Örök igazság: a diktátorok nem választások útján szoktak megbukni

(A sajtószemle forrása: www.muosz.hu) Mi ez, fenyegetés?! – hördült fel Matteo Salvini, miután az Európai Bizottság elnöke a Princetoni Egyetemen kijelentette: Európának megvannak az eszközei, ha Olaszország netán nehéz irányba fordul a holnapi választás után. Ursula von der Leyen egészen pontosan azt mondta, miután felvetődött, hogy Putyin barátai az esélyesek között vannak: majd meglátjuk, mert – és itt Magyarországról és Lengyelországról beszélünk – Brüsszel képes befolyást gyakorolni, ha rossz felé mennek a dolgok – olvasható a Politicoban.

A szélsőjobbos Liga vezére azonban figyelmeztette a politikust, hogy ne avatkozzék be az olasz belügyekbe. Továbbá, hogy az EU végrehajtó testületének vezetője szégyenletesen arrogáns. Ezért felszólította, hogy tartsa tiszteletben az olasz nép szabad, demokratikus és szuverén akaratát. Hozzátette továbbá, hogy ha Brüsszelben bárki meg akarná vonni az Olaszországnak járó pénzeket, csak azért, mert a Liga nyer, akkor pártja felülvizsgálja európai politikáját. Mert itt – szerinte – intézményi megfélemlítés folyik.

A jelentés emlékeztet arra, hogy a Bizottságnak joga van kezdeményezni a támogatások felfüggesztését, ha aggályok vetődnek fel, hogy a jogállami hiányosságok az uniós pénzek korrekt felhasználását veszélyeztetik. Ennek megfelelően vetette fel egy hete, hogy Magyarország számára fagyasszanak be 7500 millió eurót a felzárkóztatási alapokból.

Az Európai Unión belül nincs párja a magyar kormánynak, mert annyira stabil – mutatta ki az Euractiv által idézett friss felmérés, amit a Bécsben működő tanácsadó cég, a Pantarhei készített. A sorrend felállításához olyan tényezőket vett figyelembe, mint hogy hány párt irányítja az országot és az utóbbi két törvényhozási időszakban hányszor cserélődött a hatalom. Orbán dominanciája folytán a Fidesz kétszer is kétharmaddal nyert, így a 12 év alatt kiterjesztette az illiberális demokráciát. Az EP azonban a héten hibrid rendszernek, választási autokráciának minősítette.

Magyarországot Ciprus, Litvánia, Luxemburg és Németország követi, a sort Spanyolország, Bulgária és Olaszország zárja. Az instabilitási index készítői megállapítják, hogy a politikai hullámzások a nacionalista és populista pártok felemelkedését hozták, visszaesett a hagyományos tömörülések népszerűsége. Azaz vége a tiszta politikai viszonyoknak, manapság az számít normálisnak, ha egy ország élén három vagy négy tagból álló koalíció áll.

Ezért a két év múlva esedékes európai választás nagy próba lesz a konzervatívoknak, a szocialistáknak és a liberálisoknak, mert erősödik a szélsőjobb, illetve a nacionalista tábor. A gyenge kormányok folytán nehezebb döntéseket hozni az EU-ban, viszont könnyebb blokkolni. Így a Tanácstól egyre inkább a Bizottság kezébe csúszik át a kezdeményezés.

Ötvenöt burgenlandi szociáldemokrata helyi vezető nyílt levélben kérte, hogy végre tegyen hathatós lépéseket a belügyi, illetve védelmi tárca néppárti vezetője, mert drámai a helyzet a magyar határon – tudósít a Neue Kronen Zeitung. Csak a múlt héten 3000 illegális migránst tartóztattak fel, emiatt a lakosság elbizonytalanodott, ám a kormány a homokba dugja a fejét.

Ezért a települési politikusok azt akarják, hogy Bécs haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat az Orbán-kabinettel, miután Magyarországnak kötelessége biztosítani az EU külső határát. Azt is követelik, hogy a hatalom vezényeljen további rendőri és katonai erőket a térségbe a jelenség visszaszorítására.

Ukrán menekültekkel és orosz emigránsokkal találkozott a buszon a tudósító, miközben Budapestről Belgrádba utazott. Az egyik csoportot a háború űzte el, a másikat a szankciók, illetve Putyin. Február 24. óta Ukrajna felől csaknem egymillió belépőt regisztráltak a magyar hatóságok, de a többség továbbáll, mert Orbán oroszbarát politikája miatt úgy érzi, hogy nem fogadják szívesen. Ezzel együtt majdnem 27 ezren kaptak menekültstátuszt – írja a Neue Zürcher Zeitung.

