A világsajtó egyik vezető híre, hogy az Európai Unió azonnali tűzszünetet követel a gázai konfliktus lecsillapítására. A tagországok képviselőinek tegnapi, rendkívüli üléséről közzétett nyilatkozatot egyedül Magyarország nem támogatta. Az „EU mínusz Budapest-állásfoglalás” elítéli a Hamász rakétatámadásait, és kiáll Izrael önvédelmi joga mellett.

Figyelmeztet azonban arra is, hogy ezzel a joggal arányos mértékben, a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása mellett kell élni. A The New York Times a kétmilliós, hallatlanul zsúfolt Gázavárosból keltezi tudósítását, és beszámol arról, hogy az izraeli légicsapások megrongáltak 17 kórházat, illetve klinikát, és romba döntötték az egyetlen koronavírusteszt-laboratóriumot. Az utcákat szennyvíz öntötte el, mintegy 800 ezer ember vízellátása szakadt meg a törött vezetékek miatt. A rombolás és az emberveszteség mértéke – eddig 213-an haltak meg Gázában – a lap megfogalmazása szerint „humanitárius kihívás” az Egyiptom és Izrael között található, már eddig is blokád alatt élő enklávéban.

A tudósítás – izraeli és ENSZ-illetékesek közlése alapján – kitér arra is, hogy tegnap maguk a palesztinok akadályozták meg, mégpedig ágyútűzzel, hogy célba érjen Gázában egy nemzetközi segélyszállítmány. Az egyebek közt orvosi eszközöket, illetve üzemanyagot szállító 24 teherautó közül mindössze öt jutott át az ellenőrző ponton, a többi kénytelen volt visszafordulni.   

A Financial Times kiemeli, hogy a megosztott Európa, amely Magyarország egyetértésének hiányában tette közzé tűzszünetre vonatkozó felszólítását, tétlen szemlélődő marad a gázai konfliktus ügyében. A cikkből az olvasható ki, hogy egyedül a magyar kormány tagadta meg ugyan csatlakozását a közös fellépéshez, az egység a többi EU-tag vonatkozásában sem teljes. Csaknem harminc esztendővel ezelőtt Európa még hozzájárult az oslói megállapodások megkötéséhez, vagyis részese volt az arab–izraeli konfliktus befejezését célzó erőfeszítéseknek. A múlt években azonban – írja a tekintélyes londoni lap – Európa szerepe és befolyása szertefoszlott, csakúgy, mint a kilencvenes évek oslói békefolyamata által inspirált vízió, az Izrael mellett létrehozandó életképes palesztin állam távlata. Mindeközben Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, akit Donald Trump elnöksége is segített, kapcsolatokat alakított ki jobboldali európai vezetőkkel, köztük Sebastian Kurz osztrák kancellárral és Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Ez elmélyítette az EU-n belüli nézeteltéréseket, és rontotta az unió konszenzusteremtő képességét az izraeli–palesztin válság ügyében. A Financial Times megszólaltatja Hugh Lovatt politikatudóst, a Külkapcsolatok Európai Tanácsa elnevezésű nemzetközi elemző központ kutatóját, aki szerint a palesztinok jogainak tevékenyebb támogatását szeretné elérni például Ír-, Svédország, illetve Luxemburg. Vannak aztán a „csöndes középút” képviselői, a túloldalon pedig a szembenállók, akik közé Ausztria és Magyarország mellett a Cseh Köztársaság is sorolható.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung a kérdéssel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy az ENSZ-hez akkreditált EU-nagykövet már vasárnap közzétette a tagállami külügyminiszterek által tegnap megvitatott állásfoglalás-szöveget, de mivel a magyar egyetértés hiánya már akkor is ismert volt, ezt a nyilatkozatot nem az uniós tagállamok, hanem csupán az Európai Unió nevében tehette meg – ami a majna-frankfurti lap megfogalmazása szerint finom, de nem elhanyagolható különbség. A beszámoló megjegyzi, hogy Magyarország nem először fekszik keresztbe a közös állásfoglalásnak, és hogy Josep Borell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt mondta, számára ez érthetetlen.

