Az építési beruházások nagymértékben, 15,1%-kal csökkentek 2012 IV. negyedévében, a gép- és berendezés beruházások 1,6%-kal emelkedtek.
A nemzetgazdasági beruházások csökkenő tendenciájával szemben az egyharmad súlyt képviselő feldolgozó-iparban a beruházások a tavalyi magas bázis ellenére a 2012 IV. negyedévében 5,3%-kal emelkedtek. A feldolgozó-iparon belül számottevően nőttek a beruházások a járműgyártásban. Továbbá bővültek a beruházások a gép, gépberendezés gyártásában, villamos berendezések gyártásában, és a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártásában is. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalom-biztosítás nemzetgazdasági ág beruházási teljesítményének az év utolsó negyedévében kimutatott kiugró növekedése (26,1%) a tározók, gátak és belvízcsatornák építésének köszönhető.
A legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene 14,9%-kal maradt el az előző év azonos időszakához viszonyítva, amelynek oka a szárazföldi-, csővezetékes szállítás, légi szállítás továbbá a gyorsforgalmi úthálózat-építés és fejlesztések beruházásainak látványos csökkenése. A lakásépítések, valamint az üzleti ingatlanfejlesztések folytatódó visszaesésének következtében az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene 6%-kal volt alacsonyabb, mint 2011 IV. negyedévében. Az Európai Unió társfinanszírozásában megvalósult egyetemi nagyberuházások tavaly befejeződtek, amelynek következtében az oktatás nemzetgazdasági ág beruházás teljesítménye nagyarányú csökkenést (36,4%) mutatott. Jelentősen elmaradtak a beruházások a korábbi időszakhoz képest humán-egészségügyi, szociális ellátás (32,8%-kal) és a pénzügyi, biztosítási tevékenység (59,1%-kal) nemzetgazdasági ágakban is.
Tavaly folytatódott a több éve tartó csökkenő tendencia a beruházások területén. A 19 nemzetgazdasági ág közül 16 ágban volumencsökkenés figyelhető meg. Az építési beruházások 10,6%-kal csökkentek, a gép- és berendezés beruházások 1,8%-kal emelkedtek.
Éves szinten a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás nemzetgazdasági ágban 38,6%-kal csökkentek a beruházások, ahol a múlt évben nagyobb hálózatépítési és felújítási munkákat végeztek. Szintén a bázishatásnak köszönhető a pénzügyi, biztosítási tevékenység beruházásainak 37,3%-os visszaesése.
A kis súlyú ágak közül a folyamatos hálózatfejlesztések és a digitális vételre való átállás eredményezték az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág 10,9%-os bővülését. A beruházások volumene mérséklődött a kereskedelem, gépjármű-javítás (2,6), valamint a mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat (1,9%) nemzetgazdasági ágban. A legnagyobb súllyal rendelkező feldolgozóipar beruházásai 4,9%-kal emelkedtek a korábbi időszakhoz képest.
Matolcsy: lezárul egy korszak a gazdaságpolitikában – a magyar megoldások segíthetik az uniót
(MTI, 11:05) Matolcsy György szerint 2013 elején lezárul egy korszak a magyar gazdaságpolitikában. A nemzetgazdasági miniszter a Heti Válaszban megjelent szokásos heti írásában kifejtette: mára a kormány bizonyította gazdaságpolitikája helyességét, több országról ugyanis a közeli jövőben fog kiderülni, hogy nem képes a 3 százalék alatti deficit tartására és az államadósság csökkentésére, miközben Magyarország feljebb lépett ebből az állandó pénzügyi fenyegetés alatt álló csoportból.
„Ez óriási bravúr, igazi gazdaságtörténeti fordulat” – írta a miniszter. Hozzátette, hogy hasonlóra az ország csak kétszer volt képes száz éven belül: 1924 és 1927, valamint 1946 és 1948 között.
A gazdasági sikerek között említette, hogy a kormány – szavai szerint – megszorító politika nélkül éri el a költségvetési egyensúly helyreállítását, az államadósság csökkentését, a foglalkoztatás bővülését, miközben megőrzi a folyó fizetési mérleg többletét és lép a népesedési fordulat felé. A korábbi kormányok és az Orbán-kormány gazdaságpolitikája közötti markáns különbséget mutatja az is, hogy a nettó reálkeresetek 2006–09 között 3 százalékkal csökkentek, 2010–12 között már közel 4 százalékkal nőttek – fogalmazott. Hozzátette, hogy ez a gazdaságpolitikai különbség őrizte meg a kormány cselekvőképességét.
Matolcsy György úgy fogalmazott: mindennek ára van, így a nem hagyományos magyar gazdaságpolitikának is. A költségvetési konszolidációhoz választott eszközök erős érdekcsoportok ellenállásába ütköznek. Ezek közül a nagy uniós üzleti csoportok – bankok és multinacionális cégek – minden lehetséges eszközzel nyomás alatt tartják a kormányt – írta. „Ez áll a médiatámadások, az uniós kötelezettségszegési eljárások, a leminősítések, a pénzpiaci spekulációk és a politikai támadások mögött” – fogalmazott. Végezetül megjegyezte: a magyar megoldások segíthetik az uniót, hogy újból dinamizálja az európai tehetséget és vállalkozó szellemet.