Budapest utcáin azonban gyakrabban lehet orosz, mint ukrán szót hallani, köszönhetően a turistáknak. Belgrád ugyanakkor kapu Délkelet-Európa felé az oroszok számára. De a cél ott is sokszor más ország a kivándorlók számára. A legtöbbször Montenegro, Spanyolország vagy Ciprus. A magyar–szerb határon az ellenőrzés úgy megy, mint a hidegháború idején: mindenkinek ki kell szállnia a járműből és egyenként kell az útlevél-ellenőrzéshez járulni.

Viszont a szerbek és az oroszok a történelem veszteseinek, továbbá a NATO áldozatainak tekintik magukat. Ezt hirdeti a hivatalos propaganda, ám Vucsics elnök pont olyan pragmatikus szélkakas, mint Orbán, aki évek óta kijátssza egymás ellen Brüsszelt és Moszkvát. Viszont a szerbekkel ellentétben a magyarok nem érzik magukhoz közelállónak Oroszországot. A nagy barátságot a kormány szorgalmazza. A miniszterelnök szövetségest lát a Kremlben az EU-val fennálló számtalan viszályban.

A hivatalos vélemény az, hogy 1956-ot a szovjetek és nem az oroszok verték le, de ettől még él az akkori trauma a tömegekben. Ám a Fidesz hatalomra jutása óta mindinkább kiszorítja ötvenhatot Trianon, a Nagy-Magyarország elvesztése miatt érzett fájdalom.

Mihail Hodorkovszkij arra figyelmezteti a Nyugatot: nehogy engedjen Putyin energiazsarolásának, mert ha mégis, akkor az orosz hadsereg már másnap a NATO keleti határán áll és az egykori oligarcha biztos abban, hogy belpolitikai okokból az elnök ki is adja a támadási parancsot – olvasható a Die Weltben. A Jukoszty volt többségi tulajdonosa, aki azért lett kegyvesztett, mert egy idő után szóvá tette a panamákat, sőt, tavaly a Kreml 500 ezer dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére, Londonban él.

Hogy mi lesz az államfő sorsa, arra úgy válaszolt, hogy a diktátorok nem választások útján szoktak megbukni, hanem úgy, hogy az emberek kivonulnak az utcára és készek fegyvert fogni. Vagyis a Kreml urát csakis erővel lehet elűzni. És miután egy ilyen mértékben központosított rendszernek mindig szüksége van külső ellenségre, a megoldás csakis parlamentáris szövetségi köztársaság lehet.

Úgy értékelte, hogy Putyin idáig azért óvakodott a mozgósítástól, mert az azt jelenti, hogy fegyvert ad az átlagpolgár kezébe. Hogy az ukránok felülkerekedhetnek-e, az attól függ, hogy mennyire bátrak és milyen, továbbá mennyi fegyvert kapnak. Ha akármelyik tényező kiesik, összedől az egész. Mostanáig 10 000 millió dollár értékben érkezett hadianyag, amivel meg lehetett mutatni: Putyin megfékezhető.

A héten mondott beszédével Putyin az eddiginél sokkal veszélyesebb hellyé tette a világot – mutat rá a neves külpolitikai elemző, Fareed Zakaria a The Washington Postban. Azt tanácsolja, ne vegyük félvállról, ami elhangzott, hiszen a világ legnagyobb atomhatalmának vezetője dobta be a nukleáris fegyver felrobbantásának lehetőségét. De hát a háború igen rosszul alakul számára.

Bizonyítja, hogy részleges mozgósítást rendelt el, noha ilyesmi Oroszországban az utóbbi jó 120 évben csak az 1. világháború előestéjén, illetve akkor történt, amikor a hitleri invázió ellen kellett megvédeni az országot. Ily módon ugyanis veszélybe kerül a társadalommal kötött szerződés, aminek lényege: ne üssétek bele az orrotokat a politikába, ne törődjetek a kleptokráciámmal, cserében nyugalmasan élhettek.

Huszonkét év után most először balról és jobbról is ellenállásba ütközik, és ha még rosszabbra fordulnak a dolgok Ukrajnában, akkor keresni fogják a felelőst és hát egy ennyire központosított diktatúrában e célra Putyinon kívül nemigen akad más. Súlyos hiba a tervezett négy regionális népszavazás is, mert megnehezíti a tűzszünetet, illetve a béketárgyalásokat. Viszont még elszántabbá teszi az ukránokat. Ugyanakkor nem állítja le a nyugati fegyverszállításokat és a szankciók is érvényben maradnak.

