Sokáig az a veszély fenyegetett, hogy a tervezett Moszkva–Szczecin, illetve Kijev–Pozsony széles nyomtávú vasútvonal megépítésével Záhony szerepe alaposan leértékelődik, ám ezek a nagyszabású beruházások a gazdasági válság miatt lekerültek a napirendről. Így a Magyarország területén áthaladó szállítási útvonalakat változatlanul, és remélhetően hosszú távon, kitüntető hely illeti meg. E felismerés vezette a beruházókat arra az elhatározásra, hogy a kelet-nyugati kereskedelem egyik fontos stratégiai helyszínévé fejlesszék a Fényeslitke–Komoró térséget.

A rendeltetésének a napokban átadott Orienter Intermodális Logisztikai Központ egyike a három európai vasúti csomópontnak, ahol a széles és a normál nyomtávú hálózat találkozik. A 3,5 milliárd forint összköltségű, 160 hektáron elterülő beruházás, 1,7 milliárd forint uniós és állami támogatással valósult meg. A két nyomtáv találkozásánál fekvő területen nemcsak a nagy távolságú szállítási feladatok oldhatók meg, hanem gyökeret verhetnek ott ipari és logisztikai vállalkozások. A közúti szállítás szempontjából pedig nem elhanyagolható körülmény, hogy Brüsszel döntése értelmében Záhonyon halad keresztül az V. számú közlekedési folyosó (Trieszt–Kijev–Moszkva). 

Az áruk kelet-nyugati áramlásában évente máris 120–130 ezer kamion lépi át ott a határt. Ily módon Magyarország a híd szerepét töltheti be az Európai Unió és keleti stratégiai partnerei, elsősorban Kína, Oroszország és Ukrajna, illetve további volt szovjet tagköztársaságok között. Bár hazánk területe Európa összterületének csupán egy százaléka, ám az itt található infrastruktúra úgyszólván „megsokszorozza” a négyzetmétereket, és a tranzithelyzet felértékeli az ország keleti térségét. Mint Ilenczfalvi-Szász Gábor, a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. vezérigazgatója fogalmazott: kedvező gazdaságföldrajzi elhelyezkedésünk, közlekedési infrastruktúránk, valamint külgazdasági stratégiánk alapján Magyarország fontos szerepet tölthet be az Európai Unió és keleti stratégiai partnerei közötti kapcsolatok fejlődésében. Ám a földrajzi elhelyezkedés előnyei „csak akkor érvényesíthetők, ha a tranzitforgalom egy részét megfelelő közlekedési és szállítási hálózatok, csomópontok, valamint a rájuk telepített intermodális és multifunkcionális logisztikai központok, illetve kapcsolódó ipari parkok birtokában képesek vagyunk megállítani és hozzáadott értéket biztosítani.” 

A logisztikai központ beruházása alapvetően gazdaságfejlesztési, és ezen keresztül általános térségfejlesztési célokat is magában foglal. A záhonyi térség hazánk kevésbé fejlett területei közé tartozik, versenyképessége alacsony, és miután saját erőből nem képes megállítani a kedvezőtlen folyamatokat, a foglalkoztatás tekintetében is súlyos gondokkal küzd. Minthogy azonban Magyarországon a munkaerő mobilitása minimális, inkább helyben kell munkaalkalmakat teremteni – ahelyett hogy utaztatni akarnánk az embereket. A záhonyi fejlesztés tehát egyaránt szolgálja a térség gazdasági versenyképességének növelését és a foglalkoztatás bővülését. Ugyanakkor az is a célok között szerepel, hogy a közlekedés-földrajzi potenciál növelje a tőkevonzó képességet is.

A nemzetközi árufuvarozási szakértők szerint egyébként Magyarországon 2020-ig nyolcvan, sőt akár 150 százalékos növekedés is várható a vasúti átkelőhelyek áruforgalmának alakulásában. Ezért a stratégiai célok között az is szerepel, hogy a térség a meglévő alapokat felhasználva felzárkózzon ehhez a jövőképhez, illetve hogy olyan infrastrukturális környezet jöjjön létre, amely vonzza és támogatja a logisztikai ipar letelepülését.