Németország egyébként – mint azt a Frankfurter Allgemeine írja – hagyományosan köztes pozíciót foglal el az EU-n belül a közel-keleti kérdésben. Egyfelől szilárdan Izrael mellett áll, amikor megtámadják, másfelől viszont ragaszkodik a nemzetközi joghoz, és ellenzi Izrael településpolitikáját.

Heiko Maas német külügyminiszter tegnapi felszólalásában hangsúlyozta a Hamász felelősségét, mondván, a rakétaterrorral tudatosan kiélezte a helyzetet. Ez – tette hozzá – szörnyű következményekkel jár mind az izraeliekre, mind a gázai polgári lakosságra nézve. Ez tehát az a nézőpont, amivel Magyarország nem tud azonosulni.

És mit mondanak a franciák? A párizsi Le Monde-ban az olvasható, hogy Magyarország megtagadja a szolidaritást attól a felhívástól, amely tűzszünetre, a polgári lakosság megvédésére, a Gázába irányuló humanitárius szállítmányok célba juttatására, Izrael önvédelmi jogára, ugyanakkor a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartására irányul. A Le Monde szerint a magyarok ellenzése mellett a többi visegrádi ország is olyannyira csak félszívvel állt az állásfoglalás mögé, hogy a tanácskozáson nem képviseltette megát miniszteri szinten.

A lap ismerteti Szijjártó Péternek az AFP francia hírügynökség számára adott nyilatkozatát, amely szerint a 26 EU-tagállam állásfoglalása „nem sokat segít”.  A magyar diplomácia nemrégiben Hongkonggal kapcsolatban is szembe ment egy uniós nyilatkozattervezettel, mondván, kevesebb erkölcsi kioktatásra, több gyakorlatias együttműködésre lenne szükség Brüsszel részéről – írja a Le Monde.

Szelestey Lajos nemzetközi lapszemléjéből kiderül, hogy egyes sajtóorgánumok szerint a magyar kormány az Izrael melletti kiállással próbálja kompenzálni a Soros György ellen indított antiszemita kampányt.

Magyarország három napon belül kétszer is meghiúsította, hogy az EU állást foglaljon a legújabb közel-keleti viszályban – adja tudtul a Yahoo/AFP.  Szijjártó Péter a tegnapi vétót azzal indokolta, hogy a nyilatkozattervezet egyoldalú volt Izraellel szemben. A 26-ok ezzel együtt tűzszünetre szólítottak fel, csak nem közös nyilatkozatban, hanem véleményüket a külügyi főmegbízott ismertette. A magyar diplomácia vezetője ugyanakkor kijelentette a tegnapi on-line külügyminiszteri egyeztetés után, hogy az efféle közlemények nem segítenek, főleg amikor ekkora a feszültség. A politikus a párizsi magyar nagykövetségen adott interjút és kifejtette: a vétó minden tagállam szuverén joga. Továbbá: Kína ügyében nem segített, amikor az unió el akarta ítélni Pekinget. Mert semmi értelme 8 nyilatkozat után kiadni egy kilencediket is. Meg azt is, hogy nem lehet a diplomáciát kizárólag negatív közleményekre és szankciókra építeni, kevesebb elítélő állásfoglalás, kioktatás, beavatkozás több lenne. Az együttműködés viszont újból nagy befolyáshoz juttatná Brüsszelt.

A miniszter szerint a nyugati tagok kettős mércét alkalmaznak a vírus elleni küzdelemben. Úgy értékelte, hogy szó sem volt semmiféle kockázatról, amikor Magyarország engedélyezte az orosz és kínai vakcina alkalmazását, noha egyik sem kapta meg az európai hatóság jóváhagyását. A jelentés megjegyzi, hogy Magyarország változatlanul világcsúcstartó az egymillió lakosra jutó koronahalottak számát tekintve. Viszont jól halad a tömeges oltás, részben az orosz és kínai szernek köszönhetően. Szijjártó megjegyezte: más országok nagy-nagy hibát követnek el, amikor itt geopolitikai vagy ideológiai szempontokat vesznek figyelembe.

Tavalyi adriai nyaralása kapcsán kitért arra: nevetséges, hogy korrupcióval vádolják, amiért családjával együtt pár napig az egyik közeli nagyvállalkozó jachtján pihent. Szerinte Magyarországon mindenki tudja, hogy ő maga is tehetős vállalkozócsaládból származik.

