A nemzetközi média továbbra is élénk figyelemmel kíséri a magyar CEU-törvény, a civil szervezetek megbélyegzésére irányuló kormányzati törekvések, illetve általában az európai értékekkel és normákkal szembemenő orbáni politika ügyét.
A The New York Times legfrissebb tudósítása szerint növekszik a jobboldali magyar kormányra nehezedő kül- és belföldi nyomás. Az előbbit illetően a lap ismerteti Hoyt Yee amerikai helyettes külügyi államtitkár véleményét, amely szerint az egyetemmel kapcsolatban hozott magyar törvény aggodalomra ad okot, valamint kitér arra, hogy Brüsszelben az Európai Bizottság ma vitatja meg a Magyarországgal kapcsolatban felvetődött problémákat. Ezzel összefüggésben beszámol Vera Jourova cseh uniós igazságügyi biztosnak a magyar kormány címére intézett bíráló tartalmú kijelentéseiről. A The New York Times teret ad David Kaye, szólásszabadsággal kapcsolatos ügyekkel foglalkozó ENSZ-jelentéstevő kritikájának is.
A belföldi nyomást illetően a New York-i lap tudósít a budapesti tiltakozó megmozdulásokról.
A cikkben megszólal Lőke András, a Transparency International magyarországi kuratóriumi elnöke, aki Orbán Viktor hazai pozíciójáról szólva úgy vélekedik, hogy a menekülteket visszatartó határkerítés megépítése a lakosság széles rétegeiben keltett elégedettséget és helyeslést.
Szelényi Zsuzsa ellenzéki parlamenti képviselő azt hangsúlyozza a The New York Times beszámolójában, hogy a nem kormányzati szervezetek nem politikai ellenzéki alapállásból, hanem polgári jogvédőként bírálják a szabadságjogok magyarországi szűkítését.
A lap Jourova biztos álláspontját ismertetve világossá teszi, hogy Brüsszel nem nagyon lát lehetőséget arra, hogy adminisztratív eszközökkel avatkozzék be ezekbe az új keletű magyarországi jogalkotási kérdésekbe. Nagyrészt maguknak a magyar embereknek kell fellépniük az illiberalizmus ellen – idézi a The New York Times az uniós biztost.
A Washington Post azt a nyilatkozatot közli, amelyet az AP amerikai hírügynökségnek adott Hoyt Yee helyettes államtitkár. Ebben az amerikai külügyi tisztségviselő azt sürgeti, hogy a magyar kormány magával a CEU-val kezdjen komoly és jóhiszemű tárgyalásokat. Az AP ezt kiegészíti Mark Tonernek, a washingtoni külügyminisztérium szóvivőjének a véleményével, amely szerint a CEU ügyét szélesebb összefüggésben kell szemlélni: a szóban forgó jogalkotás más, Magyarországon szintén diplomát nyújtó amerikai egyetemi programokat is veszélyeztet.
Ugyancsak az AP számol be arról, hogy Michael Roth német külügyi államminiszter értetlenségét fejezte ki a magyar CEU-törvény miatt Györkös Péter berlini magyar nagykövetnek.
Az AFP francia hírügynökség egyébként azt is megírja Berlinből, hogy a német belügyminisztérium garanciákat követel Magyarországtól arra, hogy a menekültekkel való bánásmód mindenben megfelel az európai normáknak. E garanciák hiányában a németek nem küldenek vissza több olyan menedékkérőt, akit dokumentáltan a magyar hatóságok regisztráltak mint az unióba belépőt. A francia hírügynökségi beszámoló ENSZ-illetékesek részéről megfogalmazott bírálatokat is ismertet a menedékkérőkkel szembeni magyar bánásmódot illetően.
A La Libre Begique című belga napilap Claude Rolin kereszténydemokrata, néppárti európai parlamenti képviselővel készített interjút, aki kijelentette, nem reális az Európai Unióról szóló szerződés hetedik cikke szerinti eljárás elindítása Magyarország ellen, mégpedig annak hosszadalmassága és összetettsége miatt. Ugyanakkor – tette hozzá – nem vethető el a hetedik cikk úgymond aktiválása sem, ami egyértelműen annak a kinyilvánítása lenne, hogy Orbán Viktor intézkedései elfogadhatatlanok. Rolin szerint az Európai Uniónak valódi nyomás gyakorlásával meg kell állítania ezeket a túlkapásokat, amelyek mélyen aláássák az európai projektet. Ha Orbán Viktor az unió perifériájára kívánja irányítani országát, az nagy károkat fog okozni, mindenekelőtt a magyar népnek – vélekedik a belga kereszténydemokrata politikus.
A Hospodárské Noviny című cseh napilap arról ír, hogy Orbán Viktornak nem szokása meghátrálni a külső nyomás előtt, mert ezzel elveszítené a nemzeti érdekek védelmezőjének a pozícióját, amelybe a 2010-i választás után helyezte önmagát. A Közép-európai Egyetem ügyében azonban európai és amerikai kártyák is vannak, ezért „érdekfeszítő előadásra” lehet számítani – figyelmeztet a prágai lap.
A cseh szerző úgy véli: az egyetem valószínűleg nem olyan téma, amely az egész magyar társadalmat megmozgathatná, a most tapasztalt tüntetések ellenére sem. Az európai kártya már komolyabb, hiszen Orbán az Európai Néppártban is falba ütközött. A legfájóbb azonban a magyar miniszterelnök számára az, hogy döntése a liberális és a konzervatív amerikaiak körében is egyaránt ellenállásra talált. A CEU elleni támadás egy külföldön működő amerikai intézmény elleni támadás, amit az amerikaiak, tekintet nélkül meggyőződésükre, nehezen viselnek el – állítja a cseh újságíró.