amikor az Egyesült Államok még létre sem jött. Tizenegy ilyen háborút vívtak a svédek és oroszok a Balti-tengeren.

A Foreign Policy elemzésében természetesen Magyarország is szerepel, mint az utolsó akadály a svéd NATO-tagság elnyerésében. Noha Stockholm egy idő óta gyakorlatilag mindent együtt végez az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével, egy híján valamennyi tagállam tagként kezeli. A svédeknek csupán a hírszerzési titkos információkhoz nincs egyelőre hozzáférésük. Noha Orbán a múlt héten szavát adta a NATO-főtitkárának, amely szerint Magyarország áldását adja a svéd NATO-tagságra, ám a magyar parlament elnöke továbbra is furcsa, halogató taktikát folytat.

Az amerikai védelmi miniszter decemberben már aláírt a szerződést svéd kollégájával, amely szerint konfliktus esetén Stockholm hozzáférést ad az Amerikai Egyesült Államoknak tizenhét svéd katonai bázishoz.

Az összefüggés nem érdektelen: miután Svédország távol tudta tartani magát az első és a második világháborútól is, megőrizte semlegességét, ám az oroszok mostani ukrajnai agressziója, háborúja a csatlakozásra készteti. Az ok: a svédek a tengeri fenyegetettséget éppúgy féli, mint a szárazföldit. Különösen abban az összefüggésben, hogy a szomszédai már mind NATO-tagok. Stockholm egyre többet költ védekezésre: számításai szerint a júliusi washingtoni NATO-csúcsig a svéd katonai kiadások elérik a bruttó hazai termék 2 százalékát.

Az ukrán sajtó széles körben terjesztette, hogy az amerikaiak óriási nyomás alá helyezik Magyarországot, egyrészt a svédek NATO-tagsága, másrészt az Ukrajnának szánt segély halogatása miatt, és a demokrácia meg a jogállami problémák is hasonló súllyal estek latba az Egyesült Államok magyarországi nagykövetének washingtoni látogatásakor, miután David Pressman egy sor tekintélyes törvényhozót és politikust is felkeresett a magyar ügyek ismertetése céljából.

Az Evropejszkaja Pravda ezekről most is, mint mindig beszámolt, különös figyelmet szentelve Ben Cardin marylandi szenátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke közleményének. Feketén-fehéren arról ír, hogy ha a jelenlegi helyzet változatlan marad a kritikus ügyekben, az sokat fog ártani az amerikai–magyar kapcsolatoknak. Fölemlítette a Magnitsky-törvényben meghatározott szankciót, amely szerint az USA bárkitől megtagadhatja az országba való belépést, vízumkényszerrel sújthat bizonyos politikusokat, befagyaszthatja a vagyonát annak, akiről kiderül, hogy bárhol a világon megsérti az emberi jogokat. 

A Frankfurter Allgemeine Zeitungés angol nyelvű lapok is tudni vélik, hogy a Fidesz talált egy feltételt a svédek NATO-tagságának ratifikálása ügyében, nevezetesen: a svéd kormányfőnek előbb Budapesten Orbán elé kellene járulnia. Ismerteti ezzel együtt azt is, hogy az ellenzék kezdeményezésére és a szükséges aláírások összegyűjtése után Kövér László nem tehetett mást, minthogy mára rendkívüli ülést hív össze a magyar parlamentben Svédország NATO-ratifikálásának a megszavazása végett. Csakhogy: a kormányzó párt azonnal bejelentette, hogy országgyűlési képviselői nem vesznek részt az ülésen. A lapok azonban azt még nem tudták megírni, hogy a Fidesz/KDNP-képviselői nem véletlenül vonulnak el háromnapos kormányülésre, hogy még csak véletlenül se legyenek a fővárosban, az Országháza közelében. Immár újra a ma már szállodaként működő, középkori alapokon nyugvó műemlékegyüttest, a sopronbánfalvai valamikori karmelita kolostort szemelték ki maguknak a legmegfelelőbb helyszínként.

Az AP hírügynökség jelentését sok lap átvette: a címében hirdeti Orbán woke-ellenes politikáját, amelyben most azt elemzi a szerző, hogy összehívták ugyan Budapesten a rendkívüli parlamenti ülést, ám Orbán – szokás szerint – megint csak tüske a köröm alatt. Amit eddig eljátszott, alkalmazott, az obstrukciós politikát (azt a tevékenységet, amikor a szervezet döntési folyamatát jogszerű, de nagyon hosszú ideig tartó „áltevékenységgel” hátráltatta) az Európai Unióban, most ugyanezt kezdi játssza a NATO-ban is. Erre reagált Donald Tusk lengyel kormányfő, amikor nem csomagolta szép szavakba a mondandóját, és kimondta: Orbán mentalitás és egoista személélet idegen az Európai Unióban.

A londoni EU Today – miután a brit sajtó a brexit ellenére is közelről figyeli az EU-ban történteket – bemutatja a Mi Hazánk legújabb ideológiai mákonyát, ami szerint a párt visszaszerezné Kárpátalját. Az írás mindenekelőtt a Mi Hazánk első emberét, Toroczkai Lászlót mutatja be, aki Ásotthalom polgármestereként nem retten vissza a migrációellenes és ellentmondásos rendelkezésektől sem, megjegyezvén: ráadásul tagja az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének.

A cikkbe beágyazták az Euronews csaknem 20 perces videóját, ami a Mi Hazánk pártot a szavazókon keresztül is bemutatja, utóbbiak teljes azonosulását a szélsőjobb eszmékkel.