Magyarország fenntartás nélkül beállt az izraeli vélemény mögé és a csaknem négyórás külügyminiszteri egyeztetés során megakadályozta a közös állásfoglalás elfogadását – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Borell külügyi főmegbízott utána azt mondta: nehezen tudja hová tenni a magyar hozzáállást. A többiek elítélték a Hamasz által kezdeményezett összecsapást, de azt is hangsúlyozták, hogy a válasznak arányosnak kell lennie és összhangban kell állnia a nemzetközi joggal. Merthogy túl sok a civil áldozat, ami elfogadhatatlan. Ezt a nézetet a 26-ok már vasárnap megfogalmazták az uniós nagykövetek, akkor az ENSZ-ben, de a magyar képviselő ott is közbelépett.

Azaz: Budapest kedden nem először feküdt keresztbe, de már korábban is többször kitáncolt a sorból. Ám nem csupán az Orbán-kormány törekszik jó viszonyra Izraellel, hanem Bulgária, Románia és Csehország is. Velük szemben Luxemburg, Belgium, Írország és Svédország kritikusan viszonyul Netanjahu politikájához. Németország köztes pozícióból közvetíteni igyekszik.

Josep Borrell nem tudta leplezni csalódottságát, miután a magyar vezetés nem fogadta el a többiek véleményét a legújabb izraeli-palesztin ellenségeskedés ügyében írja a Le Figaro.  Mint mondta, szerette volna, hogy ha mindenki egyetértését fejezi ki a vitában elhangzottakkal, és ha őszinte akar lenni, akkor nem érti, mi kivetnivaló találtak a magyarok abban.

Brüsszelben sokan gyanítják, hogy Orbán Viktor az izraeli politika igen aktív támogatásával próbálja kompenzálni a Soros elleni antiszemita retorikát – állapítja meg a Süddeutsche Zeitung. Görögország és Ciprus ugyanakkor azért tart fenn szoros kapcsolatokat Tel Avivval, mert szövetségest keres a térségben Törökországgal szemben. Így viszont nem tud egységes platformra hivatkozni a külügyi főbiztos, amikor kiáll a világ elé a válság kérdésében és ez nem erősíti pozícióját. Ugyanakkor sokat megélt uniós diplomaták elárulták, hogy kb. 6 éve egyre több tagország sorakozik fel Izrael mögött, sőt egyre nagyobb mértékben próbálják meg fedezni Netanjahut. Az izraeli diplomaták meg tudták nyerni Ausztriát, Romániát, Bulgáriát, Csehországot és Lengyelországot is.

A Financial Times vezércikke felszólítja az amerikai elnököt, hogy gyakoroljon nyomást Izraelre, mert annak be kell fejeznie Gáza bombázását. Sőt, fel kell újítani az erőfeszítéseket a viszály békés rendezésére. Mindkét félnek joga van természetesen az önvédelemre, de a tét ennél sokkal nagyobb. Hiszen kudarcot vallottak a próbálkozások a béke megteremtésére, illetve hogy az izraeliek hagyjanak fel a palesztin területek elfoglalásával. Nyilvánvaló volt, hogy emiatt előbb-utóbb konfliktus robban ki. Érthető, hogy a Biden-kormányzat nem akar belebonyolódni az ügybe, mivel Kínára és a belső gondokra összpontosít. Amerika részéről már amúgy is túl sok energiát emésztett fel az utóbbi évtizedekben, hogy Washington kétállami rendezéssel próbálkozott, minden eredmény nélkül. De ha az USA valóban vissza akarja szerezni vezető helyét a világpolitikában, akkor nem nézheti tétlenül, ami a Közel-Keleten történik. Az elnök joggal szorgalmazta, hogy tűzszünetet kell kötni, meg kell kímélni a civilek életét. Elsőnek a Hamasz lőtt, de azért ebben Izraelnek is benne volt a keze. Azon kívül sokkal több a palesztin áldozat, köztük rengeteg asszony és gyerek. Ezért az Egyesült Államoknak gyors fegyvernyugvásra kell rávennie Netanjahut, de le kell állítani a Gázából kiinduló rakétatámadásokat is. Az izraeli elrettentés nem igazolhatja 2 millió palesztin kollektív megbüntetését. Továbbá Washingtonnak afelé kell terelnie szövetségesét, hogy javítson a palesztinok nyomorúságos életkörülményein és tartsa tiszteletben jogaikat. Emellett ne vegye el földjeiket és ne rombolja le otthonaikat. Ugyanakkor az, hogy erőszak robbant ki a vegyes lakosságú településeken, az hosszú távon fenyegeti a zsidó államot. Merthogy mindkét oldal radikalizálódik, így azért kell kívülről beleszólni a válságba, hogy megmaradjon a béke reménye.

