A világ első bábfilmjeit, Alekszander Sirjajev balett-művész alkotásait, valamint az 1930-as évekből származó színes animációkat március 18-án mutatják be a Toldi moziban. Másnap a Corvinban 3D-s alkotásokat vetítenek, melyek közül a legrégebbi 1940-ben készült. A filmeket Birgit Beumers, a CEU vendégprofesszora mutatja be.
Alekszandr Sirjajev filmjei majd’ egy évszázadon keresztül ismeretlenek voltak a nagyközönség számára. Az 1905–1909 között készült alkotásokat egy fotós, Danyiil Szavelijev mentette meg a pusztulástól, 1995-ben a film- és balett-történész Viktor Bocsarov vette magához őket. Bocsarov Egy megkésett premier (2003) címmel dokumentumfilmet készített a feledésbe merült orosz művészről és filmjeiről. Sirjajev életművét 2008-ra sikerült teljes egészében helyreállítani, így ma már azt a közel egyórás alkotást is láthatjuk, amit 17,5 mm-es filmre forgatott. Sirjajev balettmester és táncos volt a szentpétervári Cári Balett Színházban (Marijnszkij Színház), valamint a korszak népszerű koreográfusának, Marcus Petipanak az asszisztense.
Megszállottan szerette munkáját, elképesztő tudással rendelkezett az emberi test mozgását illetően. A kamera megjelenésekor érezte, hogy ez tökéletes eszköz lehet a koreográfia rögzítésére. Mivel a színház vezetői nem engedték, hogy házon belül készítsen filmeket, a család nyaralója mellett egy kis színpadon feleségével, Natalia Matvejeva balerinával adták elő a táncokat. Később saját bábszínházat épített és bábokat készített, melyekkel rekonstruálta a táncosok mozgását – így elkészítette a világ első stop-trükk animációit, megelőzve ezzel a lengyel Wladislaw Starewiczet, akit az első bábfilmesnek tartanak világszerte.
A NIKFI és Nyikolaj Majorov jóvoltából részletek láthatók az első, 1930-as évekből származó színes animációs filmekből. A budapesti vetítés lesz az első, Oroszországon kívüli bemutató. Műsoron: Alekszandr Ptusko: A róka ésa farkas, 1936 (első színes film), 21 perc. Alekszandr Ptusko: A halász és a hal meséje, 1937. 30 perc. Alekszandr Szinyicin, Vitalij Szjumkin: Tyeremok, 1937, 8 perc. Georgij Jelizarov: A csodálatos közlekedési lámpa, 1938, 10 perc. Sarra Mokilj:A farkasés a hét kecskegida, 1938, 13 perc – összesen 83 perc.
Az 1970-es években alkalmazták először a 3D-t az animációban. A technológiát az 1929-ben alapított NIKFI szovjet kutatóintézet fejlesztette ki, melyért 1991-ben az Akadémia Oscar-díjjal tüntette ki. Ezek a filmek 3D technológiával készültek 70 mm-es kópiára, digitalizálásukat Bristolban végezték. A budapesti vetítés lesz az első Oroszországon kívüli bemutató. A fiatalság földje (koncertfilm), 1940, 40 perc (kb. 10 perces rész színesben). Albert Tuganov: A szuvenír, 1977, 10 perc, Heino Pars: Amikor férfiak énekelnek, 1980, 20 perc, Ivan Ivanov Vano: A varázstó 1979, 21 perc, A madárijesztő 3D animáció (10 perc), összesen 70 perc.
Az előadások megtekintéséért belépődíjat kell fizetni.