Vértes András: Az üzleti bizalmat kellene helyreállítani
(Klubrádió, 11:40) „Ha nincs beruházás-növekedés, nincs gazdasági és foglalkoztatási gyarapodás sem.” Így reagált Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke arra, hogy a KSH adatai szerint óriásit zuhant a beruházás volumene tavaly. Az elnök a Klubrádiónak azt mondta: ez súlyos következményekkel jár a gazdasági folyamatokra. Hangsúlyozta: a legfontosabb az üzleti bizalom helyreállítása.
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke a Klubrádiónak úgy fogalmazott: már 5. éve folyamatosan mérséklődnek a beruházások, ami súlyos következményekkel jár a gazdasági folyamatokra. Hozzátette: csak a feldolgozó-iparban nőtt tavaly a beruházás, illetve ezenkívül az infokommunikációs ágazatban, valamint a közigazgatásban. Minden más területen azonban látványos visszaesések voltak. Az elnök megjegyezte: mivel a nagy autóipari beruházások lefutottak, vagy lefutnak, így a következő időszakban már a feldolgozó-iparban sem emelkednek majd a beruházások.
Vértes András szerint a beruházások óriási nagy részét az üzleti szektor hajtja végre, így hosszú távon az lenne a megoldás, ha az üzleti bizalmat stabilabbá tennék. Jelenleg ugyanis jogbizonytalanság jellemzi a magyar gazdaságot – tette hozzá.
Januárban 1,4%-kal nőttek az ipari termelői árak
A belföldi- és az exportárváltozás eredőjeként az ipari termelői árak 2013. januárban 1,4%-kal magasabbak voltak az előző havinál. A növekedést alapvetően a feldolgozó-ipari ágazatokban regisztrált árváltozások okozták. A legnagyobb mértékben a gyógyszergyártás, a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása, valamint a villamosberendezés-gyártás árai emelkedtek.
Januárban az ipar belföldi értékesítési árai az előző hónaphoz képest 0,2%-kal mérséklődtek, amit elsősorban a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálási árak ismételt csökkenése (1,7%), illetve a járműgyártási (1,2%) árak visszaesése indukált. A feldolgozóipari ágazatok értékesítési árai összességében 0,8%-kal nőttek, a legnagyobb mértékben a kohászat, fémfeldolgozás (2%), élelmiszeripar és villamos berendezés gyártása (1,3–1,3%) és a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar (1,2%) területén. Az áremelkedések okai főként a szokásos év eleji áremelések és a decemberi akciók utáni „normál árak” voltak. Nagyobb árcsökkenés a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása (2,6%) és a járműgyártás (1,2%) ágazatokban történt. A feldolgozóipar többi területén az árváltozás mértéke –0,1 és +1,1% között alakult. 2012. januárhoz képest a belföldi értékesítési árak 0,2%-kal mérséklődtek, a feldolgozó-ipari ágazatoknál összességében 1,1%-os árnövekedés volt.
Az ipar forintban mért exportértékesítési árai 2013 januárjában az előző havihoz képest 2,3%-kal emelkedtek, főképp az árfolyamváltozás miatt. Gyengült a forint mindkét devizanemhez képest; az euróhoz mérten jelentősebb (3,0%), az amerikai dollárhoz mérten kisebb mértékű (1,6%) volt a változás. Minden ágazatban emelkedtek az árak, a legnagyobb mértékben a gyógyszeriparban (6,2%), a vevők összetételének változása és a kifutó, decemberi kedvezményes árak miatt. Jelentős áremelkedést mértünk a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása (3,3%) és az élelmiszer-ipari (2,9%) ágazatokban is. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás árai szintén emelkedtek (5,6%-kal) a nemzetközi energiatőzsdei árak növekedése folytán. Az előző év azonos időszakához képest az ipar forintban mért exportárai 1,4, a feldolgozóipari ágazatok árai 1,5%-kal csökkentek.
A belföldi értékesítésben az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül 2013. januárban az előző hónaphoz viszonyítva az energiatermelő ágazatokban 1,1, a beruházási javakat gyártó ágazatokban 0,3%-kal csökkentek az árak. A továbbfelhasználásra termelő ágazatokban 1,2%-os volt az árnövekedés. A fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok árai az előző hónaphoz képest 1,0%-kal emelkedtek. 2012. januárral összehasonlítva az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban összességében 1,0, a beruházási javakat előállító ágazatokban 1,5%-os árcsökkenés történt. A fogyasztási cikkeket gyártó ágazatokban 3,7%-kal növekedtek az árak.
Az Európai Unió 27 tagországa ipari termelőiár-indexének 2013. januári alakulásáról szóló Eurostat-gyorstájékoztató március 4-én jelenik meg.