Az unió soros elnöki tisztét betöltő Portugália azt közölte, hogy folytatni kívánja Magyar- és Lengyelország ellen a jogállami eljárást, amit idáig az akadályozott, hogy a járvány miatt nem lehetett összehívni az illetékes bizottságot, az Általános Ügyek Tanácsát – írja az Euractiv. Ilyen esetekben nem lehet videokonferenciát tartani, mert különben az érintett kormányok az Európai Bírósághoz fordulhatnak. A portugál külügyminiszter azt mondta, hogy a jogállam Lisszabon számára súlyponti kérdés az elnökségi programban, hiszen a demokrácia a tagság alapfeltétele. Úgy hírlik, hogy a tagállamok diplomáciájának vezetője most szombaton gyűlnek össze a magyar és a lengyel álláspont meghallgatására.

Egyre nagyobb nyomás nehezedik Orbán Viktorra a fertőzés, az ellenzék összefogása és amiatt, hogy kiközösítik Európából. Csak kérdés, hogy ezek után merre vezeti Magyarországot – olvasható a Die Zeitben. Új szövetséget próbál létrehozni a földrészen, de az sem lehetetlen, hogy a végén kilép az EU-ból. Hiszen erősödik a benyomás, hogy rendszere a végéhez közeledik. Főleg, amikor ennyi halottat követel a járvány, miközben a miniszterelnöknek jó 10 éve kétharmada van. Ám még India is sokkal jobban áll az áldozatok és az összlakosság számát összevetve. A felmérések azt mutatják, hogy az ellenzék szorongatja a Fideszt és a legvalószínűbb ellenfél, Karácsony fiatalos megjelenése mellett elhalványul az 58 éves Orbán. Emellett azonban tény, hogy nem tudni, mire lesz elegendő az ellentábor egyetlen közös nevezője, hogy ti. véget kell vetni a NER-rendszernek. A másik oldalon a kormánypárt páratlan erőt halmozott fel, amikor magához ragadta a sajtó javának ellenőrzését, nekiment a bíróságoknak, kikezdte a tudomány autonómiáját és a maga javára módosította a választási törvényt. De a sort még bőven lehetne folytatni, nem beszélve az illiberalizmusról. Ugyanakkor ez a hatalmas erőkoncentráció ellenállásba ütközik, úgy, hogy már a CDU-CSU is búcsút mondott Orbánnak, noha hosszú éveken át mindig megvédte a Néppártban. De már a legjelentősebb tagország legnagyobb pártjának is sok volt a folyamatos kirohanás Brüsszel ellen. Viszont már csitul az a veszély, hogy a miniszterelnök összefogja az európai jobboldal egy részét. Ezzel párhuzamosan gyengül a magyar-lengyel érdekszövetség is, elsősorban Putyin miatt. Az ellenzék biztosra veszi, hogy eljött a korszakváltás ideje, de a pakliban benne van az is, hogy ismét a Fidesz kerekedik felül és akkor Orbán még inkább ráállítja az országot az orosz-kínai vonalra. Merthogy be akarja betonozni autoriter rendszerét. Ily módon még az is belefér, hogy Magyarország felmondja uniós tagságát.