Mi lesz ezek után? Azt talán még az államfő maga sem tudja. A lutri nagyban megy és tisztában van vele a Kreml ura, hogy a következmény katasztrofális lehet. A dráma az, hogy a világ legnagyobb országát egyetlen ember irányítja, ily módon egész életünk legveszedelmesebb politikai időszakába léptünk.

A Kremlben már arra készül az elit, hogy megrendül Putyin hatalma. A politikus már uralma utolsó szakaszánál tart, és az utódlás Moszkvában általában zavaros szokott lenni – állapítja meg a The Times. Legutóbbi beszéde – amivel elvileg a Nyugaton igyekezett rémületet kelteni – jelzi, hogy pánikba esett. Ám megsokszorozódnak a gondjai katonai, diplomáciai és politikai értelemben egyaránt, egymást követik a kudarcok. Elszakadt a valóságtól, elhagyta a szerencsére és nem maradt választási lehetősége.

Már nem elképzelhetetlen, hogy az ukránok nyernek. Brit földön hetente több száz katonájukat képezik ki, özönlik a nyugati hadfelszerelés. A gyenge orosz utánpótlás viszont lassan a töréspontig jut. A hadsereget rosszul vezetik, a harci morál alacsony, a fegyverzet gyatra és közkatonák számára az alternatíva mind inkább a következő: megadás, lázadás, dezertálás vagy halál.

A külpolitikában még nagyobb a veszteség. Moszkva hiába ápolt jó kapcsolatokat Német- és Magyarországgal, ez nem akadályozta meg a megtorló intézkedéseket. Ráadásul helyreállt az USA vezető szerepe Európában. Putyin bevetette a gázenergia-fegyvert, és elvesztette legnagyobb piacát.   

Ugyanakkor odahaza a valóság mind hangosabban kopogtat az ajtaján kényelmetlen, megválaszolhatatlan kérdésekkel. De nincs kiút katonai eszközökkel sem, mert ha egy NATO-ország kerülne a célkeresztbe, arra pusztító lenne a válasz. Putyin számára az öngyilkosság lenne, ha megnyomná az atomrakéta indítógombját. Csak abban reménykedhet, hogy meggyengül az európai egység és akkor valamelyest enyhülnek a megtorló intézkedések.

Odahaza viszont tovább dagadhat a tömeges behívások elleni tiltakozás. Látszik, hogy lázad az elit is, de a szélsőjobb szintén fölér a fenyegetéssel. A rezsim felületi stabilitása mögött gyilkos versengés és gyűlölet húzódik meg. Putyin a rendszernek nem a vezetője, hanem a terméke és most a legsebezhetőbb. Uralma az erő érzetére épül. Öregnek és fáradnak látszik, sikerek elérésére alkalmatlan, reménytelen életű, kilátástalan jövőjű. A Kreml maffiavilágában a gyengeség végzetes. Ha mázlija van, Putyin elvonulhat, mint Jelcin, de járhat úgy is, mint Hruscsov, akit erővel mozdítottak el tisztségéből és élete végéig hátralévő idejét házi őrizetben töltötte.

A The Washington Postvezércikke éberséget tanácsol a demokráciáknak, mert egyértelmű, hogy a tekintélyuralmi rendszerek exportálni próbálják modelljüket. Ezt támasztja alá, hogy az amerikai külügyminisztérium nem egészen két hete körtáviratot küldött az USA összes nagykövetségének, mert bebizonyosodott, hogy az oroszok nagyban mesterkednek ilyen ügyekben. Nyolc év alatt Putyinék 300 millió dollárt juttattak külföldi pártoknak és politikusoknak, több mint két tucat országban. És további több száz milliót irányoztak elő hasonló célokra.

Egy washingtoni illetékes szerint a dokumentum azért vált nyilvánossá, mert Amerika minden potenciális és tényleges érintettel tudatni kívánta: leleplezi, ha titokban orosz pénzt fogadnak el. De Kína és más autokráciák is terjeszteni igyekeznek a világban saját módszerüket. A Freedom House szerint Peking két év alatt ezermilliókat fordított a külföldi propagandára, de ennél keményebb eszközöket is bevetett az országról alkotott kép fényezésére.

A szerkesztőségi vélemény kiemeli, hogy a demokráciák könnyű célpontok, de nem szabad engedniük ezeknek a rosszindulatú fenyegetéseknek.