A gazdasági eredmények szegényesek, ami pedig veszélyezteti a néppel kötött ügyletet, mármint hogy jólétet ad az engedelmességért cserébe. Hazai sikerek híján a külpolitika felé fordult, csak éppen a világ vezető politikusai aggódnak a szándékai miatt.
Viszont a nép választotta meg és az is biztos, hogy odahaza népszerű, így várhatóan könnyen nyer 2018-ban, a legközelebbi választáson is, már ha indul. Erről Krekó Péter azt mondja, hogy éppen a nagy hazai tábora tette csábítóvá olyan nyugati politikusok és választók szemében, akik gyakran vágynak határozott döntésekre és egy biztonságosabb világra. Szerinte nem véletlen, hogy nyugaton többnyire kedvezően vélekednek róla a fő áramon kívüli figurák. Mert ténykedését igen hatékonynak tartják, pedig az általában csak mítosz.
A szakértő megjegyzi, hogy a pluralista sajtó, a fékek és ellensúlyok, valamint a globalizáció miatt úgy gondolható, hogy az emberek agyát nem lehet átmosni. Ám az oroszok és magyarok példája mutatja, hogy mégis csak lehet.
A The Guardian szerkesztőségi cikke szerfölött sajnálatosnak nevezi, hogy Nagy-Britanniát már nem hívták meg a pénteki pozsonyi uniós csúcsra, ahol pedig az EU jövőjéről lesz szó. Így a szigetország immár nem tud beleszólni a következő idők legfontosabb kérdésébe, vagyis a liberális, a nyitott piacok és határok mellett állást foglaló régi tagok, illetve az újak, a konzervatív, nacionalista magyarok, lengyelek, szlovákok küzdelmébe.
Pedig a tét a négy szabadság! A visegrádi csoport a bevándorlás, az iszlám terror, a gazdasági biztonság, valamint a kulturális hagyományok miatti általános aggodalomra hivatkozva visszautasítja a németek által szorgalmazott kvótákat. Szélesebb jogkört akarnak a nemzeti parlamenteknek, és nagyobb elismerést annak, amit Orbán Viktor úgy fogalmazott meg, hogy történelmi, vallási és nemzeti identitás. E célokat osztják a nyomuló nyugati populista és nacionalista mozgalmak is.
Pozsonyban terítékre kerülnek más javaslatok is a több Európa szolgálatában, így a közös védelmi és biztonságpolitika is. Pedig ez is nagyon fontos terület a britek számára, csak éppen már nem érdekes Brüsszel számára, hogy mit gondolnak róla Londonban! Putyin meg nevet a markába, miközben folytatja a katonai erők felvonultatását a balti határok mentén.
A Süddeutsche Zeitung munkatársa olyan németekkel találkozott a Balatonnál, akik a menekültek elől menekülnek Magyarországra. A határkerítés távol tartja a migránsokat, viszont vonzza azokat, akik nyugaton félnek, hogy országuk megtelik idegenekkel. Merkel politikája az itt dolgozó német ingatlanügynök kezére játszik: a közvetítő az első félévben 20 családi ház eladásában segédkezett, korábban ennyi egy év alatt ment el.
Kiszelly Zoltán politológus úgy látja, hogy a kivándorlók egyáltalán nem helyeslik a németországi politikai változásokat, nálunk viszont zavartalanul élhetnek. És amíg Orbán a miniszterelnök, garantáltan nem jönnek ide migránsok. Aki bejutott, mintegy 3 ezer, az nem akar maradni, vagy a kormányfő nem kér belőlük. És a magyarok többsége támogatja a politikust. Kiszelly ugyanakkor elismeri, hogy vannak németek, akik anyagi megfontolásokból költöznek Magyarországra, hiszen itt minden olcsóbb.
Magyarország a kereszténység bástyájának tekinti magát a menekültválság és a terrorakciók folyományaként előállt helyzetben – adja tudtul a Norddeutsche Rundfunk. Orbán Viktor azt hangoztatja, hogy az országnak egyetlen migránsra sincs szüksége, ezen a területen nem kell uniós politika, ne kényszerítsenek senkit a magyarokra. A kormány óriásplakátokon kelti a hangulatot a népszavazás előtt. Azért, hogy megnyerje álláspontjának a lakosságot, a kormányfő jócskán visszanyúl a történelemhez és azt ismételgeti, hogy a magyar nemzet ezer éve követi a keresztény kultúrát, nem akarja, hogy a világméretű népvándorlás átalakítsa az országot. Hallani sem szeretne nagyobb számban muzulmánokról.
A régi, jobboldali áldozati mítosz értelmében Magyarország mindig is feltartóztatta a muszlimokat. Ezért a vérét áldozta. Az ár a 150 éves török megszállás lett, a Nyugat viszont magára hagyta. A közönségnél azonban bejött, amikor Orbán a válság kellős közepén arról beszélt, hogy nem lehet a Nyugatra támaszkodni, de az ottani bírálatok nem némítják el a magyarokat.
Dalos György író viszont azt mondja, hogy ez az egész történelemfelfogás hamis, mint ahogy az Orbán-kabinet menekültpolitikája is az.