Az átlátható és eredményes együttműködés végett a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a MÁV Zrt. nagy figyelmet fordít az információcserére a vasúti építészeti értékek megőrzését és az ezzel kapcsolatos, meghatározott feladatok teljesítését illetően. A KÖH vállalja, hogy a védendő vagy védett vasúti épületeket érintő határozatait előzetesen egyezteti a MÁV-val, ahogy a MÁV is vállalja, hogy a birtokában lévő információkat megadja a KÖH értékvédelmi feladatának zavartalan ellátásához. A stratégiai szintű együttműködés segíti továbbá az együttműködő felek közötti feladatok gördülékeny összehangolását, a MÁV bevonja az általa védett vasúti építmények szakmai revíziójába a KÖH szakértőit.
A képen a gödöllői királyi váró egy évszázados képeslapon. Sok évtizedes pusztulás/pusztítás után, a terv szerint ez év május 1-jére visszanyeri eredeti szépségét. A Gödöllői Önkormányzat részben saját erőből, részben a Novég Alaptól nyert pályázati pénzből, mintegy 360 millió forintból építi újjá a becses vasúti és városi műemléket. Ha az Infovilág szerkesztősége meghívást kap az újjáépített királyi váró felavatására, tudósítónk beszámol az eseményről.
A 2001 óta védetté nyilvánított vasúti objektumok:
Pályaudvarok:
– Békéscsaba (2009), (Goszleth Béla, 1930)
– Pécs (2009), (Pfaff Ferenc, 1898-99)
– Szeged (2005), (Pfaff Ferenc, 1901-02, a főépületet pár éve felújították)
Egyéb vasúti objektumok:
– Debrecen, Zsuzsi Erdei Vasút (2005), (1882-)
– Pécs, Vasúti Igazgatóság (2009), (Jeney Ernő, 1914)
A műemléki védettségre felterjesztett épületek:
Vasútállomások, pályaudvarok:
– Budapest VIII. kerület, Józsefváros Pályaudvar (a főváros első pályaudvara, 1864 körül, jórészt korabeli formájában megmaradt, jelenleg bezárva)
– Budapest, XI. kerület, Kelenföld (Főépület, 1884, pálya felőli homlokzata szecessziós stílusban átépítve 1900 körül, rossz állapotban, földszintje használatban, emelete életveszélyes; Lakóépület, 1884; Irányítóközpont, 1983, Stefler Imre. Az ideiglenes védelem alatt állt és engedély nélkül lebontott vasúti lakóház, amely miatt a MÁV bírságot fizetett, ebben nincs benne.)
– Kaposvár (Főépület, Pfaff Ferenc, 1898-99; két írányítótorony, egykorú; szelvényszámmérő, vasúti ritkaság, 1894)
– Székesfehérvár (Főépület, Kelemen László, 1951-52, szocreál, értékes társművészeti alkotások; II. számú állítóközpont, Rimanóczy Gyula, 1952-53, sínek fölött lábakon álló toronyépület, Európában ezenkívül egyetlen ilyen építmény van; Pályamunkás szobra, Kóthai Nándor, 1956, szocreál; Járműjavító-műhely és mozdonyfordító-korong, Gerencsér Ferenc, Kirchner Kornél, Fröschl Károly, 1964. A főépület a közelmúltban felújítva.)
Egyéb vasúti objektumok:
– Budapest IV. kerület, Istvántelki (Járműjavító) Főműhely épületei (1901-03)- Budapest, X. kerület Északi Járműjavító (1875-1900)
– Bakonyi Magasvasút (1895-97; több állomás és más építmények, viaduktok, alagutak, töltések)