A kelet-európai uniós országok rácáfolnak a kedvezőtlen előrejelzésekre, gazdasági teljesítményük közelít a járvány előtti szinthez – olvasható a Bloombergnél. A magyarok és a románok felülmúlták a jóslatokat, de azért az infláció és a munkaerőhiány veszélyezteti a kilábalást. Elemzők arra számítottak, hogy sokkal tovább tart majd a ragály miatt elrendelt korlátozások hatása. Ám az első negyedévi magyar, román és bolgár GDP-adatok éves összehasonlításban a vártnál sokkal jobbnak bizonyultak és jelentősen javultak az elmúlt három hónaphoz képest. Az okok még nem ismeretesek teljes mértékben, szakemberek azonban egyetértenek abban, hogy a kilátások csak egyre jobbak lesznek. Dan Bucsa, az UniCredit londoni részlegétől azt mondja, hogy gyorsul a közép-európai növekedés és így Magyarország, Lengyelország és Románia már az idén eléri a Covid-19 előtti szintet. A fő hajtóerő az építőipar, az idegenforgalom és a szállítás csak lassabban talál magára. Viszont az áremelkedés arra kényszeríti a magyar és cseh jegybankot, hogy emelje a kamatokat. Ezen kívül nincs elég munkáskéz, és ez veszélyeztetheti a megnövekvő kereslet kielégítését.

A magyar és a lengyel jegybank eddig nem vett tudomást az inflációról, ám most a jelek szerint megijedt és változtatnak kamatpolitikáján, vagyis a fékre lép – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke egyenesen emelést lengetett be, amivel meglepte a pénzvilágot. Az ING bombameglepetésként értékelte a bejelentést, aminek nyomán a forint jegyzése tavaly augusztus óta a legmagasabb szintre ugrott. Elemzők abból indulnak ki, hogy az MNB a jövő hónap végén az inflációs előrejelzést is módosítja és utána jön a magasabb alapkamat. A szakma 0,15 százalékos emelést vár. De mivel erős a konjunktúra, amit a kormány a választás közeledtével csak gerjeszt, további növelés sem kizárt.  

Az, hogy az amerikai republikánusok változatlanul kitartanak Trump mellett, noha az hazudik a választások ügyében, az azt jelenti, hogy a párt immár nem egyszerűen a saját tagságának játszik, hanem nyílt fenyegetést jelent az alkotmányos rend ellen, hiszen kétségbe vonja a választási rendszer tisztességét – olvasható a Project Syndicate-ben. Ezt az amerikai politikai újságírás egyik nagyasszonya írja a portál vezető anyagaként megjelent kommentárban. Elisabeth Drew szerint a mostani időszak alighanem úgy vonul be az amerikai történelembe, mint amikor véglegesen megroppant az elnökválasztás rendje. A Fehér Ház előző gazdája minden bizonyíték nélkül meg tudta győzni a maga igazáról pártja támogatóinak nagyjából háromnegyedét. Ehhez jól jött neki a szélsőjobbos aktivisták, valamint a sajtó egyes részeinek segítsége, de tehetséges demagógként felhasználta szónoki képességeit is. Labdázik az igazsággal. Ha valaki szembeszáll vele a párton belül, az megnézheti magát, még a tisztségét is elvesztheti. Emellett Trump sok pénzt tud szerezni. Szerencsére azonban időnként ostobaságokat csinál és hajlamos a túlzásokra. Liz Cheneyt ugyan félreállította, de ezzel csak még nagyobb potenciális ellenségévé tette. Most azon van, hogy a választói törvény módosításával megnehezítse a demokraták dolgát 2024-ben. Amerika jogállam, de nem működhet együttműködés, bizalom és önkorlátozás nélkül. Nem véletlen, hogy a volt elnök telerakta saját híveivel a Legfelső Bíróságot. Márpedig: ha ott bizonyos tagok következetesen rosszhiszeműen jártak el, a jog nem tud védelmet nyújtani. Ezért jelent fenyegetést az alkotmányos demokráciára nézve Trump, és mindaz, amit elszabadított.

A német Rheinmetall hadipari konszern azt közölte, miután elnöke Budapesten találkozott Orbán Viktorral, hogy a magyar fél további 140 millió eurós szerződéssel fejelte meg azt a kétezermilliós őszi megállapodást, amelynek keretében Magyarország 209, új fejlesztésű „Hiúz” páncélost vásárol – tudósít a Die Welt. A páncélos járműből elsőként a magyar kormány vett és ezt egészíti ki, hogy pótlólagos védelmi felszerelést szerez be hozzá. A rendszer lényege, hogy érzékelők jelzése alapján már akkor megsemmisíti az ellenséges lövedékeket, mielőtt azok elérnék a páncélzatot. Ez megóvja a külső burkolatot, valamint a kezelőszemélyzet életét.