A megyei jogú városokban az országos átlaghoz hasonló (41%-os) volt a lakásépítés visszaesése, a többi városban és a községekben az egy évvel azelőttinek még a felét sem érte el a használatba vett lakások száma. Növekedés csupán Budapesten következett be, ahol az év első félévében az előző év azonos időszakához képest 13 százalékkal több – 882 lakás –, az összes új lakás egyharmada épült.
A budapesti növekedés teljes egészében két-három nagyobb beruházáshoz köthető, amelynek befejezéseképpen a második negyedévben csaknem 500 lakás kapott használatba vételi engedélyt. A városok közül mindössze Szegeden és Kecskeméten regisztráltunk 100-nál több lakásépítést.
A tárgyidőszakban kiadott új lakásépítési engedélyek szerint a fővárosban 567 lakás építését tervezik, ami 43 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A kiadott új engedélyek száma a községekben hasonló arányban (44%-kal) csökkent, a megyei jogú városokban kissé emelkedett (4,2%),
a többi városban 33 százalékkal esett vissza. Az év első hat hónapjában az új engedélyek száma
27 százalékkal meghaladta a használatba vett lakásokét, az egy évvel azelőtt kiadott engedélyekétől viszont 30 százalékkal elmaradt. Száznál több új építési engedélyt adtak ki Debrecenben, Pécsett, Sopronban, Szombathelyen és Vácott.
Az építtetői kör összetételét továbbra is jellemzi a természetes személyek túlsúlya: bár az általuk épített lakások aránya 65-ről 56 százalékra csökkent, a vállalkozások által építettek aránya 32-ről 39 százalékra emelkedett a múlt év első fele óta. Budapesten, ahol nemrég a vállalkozói lakásépítés csak 47 százalékot ért el, most az említett beruházások hatására 68 százalék: 2013 első felében 597 lakás épült vállalkozások által a fővárosban, szemben az egy évvel azelőtti 369 lakással. Az idei első félévében mindössze 42 lakás épült önkormányzati megbízásból.
Az építtetői kör átrendeződésével összhangban csökkent a saját használatra épített lakások aránya (61-ről 54%-ra), az értékesítésre épített lakásoké nőtt (35-ről 41%-ra). Bérbeadásra a lakások 4 százaléka épült, hasonlóan az egy évvel azelőttihez.
A lakásépítés kivitelezők szerinti megoszlása is változott: a jogi személyiségű gazdasági társaságok a használatba vett lakások 64 százalékát, az egyéni vállalkozások a lakások 25 százalékát építették (2012 első félévében 51, illetve 32% volt a megfelelő arány). Az új lakások 8 (esztendővel azelőtt 12) százaléka lakossági kivitelezésben készült el.
Az újonnan épült lakóépületekben 61-ről 56 százalékra csökkent az új családi házak aránya, a többszintes, többlakásos épületeké 33-ról 41%-ra nőtt. Az új lakóparki lakások aránya változatlanul 2 százalék.
Az első félévében a használatba vett lakások átlagos alapterülete 100 m2 volt, 4 m2-rel kevesebb, mint egy évvel előtte. Ezzel összefüggésben a 100 m2-nél nagyobb alapterületű lakások aránya 43 százalékról 39 százalékra csökkent.
Az idei első félévben 383 lakás szűnt meg, 70 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Kilencven üdülőépületben 103 üdülőegységet építettek, és 87 üdülőépületben 92 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 63, az engedélyezetteké 68 százalékkal csökkent. Az új üdülők átlagos alapterülete 86 m2, 7 m2-rel nagyobb, mint tavaly.
A kiadott új építési engedélyek alapján 2082 lakóépület és 2321 nem lakóépület építését tervezik.
A lakóépületek esetében ez 26 százalékos, a nem lakóépületeknél 12 százalékos visszaesés. A nem lakóépületek közül tízedével csökkent az ipari, 18 százalékkal a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyek száma, az engedélyezett mezőgazdasági épületeké 4 százalékkal nőtt.